Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-21 / 164. szám

"MS iulus r2 I. (sMMMMMMai*. JSfVíRY IDEJE. U ének csendül... s azután a kis máska Pötyi szépséges, bü­bájonagyar szólót lejt. Csöpp, ringalakja olyan, minntha egy megvenedett baba hajladozná előttk. A közönség elragadtat­va tsol, a kis «táncosnő» meg­hajli mint illik is egy ilyen müvnőhöz... Kiély szép komoly előadása kövezik, egy gyönyörű melo­drár szaval, Menczelesz György kiséiegedüszóval. (Mint hallom, a sz költemény Margócsy Emii­né sszony szerzeménye j. Bródik az est műsora. E Buttler főparancsnok ur megzöni a magyar cserkészek pártóinak megható kedvességét, áldckészségét, mely mindig sze­rete karolja a cserkészek törek­vése Külön is méltatja Kölcsey Béls Kösa Ferenc urak érde­mei! Aszédre Kölcsey Béla lelkes szavian válaszol, melyből kiér­ződi lelkes szeretet s a hazafias céhegértő ember lelke hajlik elő szavakból. ftemlitem itt, — bár ezt bizo­nyáiivatalosabb formában is megja a közönség, hogy a Sza­bolcerületi cserkészek közös tá­Iboraz olcsva-apátii község ha­tárá illusztris vendégek láto­gatt i 5-én megjelent Péchy Lás főispán ur őméltósága, Kajiy közjegyző családjával s méhben, kiknek neveit nem tu­dons.utók suhantak a mezőkön át ábor fürge csapatai felé... (jemlitem még azt is, hogy a cész vöröskereszteseknek is akaiolguk. Eltekintve, hogy kise sebesülések történtek, — Szicy Miklós, a kir. kat. giul­ti áz nyolcadosztályu tanulója, a csezek kedvenc szakácsa, aki mir kitűnő ételeket produkált, ! a bucsuestén forró vizzel leön­tötte lábát s ha jól tudom, a neki segédkező cserkész a kezeit forráz­ta le. Nagy részvéttel érdeklődött mindenki iránta, de remélhetőleg nem lesz súlyosabb a sebesülés). A tábortűz összeomlott... Bucsuzunk... Takarodót fújnak... Megyünk s a lelkünk örömmel tele.:. Énekelünk is, mint illik: Ballag már a vén diák... tovább, tovább... A távolból válaszolnak nekünk... utánunk futnak s mi megállitjuk a szekeret, hogy még egyszer bú­csút mondjunk a kedves cserké­szeknek... Szekerünk már elfut a kis Tur fölött... Mintha egy pillanatra a Költő halhatatlan lelke fénylene fel mellettünk s világítaná a magyar utat... «Nyári napnak alkonyulatánál, Megállék a kanyargó Tiszánál...» A Szamoshoz érünk. A csillagok remegve néznek vissza a vízből. A komp dübörög a szekér alatt s lassan megindul a túlsó part felé... Lehajlik ránk a szépséges nyári éjszaka. Tartaüyni Stima Ilona. Mi it-" Modern 'fygíy kölcsönkönyvtár $$ Hisü. az Ujsáqboltbari Mezén teszi az állam a tezkarbiztositást. Álhsitják a biztosítás legjövedelmezőbb üzletágát. — Én és ellenérvek tömege az államosításról. — A tüz­kááositást a falvakban lefektetett jelentős nemzeti vsgyoa megóvása érdekéin kell kötelezővé tenni. .ultban több vármegye tör­venósága azzal a kéréssel for­dul kormányhoz, hogy a vi­dékülönösen nagyszámban elő­for tüzesetekre való figyelem­méye kötelezővé és vegye álla­mi-lés alá a tüzkárbiztositást. Ez rv a biztosító intézetek ér­delszorosan érinti és számos érvs ellenérvet támasztott fel. A ikedelemügyi miniszter a vidkamarákkal és érdekeltsé­geileiratban közölte a tervet, hojleményük megismerése után valyik irányban döntsön. jrdekeltségek véleménye a tüzztositás államosításának időségére és azon szempontok figibevételénél fontos, ame­lyegyáripari ingatlanok és a kedeltni áruraktárak biztositá­sámatkoznak. zkárbiztositás államosítása. ikárbiztositás államosítása mcszóló érvek közül a legfon­toác röviden a következők: ztositási üzlet haszonszer­zésányuló vállalkozás. Közér­deYnpontjából azonban jóléti intiy számba megy és igy nem lehagánvállalkozó kezén, ép­pé-, mint a vasút, a posta és a >n sem. A biztosítás ter­moől folyik, hogy fejlődési lelgei csak igen széles körre tei üzlettel biztosíthatók. Ezt a ést azonban leginkább csak a ÍZŐ állami biztosítással le­hetni, különösen, ha figye­1 eresszük, hagy Magyarorszá- 1 gon átlag félmillió ingatlan van biztosítva és mintegy négymillió a nem biztosított ingatlanok szá­ma. A biztosítási üzletnél nincs szük­ség a vállalkozó leleményességé­re, hanem inkább a pontosságra és főleg a megbízhatóságra. Ezért a biztosítással járó adminisztráci­ós munkát állami hivatalok is el tudják látni. Az állami adminisz­tráció az üzletszerzési költségeket is csökkenti, amelyek magánválla­latoknál a díjbevétel jelentékeny részét felemésztik. Ügynökökre nem lesz szükség, a biztosításokat köz­igazgatásilag bonyolítják le és igy a díjtételek lényegesen olcsóbbak lehetnek. Egyszersmint szükségte­lenné válik az állami felügyelet is. Ellenérvek az államosi­tásssal szemben. Az állami kezelésbe vétel mel­lett szóló érvekkel szemben nem csekély azoknak az érveknek a száma sem, amelyek a tüzkárbizto­sitás államosítása ellen szólanak. A biztosítási üzlet mai fejlettsége ugyanis a magánvállalatoknak kö­szönhető. Szükségtelennek látszik tehát jól működő magánvállalatokat állami kezelésbe venni. Az állami tevékenységnek ilyen kiterjesztése a mai viszonyok kőzött kedvezői" len, hiszen a háború alatt köz­gazdaságunk a rárakott béklyóktól még most sem tudott felszabadulni. Ha pedig az állami tevékenységet ennyire kiterjesztik és kötelezővé teszik a tüzkárbiztositást, ez túl­ságos beavatkozással jár a ma­gánjogi viszonyokba. Igen nagy terhet jelentene az államnak a magánbiztosító intéze­tek szerzett jogainak megóvására lefizetendő kártérítés előteremtése is. Az állami adminisztráció bo­nyolultsága bonyolulttá tenné a biztosítási müveleteket és a terv­bevett létszámapasztás miatt meg­felelő személyzet sem állana ren­delkezésre. Ha az állam egyedül állana a biztosítási piacon, kézen­fekvő a díjtételek drágítására va­ló alkalom és a dijak közteher jel­legét vennék magukra, ami most különösen a házbirtokok túlságos megterheltsége miatt nem ajánla­tos. A nemzeti vagyon megmen­tése. A kereskedelmi minisztérium né­zete szerint a kötelező tüzkárbiz­tositás főleg a vidéki ingatlanok­ra vonatkozik. A nagyobb városok­ban a tűzbiztonsági szervezetek, a vízvezeték és az építkezés szükség­telenné teszik a tüzkárbiztositás kötelezővé tételét, mert tüzesetek eseken a helyeken nem érhetnek el olyan méreteket, hogy azok a közvagyont érzékenyen sújtsák. An­nál nagyobb azonban a jelentő­sége faluhelyen, ahol a gyakrab­ban előfordult tüzesetek a mai ne­héz építkezési viszonyok mellett helyrehozhatatlan károkat okozhat­nak. A biztosító intézetek is na­gyon jól ismerik a vidéki biztosí­tás kockázatosságát. Ezért jelentő­sen magasabb díjtételeket számíta­nak a vidéken, mint a városokban. A falusi gazdák ennek következ­tében csak nehezen szánják rá ma­gukat, hogy házukat és gazdasági épületeiket biztosítsák, pedig a fal­vakban jelentős nemzeti vagyon van lefektetve és ennek a meg­óvása közgazdasági és szociális problémát képez. Nagy fontossággal bir a köte­lező tüzkárbiztositás a gyáripari ingatlanoknál és a kereskedők áru­raktárainál is. Ezeknél tudvalevő, hogy a legváltozatosabb mérték­ben többé vagy kevésbé tűzveszé­lyesek. Ezntán visszaadják a szállítólevélnek azt a részét, melyen a feladó közleménye szerepel. A kereskedelmi cs iparkamara a miskolci kamarával egyetértés­ben előterjesztést intézett a ke­reskedelmi miniszterhez, amely­ben az uj szállítólevélnek bizo­nyos vonatkozásban megjavítását kérte. Ugyanis az uj postai szállítóle­vél rendszer mellett, ott ahol a kincstári hivatalok a szállítóleve­let és nem a csomagot kézbesitik ki, a csomagok kiváltása után a címzettnek a szállítólevél semmi­lyen része nem marad birtokában. Kereskedelmi vállalatoknál a gon­dos üzletvitel megkívánja, hogy minden ilyen postai küldeményről eredeti postai bizonylat marad­jon a címzett kezei között. Külö­nösen fontos ez a csomagoknál, mert tömeges csomagbeérkezés mellett abban az esetben, ha a szállítólevélből semmi sem ma­rad vissza, a kiváltás után gyak­ran azt sem tudja a címzett meg­állapítani, hogy az egyes csoma­goknak ki volt a feladója. Ezenkívül számbajövő szem­pont az is, hogy a kereskedelmi vállalatok pénzkezelőinek eredeti bizonylatokkal kell igazolniok a teljesített kifizetéseket, már pe­dig a most bevezetett rendszer mellett azoknál a csomagoknál, amelyeknél a portó a címzett ál­tal, fizetendő, a portó kifizetéséről semmiféle igazolás nem marad kézben, mert a szállítólevélnek egy szelvénye sem marad a cso­mag kiváltása után a címzett ke­zei között. A kereskedelmi miniszter meg­bízásából a m .kir. Postavezér­igazgatóság most válaszolt a ka­mara felterjesztésére ,mégpedig a következőképen: «i882I — 1928. X. 4. A kerületi kereskedelmi és ipar­kamarának, Debrecen. A folyó évi március hó 21-én kelt 5491 .számú beadványára in­tézkedtem az iránt, hogy a szál­lítólevél kézbesítő kincstári hiva­talok a csomagok kiadása alkal­mával a bemutatott szelvénynek azt a részét, amelyben a feladó írásbeli közleménye szerepel, a I címzettnek adják vissza. Egyben intézkedtem aziránt is, hogy a csomagok kézbesítésé al­kalmával beszedett összeget a kézbesítő, illetve a hivatalban történt kézbesítés esetén az ér­dekelt tisztviselő a szállítólevél bal szelvényén, mely a címzett­nél marad — egy tételben tün­tesse fel. Budapest, 1928. évi junius 29. A postavezérigazgat ómegbizá­sából : Aláírás, postaigazgató.» MOZI, « * • 9 V Hotel imperial — Tözbrigád. 3 órás műsorban az Apollóban. Az Apolló a nyári idényben is sokszor tanújelét adja áldozat­készségének, mert műsorát nyáron is olyan gonddal állítja ösz­sze, mint a téli főszezonban. Most szombat—vasárnap min­den idők leghatalmasabb repriz műsorát mutatja be a Hotel Im­periált és a Tüzbrigádot, mely az évad legsikerültebb s a leg­nagyobb két filmje volt. A Hotel Imperial vasárnap es­ti előadásával 39 előadást fog el­érni, melyhez hasonló sikert vi­déki mozik egyike sem tud felmu­tatni, mint az itteni Apolló. A Tiizbrigád mely szintén egyike a kinematográfia gyön­gyének, egymaga is megállná helyét a legszebb műsoroknak, igy e két film egyszerre valóságos díszére fog válni az Apolló nyá­ri műsorának. P ené8zmenf«s ec(iament P apir megvédi befőttjeit. Kapható az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom