Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-03 / 148. szám

jttlitts 3. ^Cyíryidék 3 Apostoli hittel és lelkesedéssel hirdették a szociális cselekvés szükségességét a nyíregyházi nagy katholikus nap szónokai. Hnnyady Ferenc gróf: a keresztnek ma entidatosnak, szociálisnak, medernnek kell lennie. — Haller IstTán a forradalomtól fél, ha nem enyhitik a kisemberek snlyos helyzetét. Frühwirth Hityás a néppel való foglalkozásra serkentette az intilligeneiát. - á nagy gyűlés táviratban üdvözölte Szmrecsányi Lajos érseket. - likléssy püspök megáldotta a nagygyűlést. Több mint négyezer ember sereglett össze a Kossuth-téren a katholikus templom előtt tartott katholikus nagygyűlésen. A forró juliusi napsütésben kitartottak az érdeklődők, a monstre gyűlés nagy figyelmet keltő, impozáns sikerrel végződött. Kitűnt a szabolcsi katholikusság szervezkedésre, egységre való szinte szenvedélyes törekvése, nyilvánvalóvá lett hatalmas ereje, de az is kétségtelenné lett, hogy a katholicizmus szabolcsi előretörése a tolerancia szellemében történik, hogy a katholicizmus örömmel látja más felekezet hasonlóan öntudatos szervezkedését. A Kossuth-téren két tribün épült, nemzetiszínű drapériás szónoki emel vény várta az igehirdetőket. Tíz órakor kezdődött a nagymise a templomban. Filke gyönyörű miséjét játszotta a zenekar és Páter Özséb ferencrendi szerzetes mondott szárnyaló 'ékesszólással nagyszabású beszédet. Még tartott a mise, amikor a Kossuth-téren a körültekintően intézkedő rendőrség és rendezőség által engedélyezett helyen sürii sorokban vonult fel a katholikus társadalom minden rendű, rangú közönsége. A tribünön helyezkedtek el a nőegyletek képviselői és az egyházi, polgári előkelő ségek. Már 11 óra (óval elmúlt, amikor megnyílt a templom ajtaja és ujabb ezrek özönlöttek a térre. Ott láttuk Miklósy István hajdudogi püspököt, dr. Kállay Miklós főispánt, Ruttkay Gyula kanonokot a görögkatholikus püspöki káptalan tagjait. Énekes János prelátus, kanonok mellett feltűnik Székely Gyula prelátus, szatmári püspöki helynök alakja, Haller István volt miniszter, gróf Hunyady Ferenc, Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselők. Huszár Károly nem jött el, mert Párisba kellett utaznia, Ernszt Sándor pedig .a délutáni vonattal érkezik a hétfői nagy szervezkedő gyűlésre. A szabolcsi községek papsága csaknem teljes számban jelen van. Hagy fák meg szellemi és anyagi birtokállományunkát Énekes János prelátus, kanonok jelenik meg a szónoki emelvényen és nagy figyelmet keltő beszédben fejti ki, miért gyülekeztek itt a római és a görök katholikusok. Beszédét a következőképpen kezdte. Mélyen tisztelt nagygyűlés, kedves katholikus testvéreim ! Az első pünkösdön leszállt a Szentlélek, megalakult Krisztus földi országa, a katholikus anyaszentegyház. A hivek ismerték, szerették egymást, egy sziv, egy léjek volt valamennyi. Ebben az egységben volt törhetetlen erejök, amellyel nemcsak a szenvedést, üldözést viselték el, hanem magvai, törzsei lettek a terebélyes fának, melynek ágai kiterjedtek az egész országra. Egység, egy sziv, egy akarat volt az erő forrása és ma is erre az egyet akarásra, szövetkezésre van szükség. Mit kell látnunk azonban ? Alig ismerjük egymást, sokan azt sem tudják, hogy nincs különbség latin és görögkatholikus között, hanem mindaketten ugyanazt a hitet valliuk, ugyanavval a szentségekkel | élünk, egyformán igaz keresztény katholikusok vagyunk. Ennek az egységnek dokumentálása a latin és görög szertartásuaknak mai nagy katholikus napja. Erre az egységre, összefogásra ma fokozottabb szükség van. Nemcsak az egyház, hanem a társadalom, az egész emberiség érdekében. Az egyenetlenség, visszavonás napról-napra növekszik. Nemcsak olyanok között, akiket nyelvi, nemzetiségi különbségek választanak el, hanem azok között is, akik ugyanazon a nyelven beszélnek, akik közös múlt szálaival vannak összekapcsolva. Dul az osztályharc, fo'kozódik a gyűlölködés. Kárára az emberiségnek, kárára a nemzetnek. A világ lassan-lassan visszaesik abba az állapotba, amelyből egykoron Krisztus Urunk szabadította ki. — Olyan áramlatok vannak, amelyek alkalmasak megdönteni a felebaráti szereteten alapuló keresztény társadalmat. Hogy ez meg „ne történhessék, kétszeresen kell vigyáznunk : úgyis, mint katholikusok, úgyis, mint magyarok. Akkor zendült meg létalapjában ez az ezer éves nemzet, amikor tervszerűen szitott visszavonás átka fenyegette, holott éppen akkor lett volna a legnagyobb egységre szükség. Ha egy akarattal, egy erőkifeitéssel a Kárpátok vonalaira állt volna a nemzet, nem dőlt volna meg Szent István koronája, nem dőlt volna romba az ezeréves ország. Ebből a szégyenletes helyzetből akarja kiemelni Magyarországot a Katholikus Népszövetség. Ez a szövetség már a háború előtt megérezte a közeledő veszedelmet. Igyekezett megszervezni a katholikus földműves, iparos, kereskedő, szellemi pályán működő lakosságot. Már a háború előtt 300.000 tagja volt. A gyűlölet elsősorban őket bénította meg, a Szövetség .elnökeit, Hal lert, Huszár Károlyt a legelsők között hurcolták börtörnbe a kommunisták. Ezért kell a Szövetséget felújítanunk, hatalmassá szerveznünk. Ez a szervezkedés nem irányul senki ellen sem. Rokonszenvvel látjuk, hogy ha más felekezetű honfitársaink szervezkednek, de egyet kérünk tőlük : hagyják meg a mi szellemi és anyagi birtokállományunkat, ahhoz ne nyúljanak, mert ebben a hazában az ezer éve honfoglaló katholikus egyház most is 66 százalék többséget teszi. Ha bizonyos eltolódás következtében ennyi nép elhelyezkedése akadályokba ütközne, gyanúsítások állanak elő, és cseppet sem csodálhatja senki, hogy ha a békesség felborul. Szent Pál tanította, hogy Isten földi országa az igazságon. szereteten és békességen alapszik. Adjunk igazságot mindenkinek, ez az előjeltétele a szeretetnek és a békességnek. Azért marad átkozott Triánon, mert nem alapszik az igazságon. Á Keresztény Népszövetség nem lesz békebontó soha, de adjanak nekünk igazságot és akkor béke lesz, szeretet lesz. A mi szervezkedésünk az igazságot, békét, szeretetet mun kálja. Köszöntöm itt — fejezte be szavait Énekes prelátus — méltóságos és főtisztelendő Miklósy István hajdudorogi gör. katholikus püspök urat, hasonló tisztelettel köszöntöm Szabolcsvármegye nagynevű és népszerű főispánját, dr. Kállay Miklóst, Haller István ő excellen ciáját, gróf Hunyady Ferenc és Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselőket, összes vendégeinket, és legnagyobb szeretettel a görög és latin szertartású katholikus testvéreinket és nagygyűlésünket ezennel megnyitom. Énekes János szavait sokszor szakította meg lelkes éljen. Utána a görögkatholikusság szónoka Ruttkay Gyula kanonok mond testvéri együttérzést tolmácsoló, mély bölcsességet sugárzó beszédet. Egy hires