Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-27 / 169. szám

11928. julius 27. JNfYÍHYIDÉK Világváros, ahol nem csilingel a villamos és nem gázol az antó. Szemétgyűjtés trombitaszóval „Io sono imgherese!" — a varázsige Velencében. Venezia, julius 20. (A »Nyirvidék« munkatársától.) A bronz lovak városa Velence, ezt irtam tegnapi levelemben. Ez a megállapításom annyiban he­lyesbítésre s zorul, hogy a Márkus templomi négy bronzlóval azután ki is merül Velence lóállománya, mert több ló nincs az egész vá­rosban. Se villamos, se bicikli, se autó. A kanálishidakon nem tud­nak közlekedni. És nagyon jól van ez így. Nincs az a lármás tülkölés, csengetés, nem kell ugra-bugrálni az elgázoltatás ve­szélye elől, mint Budapesten, vagy akár Nyíregyházán is. Itt nincs szükség forgalmi rendőrr^ sem, a szük utcákon egymás hátán hemzseg a száznyelvü közönség anélkül, hogy bárminő közlekedési alkalmatosság zavarná őt. A sze­mély és teheráru forgalmat gon­dolák és bárkák bonyolítják le a vízen, ahol viszont nem mász­kál senki. Koránkelő ember létemre egyetlenegy kerekes alkotmányt figyeltem meg a hajnali órákban Velence utcáin : a szemetes kor­délyt. Vezetője trombitaszóval gyűjti össze házról-házra a sze­metet. Az első pillantásra nyilvánvaló hogy Velence lakossága kizárólag az idegenekből él. Erre van be­rendezkedve itt minden és min­denki. Csak azon töröm a feje­met, hogy mit csináltak a velen­ceiek a háború alatt, amikor azt hiszem nem sok idegen forgott itt Az idegenekből élnek a velen­ceiek, de meg is becsülik az ide­geneket. Előzékenyek, kedvesek, udvariasak. Nem igaz az, hogy tolakodók, borravalóért zaklatják az embert é® becsapják a vásárlásoknál, leg­alább itt Velencében nem tapasz­taljuk ezt. Az tény, hogy a né­metek nem nagy népszerűségnek örvendenek, de mi, az »jo sono ungherese!« varázsigével szépen boldogulunk. Adnak a jó erkölcsre is, a templomokba ujjatlan ruhában, meztelen karokkal nem engedik be a hölgyeket. Az árak rendkívül különbözők, általában a budapesti árakat ta­pasztaljuk az árucikkeknél, bár egyes cikkek bámulatosan olcsók, viszont a kalap és cipő sokkal drágább, mint Budapesten. Egy és ugyanazon portéka 20 líra az egyik és 35 lira a másik üzletben Az előkelő negyed elegáns üzletei olcsóbbak, mint a külváros zug boltjai. A péksüteményt a keletlen csá­szárzsemlye képviseli, kenyerük fekete és rossz. Nagy keletje van a fagylaltnak és minden üzletben más és más íiz ára, 2, 3, 5 és 10 lira ugyan­az a porció fagylalt. A rettegett moszkitóknak eddig színét sem láttuk, de hogy vannak, vagy lesznek, arról a szállodai ágyak tanúskodnak, amelyek kivé­tel nélkül szúnyoghálóval vannak felszerelve. Mint mondják, esős időben jelennek meg. A Szent Márk-téri galambokat hirből mindenki ismeri. A való­ságban felülmúlják jó hírnevüket. Ezrével tanyáznak a Márkus-té­ren, kedvesek, szelídek és a ku­koricát szóró idegent tetőtől-tal­pig ellepig. Itt láttunk a galam­bok között egy ismerős nyíregy­házi kis gyermeket mamájával. A Campanile tetején lepődtünk meg Velence nagyságán. Felejthe­tetlenül gyönyörű kép a tengerből kiemelkedő kőrengeteg. Mig fent voltunk, harangozták el a delet és sütötték el a szemközti Szent György-sziget delet hirdető ágyu­ját, majd megsüketültünk tőle. Magyar beszéd, magyar szó min­denütt Velencében és magyar új­ságok. A Schiavoni mólón árulják az Uj Nemzedéket, Nemzeti Újságot, Pesti Hírlapot, Az Estet és az Esti Kurírt. Holnap áthajózunk a Lidóra. XValtér Géza dr. Egy két év előtt történt szerencsétlenség miatt most tesznek feljelentést gondatlanság­ból okozott emberölés cimen. