Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-25 / 167. szám

jéÉKmátL 1928. julius 25. Bejelenti ezután, hogy Polgár község a polgári Tisza hidat tá­mogató Hajdú és Borsod várme­gyékhez, Miskolc és Debrecen vá­rosokhoz fordul jogos kereskedel­mi és gazdasági érdekeinek meg­védése céljából Szabolcsvármegye e jogerős határozata dacára felirattal és küldöttséggel járul a vár­megye elé, hogy támogatá­sát kérje, sőt küldöttséggel keresi fel a Kereskedelmi Miniszter urat is. Zárszavaiban arra kéri a meg­jelent motorosokat, hogy a köz­lekedési, kereskedelmi és gazda­sági érdekeket egyformán első­rangúan szolgáló polgári Tiszahid kérdését minél szélesebb körben propagálják. Kiss Péter dr. plébános beszé­de a megjelentekben mély hatást váltott ki s a hevülő hangulatban oly közbeszólások hangzottak el, melyből a Borsod, vagy Haj­dú megyékhez való csatlako­zás gondolata csendült ki. Azonban ezeket a közbeszólá­sokat egy hivatása magaslatán ál­ló egyénnek szájába adni, illetve annak megtörténhetését neki be­tudni nem lehet. Teljesen valótlan tehát az, hogy Kiss Péter plébános be­szédének mottója az elszaka­dás gondolatának felszínre hozása volt. A gyűlésen, ebéden, közigazga­tási kérdésekről sem a hiddal kapcsolatosan, sem egyébként nem volt szó. Itt egyedül a hid kérdéséről volt szó, melyben nemcsak Kiss Péter, hanem általános megállapí­tás szerint is Polgár község ke­reskedelmi és gazdasági érdekei jövő fellendülése, máris szemben áll Szabolcsvármegye határozatá­val. Abból azonban, hogy Pol­gár obstruálni kénytelen vármegyé­je határozatával szemben s ezen obstrukciójában a hid létesítésé­nek barátaihoz és a kereskedelmi kormányzathoz fordul s hogy. ezt nyíltan és őszintén bejelenti, még nem lehet azt kimagyarázni, hogy vármegyéjétől el akar szakadni. Különösen nem lehet egyeseknek Kiss Péter plébános beszéde köz­ben és nyomán támadt felelőtlen közbeszólásait és kijelentéseit »el­szakadási törekvéseknek« nevezni. Nagyon helyesen állapítja meg a i>Nyirvidék« cikke al­címében, hogy »Szabolcsban mit sem tudnak az elszakadási törekvésekről'., mert, hogy tudnának erről Sza­bolcsban, mikor még Polgáron sem tudnak. Ilyen mozgalmat Pol­gáron is teljesen komolytalannak tartanának s » ily mozgalom zászlóbontója­ként azt a Kiss Péter plébá­nost megtenni, kinek eddigi polgári szereplése csak a ko­moly munka jegyében: folyt le, — még inkább komoly­talan. Azt a megnyilatkozását pedig, mellyel a vármegyének a híd kér­désében való 8094. K. 12—1928. Bgy. sz. határozatát ismertette s annak érvelésével szemben állást foglalt, komoly, gerinces és hatá­rozott véleménynyilvánításnak kell tekintenünk, mert az csak termé­szetes, hogy egy sajnos 16 éves múlttal biró Tiszahid kérdésében — mint a község első embere — Polgár község plébánosa, nem fogja a vármegye dobi, vagy dadai áthidalási terveit támogatni, hanem minden ambíciójával a polgári áthidalás mellett foglal ál­lást. Az elhangzott dikciók és az ebéd végeztével a motorosok tartották szorosabb értelemben vett gyűlé­süket, melynek egyedüli tárgya egy szeptemberben tartandó Mis­kolcról—Polgár—Nyíregyházán ke­resztül Debrecen felé irányuló tú­raverseny megbeszélése volt, mely­nek vezetésére József Ferenc kir. herceget kérik fel. Ezekután a propaganda csillag­tura, az amúgy is szokatlan hal­paprikás s a sok dikció uttán fá­radt motorosok s bájos »mitfahrer« jeik a Tisza »hidnéíküli« partjaira menekültek a