egyházi írót idéz, aki szerint, ha a katholikus tevékenység hódítani akar : legyen tettekben tényező, mint komoly, gyakorlati éíetáram vonuljon át a világon. Mutasson rá az égre, de ugy, hogy az embert a földi életben is boldoggá tegye. Ezután ^ Miatyánk szentelt sorait idézte és alkalmazta a kiváló szónok. »Jöjjön el a Te országod« — a széttagoltságot egy nagy igazság pótolja ki — »Bocsásd meg a mi vétkeinket« : tényként állapítja meg a gyarlóságunkat. »Ne vigy minket a kisértetbe« : megment a szélsőségektől. Ruttkay kanonok azzal végzi beszédét, hogy tisztelettel üdvözli a Keresztény Népszövetséget és Isten áldását kéri rá, mint Szabolcsvármegye főesperese. Ezután Kállay Miklós dr. főispán üdvözli a nagygyűlést, a katholikus ember meghatottságával lelkes hitvallásával, tudatosságával hatalmas visszhangot, nagy tetszést keltő „szavakban, majd Konthy Gyula dr. egyházközségi világi elnök érces hangja csendül meg ,a szószékről. Indítványára a nagygyűlés Szmrecsányi Lajos egri érseket táviratban üdvözli. A távírat szövege : »A /Szabolcsvármegyei Népszövetség nagygyűlésének résztvevői hódolattal üdvözlik excellenciádat. Drága életére Isten szent áldását kérik.« Mi nemcsak katholikusok, hanem magyarok is vagyunk — mondotta Konthy Gyula dr. Ezen a földön élünk., ezt a földet át nem engedjük semmi más nációnak. Mikor elérkezik az idő, esti imánk ámene után Petőfi Sándorral hirdetjük : És hiszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. Frühwirth Mátyás mond ezután beszédet. Hangsúlyozza, hogy a Keresztény Népszövetség célja a nép színvonalának emelése. Adjunk a népnek tudást és ebben hatalmai. Elmúlt az az idő, amikor egyes urak ezt vallották : maradjon a nép tudatlanságban, elég, ha mi, vezetők tudunk. Amikor ma tudást akarunk a nép számára nyújtani, nem fél tudásra gon dolunk, nem nagy pipáju, kevés dohányu, hanem egész emberekre, « AX kJÍx én titkom! ELIDA SHAMPOO De a Katholikus Népszövetség jaera csak műveltséget ad, hanem szociális érzések is irányítják. Egy formán értékelünk minden becsületes munkást, bármi is a foglalkozása. És amikor a Népszövetség a kisembereket emeli, nemcsak tanítja őket, hanem gazdaságilag is emeli. Az a cél, hogy ebben az országban minél több olyan ember ' legyen, aki saját vagyonából, független életet élhessen. Nem mindegy, hogy kinek a kezében van az ipar, a kereskedelem, a földbirtok. Nem mézhetjük tétlenül a földbirtok eladósodását. Fel akarjuk rázni az ipari életet is. — Többet ér nekünk ezer független kisiparos, mint egy nagy gyár, ahol ezer proletár szenved. Nagy problémája a Katholikus Népszövetségnek az is, hogy az intelligenciát a néphez közelebb vigye. Minden tanult embernek foglalkozni kell a héppeji s a népnek el kell ismernie az intelligenciát vezérének. Gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő a következő szónok. A fiatal mágnás egy csapással meghódította a nyíregyháziakat mélyen .jnegalapozott tudásával, érett életfilozófiájával.. gondolatainak gazdagságával, örömmel láttuk, hogy ime vannak Széchenyi Kipróbált* Ön is talán? Ugy e, legjobb szer a Salan Salan Muhi naplójából Tegnapelőtt fájt a torkom S nem hagyott a Salan cserben. Hőhullámban izzadunk ma, De bixom e hires szerben. Izzad agy e, keze 1-Iábad, _ Hogyha a nap ferrón csókol ? co Pár csepp Salan a lábvízbe, S kacaghatsz az izzadókon. — \ 5355 Egy üveg ára 1.20 és J.40 ^ND/f.% CÍM