Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-22 / 165. szám
Nyíregyháza, 1928. julius 22. ' Vasárnap XL1X. évfolyam. 165. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Sgy héra 2'60 pengő. Negyedévre 7-60 pengő Kistisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. ui iim—• n Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ós kiadóhivatal r SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 2966©* Kéziratokat nem. sdunk vissza. Oroszország hadikészülődései. A bolsevista Oroszország titokban nagy haderőket vont össze a lengyel—román határ fölött és állítólag hadgyakorlatokra készülődik. Ez a hir természetesen nagy r ijedelmet keltett Lengyelországban, S ahol tisztában vannak egy esetlebolseviki betörés horderejével és következményeivel. A helyzet ugyanis az, hogy Lengyelország, bár nem tartozik a kisantant államok közé, Romániával katonai szer ződést kötött, amely megegyezésnek kizárólagos célja az volt, hogy alkalommal sikeresen föltartóztathassa az esetleg támadásba menő és előrenyomuló orosz hadsereget. Lengyelországban annak idején nagyon szerették volna Magyarországot is belekapcsolni ebbe a védelmi szövetségbe, azonban ez Románia magatartása miatt nem volt lehetséges. Most azután előállt az a helyzet, hogy Lengyelorszá & egyedül maradt Romániával azon a ponton, ahol az oroszok a legkönnyebben sebezhetik meg Középeurópát. Súlyosbítja ezt a helyzetet az, hogy Lengyelország megállapításai szerint Románia nem rendelkezik kellő fölkészültségge/ egy orosz támadás esetére. Nincsenek megfelelően kiépített vasutai, nincsenek komoly számbaj öhető tüzérségei, csupán legénységi állománya nagy, melynek hasznavehetőségéről azonban igen eltérő fogalmak és vélemények vannak forgalomban. Lengyelországban tehát joggal keltett ijedelmet az orosz megmozdulás, merthiszen kétségtelen, hogy az oroszok hadgyakorlata nemcsak hadgyakorlat akar maradni, hanem előkészület egy esetleges támadásra. Lengyelország pedig ebben az esetben csaknem magára hagyatva állna szemben a túlnyomó orosz haderővel. Éppen ezért Lengyelország aggodalmait közölte Franciaországgal, ahonnan egy tábornokot küldtek Romániába, hogy vizsgálja felül a román haderő felkészültségét. Mindez bennünket, akik körül va gyünk véve az ellenséges érzelmű kisantant államokkal, csupán a konzekvenciák levonása szempontjából érdekel. Ugyanis a régi és megcsonkitatlan Magyarországnak olyan természetes határai voltak, amelyek mindenkor védőbástyául szolgáltak egy esetleges orosz támadás esetén. Ezeket a határokat Magyarország elveszítette és közbeékelődött egy olyan ország, amelyet a semmiből teremtetteíc meg és amelynek heterogén összetétele szintén nem nyújt biztosítékot, — hogy ellent tud állani egy esetleges orosz támadással szemben. Önként felvetődik tehát az a kérdés, hogy mennyivel könnyebb lenne a helyzet Lengyelország, Románia, sőt Csehszlovákia részére is, ha Magyarország most is rendelkezhetne régi határaival ? Az orosz betörés lehetőségének veszedelme nem mai keletű és a kisantantblokk nem lesz képes feladata magaslatára emelkedni egy esetleges támadás esetén. A határok kuszáltak és kezdetlegesek, a területeinket megszállva tartó utódállamok nem akarnak befektetéseket eszközölni a védő pontok kiépítésébe, tehát az a nagyszerű természetes határ, amely Magyarország uralma alatt önkéntes védőbástyául kínálkozott, a kisantant uralom alatt elveszítette jelentőségét. Teljesen jogos tehát a lengyelek aggodalma a bolsevista Oroszország hadikészülődései miatt, — mert még a távolból is eltudjuk képzelni, hogy milyen veszedelmeknek néznek elébe a lengyelek egy komoly orosz határtámadás ese tén. Románia védelme nem megbízható és éppen ő miatta történt, hogy Magyarország nem léphetett be a védelmi-blokkba. Az esetleg elkövetkezendő eseményekért Lengyelország tehát csupán Romániát teheti felelőssé, mint akadályozóját minden olyan kérdésnek, amelyben Magyarországnak is szerepet szántak. Kaszák pengése, kalapalasa, aratók dala hangzik a szabolcsi földeken. A szabolcsvármegyei közigazgatási bizottság ülésén, mint a magyar föld őserejében való bizakodás ódája, hangzott fel a gazdasági főfelügyelőnek Kausay Tibornak jelentése a szabolcsi gazdasági állapotokról. A megye gazdasági életének fejlődése, erősbödése, céltudatos irányítás eredménye és örömmel, a szebb jövő reményével hallotta a vármegye vezető bizottsága ennek a fejlődésnek adatait. Az aratás idején mindeneknél jelentősebb beszámoló a következő : Kaszák pengése, kalapálása és aratók dala hallatszik a földeken, a dallamból Isten iránti hála kötelezettsége és bizonyos megelégedettségre következtethetünk, mert a Bereg vámegyéből ide csatolt négy községet kivéve, eddig ha nehéz válságos gazdasági viszonyok között is, vármegyénk gazdái kevés kivétellel — ezek is saját hibájokon kívül — elérkeztek a termés betakarítás első és legszebb munkájához, az aratáshoz. A szeszélyes és sok aggódó órákat okozott időjárás dacára, az utolsó hónap a repcét kivéve, melyen segíteni már az időjárás sem tudott, őszi és tavaszi kalászos termésünk sokat javult. A későbben, az erősen kötött szikes, továbbá a magas és a szél által megrongált homoktalajokat kivéve, a lehajló buza és rozs kalász mutatja a javulást. Igaz, hogy mig zsákba nincs a szem, addig a gazdának elbizakodni nem szabad, azonban ha a jó Isten csapást nem ad, a vármegye termése az őszi és tavaszi kalászosokból a közepes iLozamot meghaladó, jónak mondható, azonban a lapokon olvasható mázsás rekord termésen, búzánál 32 százalék, rozsnál 45 százalékkal is alatta vagyunk. Igaz, hogy a jó terméshozam dacára alig fogja számítását a gazda megtalálhatni, hisz az uj buza ára alig pár nap alatt 18 százalékkal, a rozs ára 22 százalékkal már is esett. Esik tehát akkor, mikor a gazda a mai nehéz gazdasági helyzetében kénytelen terményét piacra tenni, bár sokan részben az elég terhes zöldhiteliel máris piacra tették és kötelsek mindjárt leszállítani is. A jég mult hó 27-én Polgár községben a káptalani uradalomban és a Lipcseháton a földhöz juttatottak földjén okozott 30—60 százalékos kárt. örömmel jelenthetem, hogy búzából bevetett területünk a mult évihez képest majd 28 százlékkal emelkedett, evvel szemben a rozs, árpa és zab8 nál lényegtelen az emelkedés. 12 A reepcével, a vármegyénkben különben is nem számottevő terület, a téli fagykárok folytán csökkent, a learatott termésből gyenge hozamot csépelünk. Az őszi árpából is tekintélyes területet kellett kiszántani, ha csak a megmaradt területhez viszonyítjuk a tereméshozamot, az jónak mondható. A tavaszi árpa elég hosszú szalmájával és kalászával, nemkülönben a zab fejlett bugájával jó termést igér. Attól lehet tartani, hogy az utóbbiaknak érése a rendes időben következik be, és igy az őszi kalászosoknak egy héttel később kezdhető aratása miatt, egyes gazdaságokban az egyensúly lesz megzavarva és annak helyreállithatása végett utólagosan felfogadott munkásokra lesz szükség. Igaz, hogy ez, hol elegendő munkáskéz, álí rendelkezésre, fennakadást nem fog okozni, azonban mégis lesznek egyes gazdaságok, hol uj munkások beállítása gondot fog okozni, éppen azért mint a vármegyei hatósági munkaközvetítő hivatal vezetője, éberen fof ok őrködni az utasított járásigazasági felügyelők utján, hogy vármegyénk gazdaságainak ily esetekben segítségére lehessek. A kapások is sokat javultak, és a tengerit kivéve jó reménnyel biztatnak. A tengeri is kellő csapadék és meleg napok hatása alatt Oicsé cipő maradékira Szezonból visszamaradt űiyatcipölf, mélyen leszállított árban sár ! B Nöi Szandál cipők. Remek divat színekben •fffO AA Pengő Nöi fekete pántos Divat cipők, lakk dísszel JLO> Pengő Női drapp és szürke Divat j pántos c pők Egyes párok Pengő Férfi divat félcipők, fekete és barna lakk-orral Pengő Női Prima Chevreause Drapp és szörke félcipők, pán'os és 80 kivágott Pengő Női selvem-flórharis- 1 Női divat francia selyemharis fS oO 1 Férfi divat mintás 1 Ezen árak csakis az olcsó IDENYVÁSAR nvák minden szinben « P. | nyák remek színárnyalatokban P. | nyári zoknik 98 f. | rövid tartamáig érvényesek 1 Benedekffynél a Hungária cipőárnházban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. 5. Telefon 195. Szive sm1ftintTn ki!^^ Egyes, szám ara 16 fillér.