tikkasztó hőség elől. Ennyi történt a polgári moto­ros gyűlésen. * Dr. Manczel Jenő ügyvéd. vasárnap délelőtt megalakult Nyíregyházi Sakkor elnöke dr. Bencs Kálmán polgármester. (A Nyirvidék tudósítójától.) Városunk ismét gazdagabb lett egy uj egyesülettel. Vasárnap dél­előtt 11 órakor gyűltek össze dr. Schárbert Ármin reálgimnáziumi tanár lelkes felhívására városunk sakkozói, hogy a sakkjátéknak, e nemes szórakozásnak és szellemi tornának intenzivebb müvelése céljából egyesületbe tömörüljenek. Az uj egyesület alakuló köz­gyűlését az előkészítő bizottság el­nöke, Medgyessy László nyűg. iro­daigazgató nyitotta meg, aki rá­mutatott arra, hogy városunkban, ahol annyi sok kiváló sakkozó van, a sakkozás csak ugy juthat el ma­gasabb fokra, ha a sakkozók jele­sebbjei erőiket összemérhetik s ép ezért kell az egyesületet megszer­vezni. A közgyűlés határozatilag ki­mondta, hogy »Nyiregyházi Sak­kor® cimen egyesületet alakit s nyomban megtárgyalta annak alap­szabályait is. Ezután Medgyessy László javas­latára az egyesület elnökévé dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármestert, ügyvezető alelnöké­vé pedig dr. Schárbert Ármin re­álgimnáziumi tanárt választotta meg a közgyűlés. Dr. Bencs Kálmán őméltósága, városunk kiváló polgármestere örömmel fogadta el az uj egyesü­let elnökségét. Elnöki megnyitó­jában kiemelte, hogy szívesen lát­ja, ha a polgárság ideális célokért s a közjóért egyesületekbe tömö­rül, mert a tömörülésben rejlik az erő, a város ereje ép ugy, mint az országé. Majd a tisztikar kiegészítésére került a sor s dr. Bencs Kálmán indítványára a közgyűlés a kö­vetkezőket választotta még be: Titkár: Dr. Tóth Antal áll. ta­nitóképző-int. tanár, ügyész: dr. Benedek Dezső ügyvéd, pénztáros Smiják István építész, ellenőr Piv­nyik Gyula városi főszámvevő, háznagy és könyvtáros: Medgyessy László nyug. irodaigazgató. Választmányi tagok a követke­zők lettek: Dr. Szilágyi Jenő ügy­véd, Steiner Gyula rk. tanitó, Ko­vács Jenő városi adótiszt, Hircsu János nyug. máv. ellenőr, Gott­diener Béla fakereskedő, Reich Vilmos földbirtokos és Kenyhercz Lajos építészi rajzoló. A számvizsgáló-bizottság tagjai: Dr. Bernáth Zoltán ügyvéd, Mar­gócsy Emil keresk. isk. igazgató, és dr. Orosz István rendőrkapitány. A közgyűlés még a tagsági dijak megállapításával s az indítványok tárgyalásával foglalkozott. Külö­nösen élénk vitára adott alkalmat a kör helyiségének megválasztása. A közgyűlés örömmel vette tudo­másul, hogy Papp Lajos a Koro­na-szálló egyik termét ingyen haj­landó a kör rendelkezésére bo­csátani s e szívességével az ifjú kör háláját már is me;^szerezte. Berekesztő szavaiban dr. Bencs Kálmán annak a reményének adott kifejezést, hogy a mintegy 80 ta­got számláló ifjú egyesület váro­sunk társadalmi életében a jónak kovásza lesz s a város országos hírnevét csak fokozni fogja. Három nyíregyházi fiatalember súlyos sérülése Ungváron a csehekkel való küzdelemben. Fehér Ferenc alsólábszártöréssel, eszméletlenül maradt a pályán. Ungvár magyarjai tüntető szeretette! fogadták a nyíregyházi finkat. á Nykise szerencsétlen körülmények között 2:0-ra kikapott. Vasárnap játszotta le a Nykise felvidéki túrájának első mérkő­zését Ungváron, Ruszinszkó baj­noka, a CsSK ellen. Cseh csapattal kellett először megmérkőznie, mert csak igy ad szövetségük en­gedélyt a többi mérkőzések leját­szására. Az ottani magyar és cseh sportszövetség között duló harc miatt a magyar