Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-26 / 168. szám

4 jáfÍRVISfe. iy28. julius 26. A Nytve atlétái két első, két második és há­rom harmadik díjat hoztak haza a debreceni országos athlétikai versenyről. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.; A Debreceni Egyetemi Athléti­kai Club vasárnap rendezte nagy érdeklődést keltő országos athléti­kai versenyét, amelyen a Nytve mindjobban kibontakozó athlétikai készültsége ujabb beigazolást nyert. A Nytve athlétái Vitéz Vidovich Ferenc vezetésévej. vettek részt az athlétikai versenyen számottevő eredménnyel, mely bizonyára to­vábbi athlétikai tevékenységre sar­kalja az egyesületet. A nyíregyháziak két első dijat, két második dijat és három harmadik di­jat hoztak haza az országos athlétikai viadalból. A győzők közül Móna István a kétezer méteres futásban kerületi rekordidőt ért el. A nyíregyháziak teljesítménye a következő volt. I. dij: Móna István 2000 m. 6 p. 21.8 mp. kerületi rekordidő. I. dij: Hajdú Imre sulydobás 1 1.46 m. II. dij: Török László hármasug­rás 11.83 m. II. dij: Komlós István 400 m. gátfutás 64 mp. III. dij: Bogara Jenő hármas­ugrás 10.89 ni. III. díj: Tomasovszky János 2000 m. 6.40 perc. III. dij: Nytve staféta 100— 200—300—400 2-p. 21 mp. A nyíregyházi athléták sikere nagy örömmel tölti el azokat, akik az athlétikának régi erejében való felvirágoztatásáért lelkesednek. Az amsterdami olimpiász tanulságosan bizonyítja, mennyire helytelen uta­kon járnak a sportegyesületek, ha nem teremtenek városukban élénk versengést és erős fejlődést bizto­sító athlétikai életet. Nyíregyházán valaha virágzó athlétika volt, most nagy hagyományaihoz mél­tóan a Nytve igyekszik a nyíregy­házi athlétikavilág reneszánszát megteremteni. m Mi ni mM mi iMnnnM>wwwn«nww wi Papp Lajos ujfehértói földmives lenyelt egy buzakalászt, amely a tüdejébe jntva, gennye­dést idézett elő és megölte. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az ujfehértói határban az egyik arató : Papp Lajos földműves munka közben egy dus szemű bu­zakalászt vett a szájába. A buza­kalászt véletlenül lenyelte. Más­napra Pappnak nagy láza lett, ugy " — ••iiiMiiiiiiimtniiHMMsgmcmmnimv iWBt S »T OI MBB»a»«« ti* >»»» HI W)»ww«w«tKl|i hogy be kellett szállítani a deb­receni klinikára. Itt megállapítot­ták, hogy a kalász a földműves tüdejébe jutott és ott genyese­dést idézett elő. Az ujfehértói ara­tó másnap meghalt. Szabó István hentessegédet őrizetbe vette a nyiregyházi rendőrség. (A Nyirvidék tudósítójától.; Szabó István jelenleg foglalko­zásnélküli kertészsegéd nem régen öngyilkossági szándékból a Lili­om-utcában felvágta nyakán az ereket, de a kórházban hamarosan felgyógyult. Az öngyilkosjelölt már akkor feltűnt a rendőrség embereinek, mert egy büntetett előéletű fiatalemberre emlékezte­tett. Most egy bűncselekménnyel kapcsolatban kiderült, hogy négy lopás és egy sikkasztás miatt bün­tetve is volt. A napokban újra lopáson érték Szabó Istvánt. Egy asszony zsebéből 30 pengőt emelt ki és a pénzt zsebkendőstül együtt­r rmnnr-rrfrurimrii ir ii H— a korcsma asztal alá dobta,' ahol együtt ült vadházastársával, Haj­dú Júliával. Ennek az asszonynak kellett volna felvenni az asztal alá dobott pénzt. A károsult azonban a lopást közben észrevette és át­adta a rendőrségnek, ahol Szabót, akinek nincs rendes lakása, sem foglalkozása, mint közveszélyes munkakerülőt előzetes letartózta­tásba helyezték és átkísérték a kir. ügyészségre. Szabó azzal védekezik, hogy részeg volt, amikor a pénzt kilopta az asszony zsebéből, de az orvosi vizsgálat megállapítása szerint nem volt olyan ittas, hogy öntudatlan állapotban lett volna. Eltörölték a forgalmi adónál a „tettenérő" jutalékot. Házkutatást csak írásbeli rendelet alapján lehet tartani a jövedéki kihágásnál. A jövedéki büntetőjog anyagi szabályait, úgyszintén a jöve­déki büntető eljárás előkészítő sza­kára s a feljelentés és tettenérői jutalékokra vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter az igazság­ügyminiszterrel egyetértően állapí­totta meg. A rendelet, amelynek végrehajtó utasítása a Hivatalos Lap szombati számában jelent meg — kimondja, hogy az, aki köz­adóra vonatkozó jogszabályt szeg meg, súlyos, vagy kisebb jövedéki kihágást követ el. Súlyos jövedéki kihágás az a szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett cselek­mény, amellyel valamely közadót megrövidítettek, vagy megrövidí­tés veszélyének tettek ki. A jövedéki kihágásra kiszabható büntetések a következők: Fogház, vagyonbüntetés (pénzbüntetés, in­gódolgok elkobzása; és kiutasítás. A fogházbüntetés két évnél hosz­szabb ideig nem terjedhet. A pénz­büntetés mértékét a közadókra vo­natkozó egyes jogszabályok' hatá­rozzák meg. Büntetni kell a jövedé­ki kihágás kísérletét is. A rendelet szabályozza a lefoglalás, az elkob­zás, a házkutatás módját. Kimond­ja, hogy házkutatás «csak fontos pkok által támogatott gyanú fen­forgása esetén® és csak az arra il­letékes pénzügyi hatós£°"- vagy vámhivatal, illetően vámőrségi pa­rancsnokság által kiállított Írásbe­li rendelet alapján tartható. Ha azonban a kutatást a hatóság, a hi­vatal, vagy a vámőrségi parancs­nokság főnöke személyesen vezeti, írásbeli rendeletre nincs szükség. Intézkedik a végrehajtási utasítás a személymotozásról és kimondja, hogy nőt csak nő motozhat meg és ennél az eljárásnál csak nők lehet­nek jelen. A lefoglalásnál, a házku­tatásnál és a személymotozásnál legalább két tanúnak kell jelen lennie. A végrehajtási utasítás további része a feljelentői és tettenérői ju­talékokra, valamint a befolyt pénz­büntetések elszámolására vonatko­zik. A rendelet kimondja, hogy tet­tenérés esetében, valamint ha a szabályszerűen tett feljelentés jöve­déki kihágás felfedezésére vezetett, a befolyt pénzbüntetésből a tetten­érő és a feljelentő jutalékban része­síthető. A forgalmi adó ellen elkö­vetett jövedéki kihágások miatt ki­szabott pénzbüntetésből azonban a tettenérő és a feljelentő nem része­sülhet jutalomban. A befolyt, illetően a behajtott összeget elsősorban a köztartozás és a járulékok céljára, valamint a jövedéki bünteőeltjárással kapcso­latban felmerült költségek kiegyen­lítésére kell elszámolni és csak ezek kiegyenlítése után fenmaradó ösz­szeg számolható el pénzbüntetésre. A pénzbüntetések, illetően bírság­pénzek elszámolás után fenmaradó összegének tiz százalékát a bírság­pénzek feleslegei javára, további negyven százalékát a pénzügymi­niszteri számvevőség fogyasztási adóügyi csoportjának «jövedéki büntetéspénzek betétszámlája® javá ra kell átutalni. A fenmaradó ötven ázá:aléknaK negyven százalékát a feljelentő ré­szére, hatvan százalékát pedig — s ha feljelentő nincs, az őt illető negyven százalékot is a tettenérő részére kell jutalék fejében kiutal­ni. Ha azonban a befolyt pénzbün­tetés a tettenérőket együttvéve megillető jutalék összege 500 pen­gőnél nagyobb, akkor a tettenérő az 500 P és az 1000 P közöt­ti összegnek csak ötven százalékát kapja. Ennek megfelelően alakul azután a tettenérői jutalék. 2000 pengőig negyven százalék, 4000 P-ig harmincöt százalék és igy to­vább, 64 ezer pengőnél felüli ösz­szegnél csak tiz százalék utalható ki tettenérői jutalék fejében. A ren delkezés augusztus elején lép életbe. Hatszáz állatot adtak el Nyíregyházán a szombati állatvásáron. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A hordás és cséplés elfoglaltsá­ga megéreződött a szombati állat­vásár forgalmán is. Ezen a vásá­ron valamivel több, mint ezer ál­latot hajtottak fel és ezek közül hatszáz állat cserélt gazdát. Az állatárak a szombati vásá­ron a következők voltak : Lovak : II. osztályú kocsi ló 450—550, I. osztályú igás ló 350 —400, II. oszt. igás ló 200—300, III. oszt. igás ló 150—200, Mustra ló 80—100, Két éven felüli csikó 200—400, Két éven aluli csikó 100 —200, Anya kanca 400—600. Szarvasmarha : Magyar tehén 250—400, Tarka tehén 250—400, Borjas tehén 350—550, Üsző 100 —250, Bc*ju 50—60, Vágó marha kg-ként 0.70—0.80 P. Sertés : Koca 70—100, Süldő egy éven felül 50—60, Malac egy éven alól 35—45, Választott ma­lac 12—16, Hizott sertés kg.-ként -45­— Gobelm kfpefcet • mindenf»« p*epartoufc*í jutányos áron mtfván* •vitelben készít a JóbMiyoaMh •iiönyvköíSBBete Njnregpfefeán. Te­fc&m 189. — A Tündérujjak magyar ké­zimunkaujság legújabb száma meg jelent és kapható az Ujságbolt­ban. , , # % "íM Ml Mennyi lakbért fize­tünk augusztus I-én. Az augusztusi lakbérnegyedben az aranykoronás békebeli alapbér nyolcvanöt százalékát kell fizetni bér fejében. (A közüzemi pótlék már a februári negyedben meg­szűnt.) 1 Egy aranykorona törvény értei­mében 1.16 pengőnek felel meg, a kiszámításnál tehát ez a lakbér­táblázat alapja. A bért a negyed ötödik napjáig bezárólag kell megfizetni, de más megállapodás hiányában háromhavi egyenlő rész­letben is lehet fizetni a közszol­gálati és egyéb oly alkalmazottak kivételével, akik a lakáspénzt év­negyedenként egy összegben kap­ják. (Részletfizetés esetén abban az esetben, ha a negyedévi alapbér a 350 pengőt meghaladja, havon­ként a hátralékos részletek után egy százalék kamatot is kell fi­zetni.) Negyedévi alapbér aranykorona Az augusztusi negyedben fizetendő az ílapbér 85 százaléka Részletfizetés esetén havon­ként fizetendő a bér egyharmada Pengő pengő 1 -•99 -•33 2 1 97 —•66 3 2 96 -•99 4 394 1*31 - 5 493 164 6 592 197 7 6 90 2-30 8 789 2 63 9 8-87 296 10 9 86 3"29 20 1972 657 30 2958 9"86 40 39"44 • 13 15 50 49-30 16-43 60 5916 19-72 70 69-02 2301 80 78'88 26 29 90 88 74 2958 100 98"60 32-87 200 197-20 6573 300 295-80 98-60 400 394-40 131-46 500 493 — 16433 600 591-60 197-20 700 690 20 230 07 800 788-80 262 93 900 887 40 295-80 1000 986­328*07 2000 1972 — 657-33 3000 2958 — 986 — 4000 3944-­131467 5000 4930 — 1643-33 ELEGÁNS nagy választékban az Ujságboltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom