Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-24 / 166. szám

jrtfRYIMbl. ly28. juíius 24. a városháza udvarán lévő ma már elég szűk helyiségébe került, pénzét pedig lelkes hazafiságtól ösztönözve hadikölcsönbe fektette. A háború után megindult agitáció eredményeként ma ismét van pénze az ipartestületnek. 12.000 pengője van és a város is, Rakovszky Iván képviselő is olyan Ígéreteket tettek, hogy ha az ipartestület telket vesz, akkor téglával, államsegéllyel, hosszúlejáratú kölcsönnel lehetővé fogják tenni, hogy azonnal felépíthessék a székházat. A megvételre kínálkozó telek a Vay Ádám-utcai Hőnig-féfe telek, amelynek fekvése, nagysága mindenképpen alkalmas. Minthogy államsegélyt csak abban az esetben kap az ipartestület, ha telke van, az elnök meggyőző érvekkei támogatott javaslatában ajánlja a telek megvételét. A készpénzként rendelkezésére álló 12.000 pengőhöz a telekre kölcsönt vesz az ipartestület és igy 23.000 pengőért megveheti az alkalmas telket. Bálint István dr. ügyész alapos jogi érveléssel győzi meg a közgyűlést arról, hogy a telekvétel kedyező és semmi akadálya nincs. Kiss Gyula alelnök pedig általános helyesléssel fogadott beszédében arra mutat rá, hogy a várostól esetleg felajánlandó telek elfogadása nem lenne kedvező az ipartestületre, mert telekkönyvileg ugy sem lenne a telek az övé. Kohn Ignác a lelkes magyar iparos sziveket szólaltatta meg, amikor azt fejtegette, hogy a jövő iparosgeneráció számára értékes örökségként kell hagynia az iparosságnak a székházat, hadd lássák, hogy ez a súlyos harcok napjait élő nemzedék tudott áldozni a szebb jövőért. Huray János lendülettel'és magával ragadó hévvel hirdeti, hogy nincs idő a szóbeszédre, tenni kell, meg kell épiteni a civilizáció és kultura, az iparos érdekek védelmének házát. Nemcsak telekvételt mond ki itt az iparosság, de igenis kimondja, hogy a székház építéséhez felajánlja minden erejét, áldozatát. Tóth László városi aljegyző, iparhatósági biztos örömének ad kifejezést a maga és a városi tanács nevében a lelkes állásfoglalásért és hangsúlyozza, hogy a város mindenkor nagy figyelemmel és szeretettel szemlélte az iparosságnak a székház megszerzése érdekében kifejtett akcióját. A Vay Ádám-utcai telek vásárlását nagyon kedvező megoldásnak tartja és ajánlja az iparosságnak. Meghatóan szép példátadó mozzanata, a szolidaritás gyönyörű ténye volt, amikor Belicza András kőműves felszólalásában kijelentette, hogy a székház felépítésére felajánlja egyheti munkáját. Hadd gondoljon reánk a jövő iparosgeneráció hálával, jóérzéssel: mondotta a derék iparos, akinek szavait lelkes éljen és meghatódottság fogadta. Most már szinte ünnepivé emelkedett a hangulat. Az iparosság érezte a pillanatok nagyszerűségét, érezte, hogy történelmet csinál, az iparosság a nyiregyházi ipartestület életében sorsdöntő határozatot hoz. Soltész István építőmesternek azt a javaslatát, hogy a rendelkezésre álló pénzen kisebb, de jó állapotban lévő házat vegyenek, nem fogadhatták el, mert a cél uj telek vétele és uj modern székház felépítése. Zomborszky Dániel szavazásra hivta fel a közgyűlést a telekvásárlásra vonatkozó javaslat tárgyában. Százan szavaztak, mind igennel és igy egyhangú lelkesedéssel vetették meg a székház alapját. Zomborszky Dániel elnök meg- 1 tát. Boldog leszek, mondotta, ha f szavakra az iparosok', akiknek hatottan, bensőséges örömmel fo- a Mindenható segítségével meg- j most már erős elhatározásuk, hogy gadta iparostársainak impozáns érem az uj székház felavatását ír ' a telekre rövidesen felépíttetik a egyhangúsággal hozott határoza- j Lelkes éljennel feleltek ezekre a | székházat is. Munkanélküli ácsmnnkások küldöttsége jelent meg szerkesztőségünkben, abol keserű panasszal mondották el, bog? a nyíregyházi építkezéseknél nagyrészt idegen munkásokat alkalmaznak, mig nyiregyházi munkások kenyér nélkül maradnak. Nyílt kérdést intézünk a vállalkozókhoz, miért maradnak a helybeli adófizető munkások kenyér nélkül és miért kapnak ujfehértói, mátészalkai, nagyecsedi stb. ácsok ugyanakkor munkát. — Mi lesz, télen munkásaink családjával? /lA »Nyirvidék« tudósítójától.) / A Kossuth-téren csoportosuló munkanélküliek száma nőttön nő, a nyiregyházi munkások elkeseredése komoly cselekvést sürgető szociális veszedelem. Korán hívjuk fel erre az illetékesek figyelmét, hogy ha csak egy mód is van, gyors segítséget nyújtsanak. éHtfőn kora reggel egy népes Hétfőn kora reggel egy népes dék« szerkesztőségében és ennek a küldöttségnek elkeseredett emberei megerősítettek bennünket abban, hogy nagy baj van, hogy a munkanélküliség katasztrófális méreteket kezd ölteni városunkban, hogy itt százával lesznek em berek, akik kenyér nélkül maradnak télire és a kenyér nélküliséget itt szószerint kell vennünk. A küldöttségben a nyiregyházi ácsmunkások jöttek. Mi, akiknek a publicitással a bajok megelőzése szent kötelességünk, tovább adjuk a nyiregyházi ácsmunkások ke serü panaszát, hangos szóval adjuk tovább, hogy tudomást szerezzen róla mindenki, hogy jöjjön segítségre akit illet, jöjjön a magyar testvériség, a társadalmi szolidaritás, a forradalmakat meg előzni tudó okos és szeretettel áthatott polgári beavatkozás. Mit mondanak a nyiregyházi ácsok ? A nyiregyházi ácsmunkások azt mondják, hogy a városban folyó nagy építkezéseknél a két-három emeletes palotánál most volna munka, de előttük érthetetlenül, javarészt idegen munkások dolgoznak. Nem tudják megérteni, hogy a vállalkozók, Hogyan és Karasz ácsmester urak miért dolgoztatnak idegenekkel, miért van az, hogy Ujfehértóról, Mátészalkáról, Nagyecsedről, a Hajdúságból stb. érkező ácsok itt keresik a kenyeröket és a nyiregyházi adó fizető munkások ott ácsorognak a piacon, egy falat kenyérre sem ad hatva pénzt családjoknak, egy cigarettát sem szívhatva el. Mit éreznek ezek a szegény emberek, mit gondolhatnak rólunk, a polgárság igazságérzéséről. Én — mondja a küldöttség egyike — husz pengő egyházi adót fizetek évente az evangélikus egyháznál és nem kapok munkát, amikor egyházam palotát épít. — Nekem — mondja a másik, van egy kis házam, a felén adósság van és most ez az adósság nőttőn-nő, ha nem kapok munkát, el fog veszni. Én ez után a ház után itt Nyíregyházán fizetem az adót, ha beteg leszek és bevisznek a kórházba, Nyíregyháza iizeti kórházi kiadásaimat. Vájjon a városnak nem érdeke-e, hogy meg is tudjam keresni adómat. Nem bánja azt a város, hogy az ujfehértói adófizető itt Nyíregyházán megkeresi adóját és a nyíregyházi ács nem tudja miatta megkeresni ? Mind olyan kérdés, amelyre mi nem adhatunk feleletet. Kérjük a mestereket, a vállalkozókat, az építőket, olvassák el az ács kül- 1 döttség panasznát és nyilatkozza- j nak, mert itt egy nagy félreértés ről, vagy olyan méltánytalanságról van szó, amelyről talán a vezetők nem is tudnak ?... Az is baj — bár tudjuk, hogy ezen nem segíthet senki, mert törvény —• az is baj, — mondja a küldöttség vezetője, hogy ezelőtt mi is vállalhattunk kisebb ácsmunkát, egy-egy ajtót, keritésjavitást, effélét. Ma nem szabad, csak ha kiváltjuk az ipart, ellenkezőleg, megbüntetnek kontárságért. Engem meg is büntettek 10 pengőre. Nem tudom kifizetni, mert annyi pénzem sincs, hogy papirt vegyek, amelyen megírjam, engedtessék meg, hogy a 10 pengő büntetést részletekben fizethessemTJ Hátha politika van a mellőzés mögött? /Érdeklődtünk, nem valami politika van e a mellőzés mögött ? Szó sincs róla, mondották. Mi nem vagyunk tagjai szakszervezetnek, itt Nyíregyházán az ácsok szervezete megbomlott. De ezért nem ni

)iii

ii

M,

Bm<w

<»

xM

ni

mwi»

n > respektálnak sem itt, sem ott. Ha nem politizálunk, ha nem szervezkedünk, az is baj, ha szervezkedünk az is bajTjÉn mentem volna Debrecenbe, "mondja az egyik ácsmunkás, de amikor meghallották, hogy nem vagyok a tagja a szakszervezetnek, azt mondották, siessek tovább, mert kiporolnak Debrecenből, ugy, hogy a kórházban találom magamat. Nyíregyházán minden nagyobo középület építésénél kimondják az építtetők, hogy helybeli munkásokkal dolgoztatnak és íme azt kell tapasztalnunk, hogy a nyiregyházi ácsokkal szemben ezt a méltányos feltételt nem alkalmazzák. Ott sétálnak a kőművesek, az ácsok és elkeseredett szívvel gondolnak • családjukra, mert van e nagyobb keserűség, mint látni, hogy lehetne munka, kereset, kenyér, de áz idegenből itt alkalmazott munkások miatt nincs. Mi nyilt kérdéssel fordulunk a vállalkozó urakhoz, szíveskedjenek felvilágosítást adni: miért van ez igy és jól van-e ez igy, mi lesz ezeknek a munkásoknak családjával télen? Egy nyiregyházi vasutas súlyos szerencsétlensége Sárospatakon. Spisák Lajost egy cséplőgép odalapitotta a teherkocsi faléhoz. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egy nyiregyházi vasutast, Spisák Lajos forgalmi hivatalnokot, aki jelenleg Sárospatakon teljesít szolgálatot, súlyos baleset ért. A sárospataki bodrogközi kisvasút sárospataki átrakó állomásán egy cséplőgép garnitúrát kellett átvitetni a Máv. vaggonból a kisvasút kocsijába. A rakodásnál Spisák Lajos ügyelt fel. Munka közben a nagy cséplőgép félrebillent és odanyomta Spisákot a vasúti kocsi falához. A forgalmi tiszt a fején és felső testen súlyos sérüléseket szenvedett, több bordája is eltörött és csak megfeszített munkával tudták súlyos helyzetéből kiszabadítani. Spisákot eszméletlen állapotban szállították be a sárospataki Erzsébet kórházba, ahol eddig még nem tudták kihallgatni. Állapota súlyos. Cseh megszállott területről sodort a Tisza egy holttestet a milotai füzesekbe. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szatmárvármegyei Milota melletti füzesekben egy fürdőruhás fiatalember holttestére bukkantak. A milotai csendőrjárőr Rövid hirek — Valamennyi ausztriai csapattest viselni fogja annak a régi osztrák csapattestnek a nevét, amelyet ugyanabból a kerületből egészítettek ki. — Liszabbonban forradalmi mozgalom van, a kormány ura a helyzetnek. — Oslóban és több norvég városban a bányamunkások május 25-ike óta sztrájkolnak, ma a sztrájk megszűnt. — Radics István ragaszkodik az uj választások kiírásához. — Nyomozás indult meg: igaz-e, hogy Löwensteint megmérgezték. megállapította, hogy a holttest egy 1 iszaujlakra, cseh megszállott területre való, Fixler Hermán nevü i 5éves fiúé, aki Újlaknál für dés közben fult a 1 iszába. — Díszes ünnepség keretében leplezte le alapitótagjainak csoportképét a 25 éves mátészalkai iparoskor; — Burgenlandban vasárnaponként csendőrök akadályozzák meg a lakosságot, hogy rádión a budapesti leadót hallgassák. — A horgosi incidensnek diplomáciai következményei lesznek, mert a szerbek nem akarják szabadon engedni a határállomáson a vonatról elhurcolt Hanek Mihály magyar mozdonyvezetőt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. — Súlyos anyagi visszaélések és szabálytalanságok miatt függesztették fel a bodrogközi főszolgabírót.