szövetség nem delegált bírót a mérkőzésre és igy azt a CsSK elnöke, dr. Bende vezette le, aki nem tudta magát túltenni klubfanatizmusán és hozzá nem ér­tése folytán is teljesen kiengedte kezéből a mérkőzést, ami azután szerencsétlen eseményekre veze­tett. A CsSK ezen mérkőzésre prágai — szabadságon lévő — elsőosztályu profijátékosok­kal megerősödve állt ki, alak látva a biró erélytelnségét, durva játékba kezdtek, ami a Nykise 3 játékosának súlyos sérülésébe került. Ilyen körülmények között a Nykise első turamérkőzése nem is hozhatta meg a remélt sportbéli sikert, de az elszakított magyar testvéreink elnyomott életébe vitt egy napi magyar levegő, magyar élet, a Nykise megjelenésével az ungvári magyarok lelkében ki­váltott érzések minden ered­ménnyel felérnek. Ungvári tartózkodásuk a felvidéki ma­gyarság ünnepe volt, és papoktól a munkásokig bol­dog volt, aki egy kézszorítást, vagy magyar szót válthatott a nyíregyháziakkal. A mérkőzésen mintegy kétezer főnyi rekordkö­zönség jelent meg és lelkes ün­neplésben részesítették a Nykise-t, akik nem tudták győzelemmel meg­hálálni a lelkes buzdítást. Ennek főoka azonban a vendéglcitó csapat 2—3 ide­gen tagjának durva játéka és a biró pártoskodása volt. Lát­ta ezt a közönség is és több­ször tüntetett is ellenük és csak a rendőrség tudta meg­akadályozni, hogy a pályára ne özönljenek. Vasárnap délelőtt érkezett meg a Nykise Ungvárra, ahol az állo­máson a CsSK elnöke üdvözlő be­széd kíséretében zászlóval aján­dékozta meg a Nykise-t, amit Stark Andor főtitkár a vendégek nevében hatalmas virágcsokorral viszonzott. Ezután meleg szavakkal üdvözölték a vendégeket az ottani magyar sportszövetség és az ung­vári leányok küldöttsége, akik vi­rágcsokorral kedveskedtek. A mérkőzés lefolyása: Piros-fehér dresszben az ung­váriak, zöld dresszben a nyíregy­háziak lépnek a pályára. Véletlenül a magyar trikolor régen látott szine pompázik a pályán; örömkönnnyek ra­gyognak a hatalmas nézőtá­bor szemében. A Nykise hatalmas iramban, szép összjátékkal kezdi a mérkőzést és már a 3-ik percben Palic átadá­sából Tassi gólt fejel, amit azon­ban elnökük érthetetlenül nem ad meg. Nagy felzudulást vált ki a magyaroknál, de a Nykise ambi­í ciója nem csökken. | Szép támadásokat vezetnek, de kapu előtt hiányzik a kellő erély. Palic szenzációsan játszik, amit ugy látszik megsokal a CsSK, jj mert egy durva faulttal harcképte­lenné teszik, egy kevés ideig statisztál, de erős fájdalmai miatt elhagyja a pályát. A félidő végén követnie kell Tí­márnak is, akinek egy összefej e­lésnél szemhéja szakadt fel, ugy, hogy nagy kötéssel a fején nézi tovább a mérkőzést. A tehetetlen biró mindjobban elveszti a fe­jét, teljesen egyoldalúan bírásko­dik, de a két sérülés még jobban elveszi a Nykise kedvét. A 43-ik percben Papp könnnyelmüsége folytán a CsSK közelről megszerzi vezetőgólját. A második félidőben Papp he­lyétt Fehér Ferenc lép a pályára, aki mindjárt az első percekben oly sze­rencsétlenül ütközik össze a prágai Hoffmannal, hogy al­só lábszárcsontján törést szenvedett. Eszméletlenül fe­küdt a pálya salakján. Bajtársai sirva állták körül idegenben szerencsétlenül járt fiatal társukat. Felejthetetle­nül szomorú látvány volt. Csüngi és Szmiku sírógörcsöt ka­pott és csak nehezen tudták foly­tatni a játékot. A 8-ik percben a SsSK szélsőjét a biró hatalmas offseidről engedi el, aki közeiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom