Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-24 / 166. szám

1928. julius 24. JSftÍRYiDiSL Gondoljunk a napszúrás veszedelmére és védjük magunkat a nagy bőség ellen. ISik a napszúrás tünetei ? A nehezen várt meleg nyár sok öröme mellett kellemetlenségeket is hoz magával. Igaz, hogy általában azt tartják, hogy a nagy meleg ellen nehezebb védekezni, mégis kevésbbé jár egészségünknek ártalmaival a kánikula, mint pl. a hideg tél zord napjai. Az is igaz, hogy minden védekezés mellett is számos kellemetlenséget kell a nagy meleg miatt az embernek elviselnie, különösen a városi embernek, ahol a nap hevét a nagy épületek kőtömbjei mintegy megsokszorozva vetik vissza és tul napnyugtán is még bőven sugározva ki a napközben felhalmozott meleget, késleltetik a nehezen várt estéli lehűlést. Kifejezett ártalom a nagy melegtől nem származik, mert a testünk védekezőberendezései is nagy méntékben segítenek a túlságos melegfelhalmozódás ellen és igy a bőséges izzadás révén a nagy hőséggel szemben is fenn tudja tartani a szervezet a normális hőmérsékletet. Megfelelő ruliázdokás és táplálkozás mellett azután még a nagyon meleg nap kellemetlenségei is 1 ecsökkenthetők, ha csendesen, kevés mozgással, árnyékban tudjuk eltölteni a napot. Igen ám, de mit csináljanak j azok, akiket hivatásuk kényszerit arra, hogy a hőségre való tekintet nélkül kinnn dolgozzanak esetleg a legmelegebben tűző napsugarak özönében ? Hogyan védekezzenek ezek a meleg ártalmai ellen ? —Mert bizony a legnagyobb izzadás is kevés sokszor ahhoz, hogy a 30—40 fokos melegben felhalmozódott hőmennyiséget eltávolítsa a testből és ilyenkor fordul azután elő, hogy a szervezet hőszabályozata ideiglenesen felmondja a szolgálatot. Az arc kipirul, az érverés megszaporodik, a nyelv forró és száraz lesz, az izzadás helyett a bőr szárazzá, lángolóvá válik, a szemek előtt tüzes karikák táncolnak, az illető elkezd szédülni, esetleg hányinger, görcsök is léphetnek föl, eszméletét veszti és lélegzete hörgővé, akadozóvá válik. Ilyenkor aztán drága a jó tanács és sokszor bizony az ilyen szerencsétlenül járt emberen a környezete egyáltalán nem tud segíteni, ugy hogy a végeredményben csak muló rosszullét helyett igen súlyos bántalmak fejlődhetnek az ilyen hőokozta szerencsétlenségből. Az ilyen embert azonnal e1 kell távolítani a napsugarak tűző melegéről, árnyékba kell vinni őt, minden fölöslegesen szorító ruhájától meg kell szabadítani, hűsítő lemosásokat, borogatásokat kell rá alkalmazni és ha szüksége mutatkozik, mesterséges légzést is kell nála alkalmazni, mig az orvos megérkezik, vagy a beteg olyan helyre szállítható, ahol szakképzett orvos segítségét lehet igénybe venni. Nagy hőségben dolgozó munkásokat viszont olyan körülmények közé kell állítani, hogy a napsugárnak ilyen ártalmait elkerülhessék, gyakrabban kell pihentetni őket, megfelelő hűsítőkről kell gondoskodni számukra stb. Biztos, hogy az edzettség és megszokás sok tekintetben enyhítheti a veszedelmet, hiszen gondoljunk csak a nagy Alföldön aratási munkát végző magyar parasztra, bizony minden ezredik talán, aki időről-időre a hőség miatt kidől, vagy abbahagyva a munkát, vagy épen meg is betegszik. Pedig ezek az emberek sokszor 14—16 órát dolgoznak egyfolytában, tekintet nélkül arra, hogy mit mutat a hőmérő. Igaz, hogy a gyakorlat és a hasonulás folytán nagyon tisztában vannak azzal, milyen táplálék és életmód az, amelyet íolytatniok kell, ha a megfelelő nyugalmat és erőt biztosítani akarják maguknak eheza munkához, amellyel jóformán egész télrevaló kenyerüket keresik meg. Mindamellett bizonyos egészségi, kényelmi berendezkedéseket ezek a munkások is megkívánnak és méltán, de még inkább azok, akik nem állandóan teljesítenek ilyen körülmények között nehéz szolgálatot és igy még a megszokás sem játszik szerepet a meglévő veszedelem elhárításában. Nem lehet ugyanis nagyobb tömeg embert a meleg ártalmainak kitenni, hiszen sokszor egész elrettentő arányokat ölt a napsugár okozta szerencsétlenség. Gondoljunk csak vissza a boszniai okkupációbeli hírhedt bileki nagy menetre, amikor bakáink százai dőltek ki és számos súlyos halálesettel végződő napszúrás fejlődött ki közöttük. Amo dern egészségvédelem megkívánja, hogy a munkának ezt az ártalmát is igyekezzünk kiküszöbölni, mert ma már nagyobb érték az ember, hogysem ilyen elemi csapásnak kitegyük az egészségét gondatlanul, mikor oly könnyű ellene védekeznünk. Városi Színház Mozgói Julim hó 23 án és 24-«, h

atfőn és kedden 6 és 9 órakor: Klary Prevost Jaj, a harisnyakötőm Bohózat 7 felvonásban. ftnut Erioson Honolului pokol Dráma a vizén és a levegőben 7 felvonásban. Kedvező idő esetén a 9 órai előadásokat a Kert Mozgóban tartjuk. Előadásokat saját zenekarunk kiséri. Előzetes jelentés: Julius 25, 26, szerdán és csütörtökön: [RICHÁRD BARTELMES: Eladottfiu Barát, vagy ellenség Sípos cukrász készitl a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrjn'i Ilona ncca 3, Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. á harctéri kirándulók vonata elakadt a Karszt fensíkon. (A «Nyirvidék» munkatársától). Trieszt, julius 16. Kitűnően indultunk Budapestről, nagyszerű sebességgel robogtunk el végig a Balaton mellett és elakadtunk a Karszt fensikon... Megérezte volna ez a könyörtelen, minden kövek pokla, hogy magyarok vonulnak keresztül rajta, magyarok, akik már egyszer halálraítélt foglyai voltak ? Kinyújtotta felénk irgalmatlan kőóriásait és halálleheletü dolináit, hogy a véletlenül ismét kőkarmai közé került egykori rabszolgáit örökre foglyul ejtse ? Vagy talán csak mementóként állított meg bennünket ? Hogy emlékezzünk az itteni harcokra, véres, könnyes vérzivatarokra, magyar pusztulásra, magyar siralomra ? Hát lehet ezt valaha elfelejteni!? A magyar határig vonatunk, a trieszt—velence—római gyors, kifogástalan segességgel repült velünk a forró éjszakába, melynek tikkasztó hőségét a Balaton hüs szellője enyhítette. Nagykanizsán a «Dobre vecsir»-rel köszöntő horvátok kezében még fokozódott vonatunk gyorsasága, hogy aztán Ljubjana (Laibach) után a kopár Karszt tetején hirtelen fennakadjon. Szánalmasan fujt, lihegett, krákogott és sipolt a mozdony, de hiába, a szerelvény konokul egy helyben maradt és mi a Karszt fensik egyik legkietlenebb, lakatlan pusztaságán, tanácstalanul dideregtünk a hideg hajnalon. A horvátok Nagykanizsát szidták, miért nem adtak erősebb mozdonyt a szokatlanul hosszú szerelvényhez, amely az erős kanyarulatok ellenállását megbírta volna, mi magyarok pedig csendesen megállapítottuk, hogy magyar vezetés mellett nem mondotta volna fel a mozdony a szolgálatot, amint a boldog múltban nem is volt erre példa soha. Három órai szaladgálás, tanácskozás és lárma után végre megérkezett Laibachból a kisegítő mozdony és most két mozdonnyal megindult a vonatunk. Az egyik elől húzta, a másik hátul tolta. Igy azután minden nagyobb baj nélkül eljutottunk olasz kézre Postumiában. (Adelsberg.) Furcsa érzés: jól ismert olasz katonák lepték el vonatunkat útlevél és vámvizsgálatot tartva. Az olaszok a három órai késésből egy órát behoztak és dédelőtt fél tiz óra helyett, fél 12 órakor végre megérkeztünk utunk első ettapejához: Triesztbe. Trieszt. Nagy csalódás. Csendes, szinte halott város. És elviselhetetlenül drága. Két ágyas szoba egy napra 43 lira, egy két személyes polgári vacsora az Antica bona via-ban 37 lira. Ellenben a sör Jdtünő és olcsó. Olcsóbb, mint Nyíregyházán, pedig itt is Dreher sört mérnek. Egy pohár sör egy lira, vagyis 30 fillér. A német szó is kiveszett Triesztből, itt minden és mindenki olasz. Németül nem tudnak, vagy nem akarnak beszélni. Késő éjszakáig felfrissítem régi tudományomat és erősen tanulom az olaszt. A Hotel Milano piccolója nagyszerű professzorom, én meg igyekszem legalább gyenge elégségesre felelni. Holnap indulunk az olasz harctérre: Opcina, Nabresina, Monfalcone, Doberdo, Monté San Michele... Walter Géza dr. A nyíregyházi ipartestület vasárnapi közgyűlése egyhangú lelkes határozattal mondotta ki, hogy megvásárolja a székház részére alkalmas Hőnig-féle telket. á közgyűlés meghatottan vette Belicza András kőműves jelentését, aki egy heti ingyen msnkát ajánlott fel a székház felépítésére. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagymagyarország iparosai voltak azok, aki a nyíregyházi ipartestület egykori székházát a viszonyok kényszerítő hatására eladták és csonkaországunk lelkes iparosgárdája mondotta ki egyhangú határozattal, hogy nem marad többé székház nélkül, hanem meghoz minden áldozatot egy uj székház felépítése érdekében. Magyar lélekből, öntudatos magyar iparosok lelkéből fakadt elhatározás ez, amelyért soha el nem muló hála illeti meg elsősorban az elöljáróságot, élén a kiváló elnökkel, Zomborszky Dániellel, de dicséret illesse a derék iparosokat egyenként, aki a mai terhes időben is állják a rájok váró kötelezettséget, megértik az uj idők szavát és tudnak áldozatot hozni a jövendőnek. Az ipartestület tegnap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a székház részére szükséges telek megvásárlása ügyében. ' A közgyűlésen mintegy százharminc iparos jelent meg, iparostársadalmunk szine-java, komoly törekvések, komoly és nagyrahivatott képviselői. Az elnökség mellett ott láttuk Tóth László városi iparhatósági biztost, dr. Bálint István ügyvéd ügyészt. A Hiszekegy imája után Zomborszky Dániel elnök ismertette a volt ipartestületi székház eladásának ügyét, amely mély megdöbbenést kelt ma is. 19^2-ben egy juliusi napon adta el az ipartestület a székházat azzal az indokolással, hogy kicsi, a testület céljának meg nem felelő és hogy a kamatot, amelyet a Debreceni Első Takarékpénztárnál és Nyíregyháza városnál fennálló adósság után kellene fizetni, nem birja az ipartestület. Szomorú közgyűlési határozat volt, amikor 1917. julius 1 6-án 70 tag 38 ellenében kimondotta, hogy eladja a városnak 60.500 koronáért az ipartestületi székházat. Ezután Zomborszky Dániel nagy érdeklődéssel fogadva ismerteti a székház ügy további fejleményeit. Meghiúsultak azok a kísérletek, amelyek egy másik székházépület megszerzésére irányultak s végül is az ipartestület bérházba, majd Óvatos nőKneK naponta nélK&lözhetetlen a j