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Most két éve történt Nyirgelsén, hogy egy Böjti Lajos nevü gelsei mezőgazdasági munkás a cséplőgép szállítása közben elesett és testét annyira összezúzta, hogy sérülései­be belehalt. A szerencsétlenül járt ember fe­lesége dr. Porkoláb Zoltán ügyvéd utján most tett feljelentést gondat­lanságból okozott emberölés cimen. A szerencsétlenség Boj tiék portá­ján történt. Buxbaum Sámuel csép­lőgéptulajdonos, miután a cséplést Bojtiéknál elvégezték, a gépet Buxbaum Kálmán gazdálkodóhoz akarta szállítani. A cséplőszek­rényt már ki is húzták az állásból és a motor került most már sor­ra. Buxbaum Sámuel odaszólt Böj­ti Lajosnak, hogy vezesse a lovat. A ló vak volt és Böjti kötőféknél fogva vezette. A nehéz motort hú­zó lovat közben ütötték. A vak ló megbotlott és felrúgott, mire Böjti elesett. A gép hátsó kereke átment rajta és a szenvedett sérü­lésekben meghalt. Buxbaum ellen most azért tesznek fel jelentést, mert a hely áUitólag olyan szük volt a kazlak között, hogy a föld­re eső Böjti még hemperegni sem tudott és menthetetlenül a kerekek alá került. Ezt Buxbaum jól tud­ta, a vontatást még is erőszakolta a feljelentők állítása szerint. A nyomozás megindult. Nyíregyháza hatvanötezer pengővel járni hozzá az államrendőrség fenntartási költségeihez. (A «Nyirvidék»tudósítójától). 1 évenkint az államrendőrség fenn­Mínden vidéki város megkapta j tartási költségeihez. Nyíregyháza a kormány döntését arra vonatko- ' évenkint hatvanötezer pengő hoz­zóan, hogy mennyivel járul hozzá | zájárulás esik. WrawiKMXH' 11.«»»»i'Miii .»» < .1.11 L iwwwwn Motorkerékpárosaink kirándulása Sátoraljaújhelybe. Anét egy örvendetes sportese­ményről adhatunk hírt. A ma­gyar sportot oly intenziven mű­velő helybeli sportegyletünk, a Nykise motorszakosztálya folyó hó 29-én társas kirándulásokat rendez Sátoraljaújhely céllal. Már több vidéki sőt fővárosi lap is megemlékezett arról az iga­zi sportszerű, önzetlen együttműkö­désről és tevékenységről, melyet emiitett anyaegyesület szakosztá­lya, mely tulajdonkép alig pár hó­napja alakult, e téren kifejt. Igen kiérdemli az egyesület ezen dicsé­reteket, mert dacára a kezdet ne­hézségeinek, kiveszi részét sport­szerű viselkedésével azon cél érde­kében is, hogy a városközi barát­ságot ez alapon is művelje. Motorosaink e hó 29-én reggel 6 órakor indulnak a Tokai i-ut rámpájától. Innen Tokaj és Bod­rogkeresztur útiránnyal egészen Sárospatakig mennek, ahol a sá­toraljaújhelyiek küldöttei várják őket, akikkel együtt azután to­vább a cél felé veszik utjukat. Célja ezen kirándulásnak tulaj­donképen említett városbeli rokon­egyesülettel való sportbéli érint­kezés, mely mellett azonban nem fog elmaradni a városnak és vi­dékének megtekintése sem. Ha szép idő és elegendő idő is lesz, ugy talán egy kis strandolásra is lesz alkalmuk motorosainknak. Délután 5 órakor indulás haza­felé, mely ut hisszük és tudjuk, ép oly kellemes lesz a tapasztal­tak után, mint amilyen kecsegtető a délelőtti odautazás. Pisszer íános épiti a város szarvassziget! mintatelepét, ahol be lógják mutatni a gazda­közönségnek, miként kel! a modern gazdál­kodási elvek szerint kihasználd a -­homokot. A nyíregyházi gyalogezred ma esti szimfonikus hangversenyére felvonni a zenekar iránt Mlás és mindenkor támogató nyíregyházi közönség (A «Nyirvidék»tudósítójától). A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara kezdeményezésére most már rövidesen megépül a szarvasszigeti mintatelep. A Mezőgazdasági Ka­mara és a város között létrejött a megállapodás és a mintagazclaság­ra vonatkozó bérleti szerződést el­fogadták. Az árlejtés eredménye az, hogy a Szarvasszigeten szük­séges tantermeket, lakóházat, cse­lédlakást, magtárakat, tengeri gó­rét, istállót Pisszer János fogja felépíteni, aki a legolcsóbb aján­latot nyújtotta be. Az építkezések 1 kereken 61 ezer pengőbe kerül- ' nek. A város az épüieteket és a téli gazdasági iskola céljára és a kísérleti telep céljára szolgáló te­rületet husz évre átengedi a Mező­í gazdasági Kamarának. A szarvas­5 szigeti gazdasági iskolában és min­| tatelepen kiváló képzettségű szak­ember irányítása mellett a nyír­egyházi és szabolcsi gazdák meg­tanulják, miként lehet homokon többet termelni. Három évre meghosszabbították a városi boltbérleteket. (A «Nyirvidék»tudósítójától). A város tulajdonában levő épü­letekben számos olyan boltbérlet van, amely most augusztusra le­jár. Minthogy azonban azok a tár­gyalások, amelyet a város a bér­lőkkel kezdett az ujabb bérleti fel­tételekre vonatkozóan, még nem fejeződtek be, a városi boltok bérletét háromnegyed évre meg­hosszabbították. Ki ne volna lekötelezettje a nyíregyházi gyalogezred kiváló zenekarának. Ki ne tudná, hogy enélkül a zenekar nélkül kihalt, hangulattalan lenne sokszor az élet Nyíregyházán, hol felvonulá­sokon, ünnepségeken, színházi es­téken, délutáni sétákon mindenütt a zenekar játéka feledteti az élet busongását, a polgárság mai el­keseredett életének sok sebét, fáj­dalmát. A hála, amelyet a támo­gatás hijján csakhamar elgyengülő zenekar iránt mindenkor érzett Nyíregyháza most arra ösztönöz minden zenebarátot, hogy menjen I. el ma este a katonazenekar szin­I fónikus hangversenyére. Hol tar­| taná másutt a zenekar ezt a hang versenyt, mint a hangulatok va­rázsos parkjában, a Károlyi-park­ban, az intim kedvességü Lengyel t Kioszkban. Ide sereglik össze í Nyíregyháza polgársága, hadsere­? günk tisztikara, valahányszor ka­Í tonazenekar hangversenyez. Ma csütörtökön nem szabad felejte­nünk a szépségesnek ígérkező hangversenyt, amelyen maga Kiss János a katonazenekar karnagya fog dirigálni. Kilenc óra után kezdődik. \ hS F. évi julius hó 26 áti, csütörtökön és minden csütörtökön halpaprikás prima tiszai halból készítve,5 tepertős túrós csuszával | a Zöldfa nyári kerthelyiségében. | Egy adag halpaprikás túrói tsaszival 180 P. — KUőrendn cigányzene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom