Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-21 / 164. szám

"MS iulus r2 I. (sMMMMMMai*. JSfVíRY IDEJE. U ének csendül... s azután a kis máska Pötyi szépséges, bübájonagyar szólót lejt. Csöpp, ringalakja olyan, minntha egy megvenedett baba hajladozná előttk. A közönség elragadtatva tsol, a kis «táncosnő» meghajli mint illik is egy ilyen müvnőhöz... Kiély szép komoly előadása kövezik, egy gyönyörű melodrár szaval, Menczelesz György kiséiegedüszóval. (Mint hallom, a sz költemény Margócsy Emiiné sszony szerzeménye j. Bródik az est műsora. E Buttler főparancsnok ur megzöni a magyar cserkészek pártóinak megható kedvességét, áldckészségét, mely mindig szerete karolja a cserkészek törekvése Külön is méltatja Kölcsey Béls Kösa Ferenc urak érdemei! Aszédre Kölcsey Béla lelkes szavian válaszol, melyből kiérződi lelkes szeretet s a hazafias céhegértő ember lelke hajlik elő szavakból. ftemlitem itt, — bár ezt bizonyáiivatalosabb formában is megja a közönség, hogy a Szabolcerületi cserkészek közös táIboraz olcsva-apátii község határá illusztris vendégek látogatt i 5-én megjelent Péchy Lás főispán ur őméltósága, Kajiy közjegyző családjával s méhben, kiknek neveit nem tudons.utók suhantak a mezőkön át ábor fürge csapatai felé... (jemlitem még azt is, hogy a cész vöröskereszteseknek is akaiolguk. Eltekintve, hogy kise sebesülések történtek, — Szicy Miklós, a kir. kat. giulti áz nyolcadosztályu tanulója, a csezek kedvenc szakácsa, aki mir kitűnő ételeket produkált, ! a bucsuestén forró vizzel leöntötte lábát s ha jól tudom, a neki segédkező cserkész a kezeit forrázta le. Nagy részvéttel érdeklődött mindenki iránta, de remélhetőleg nem lesz súlyosabb a sebesülés). A tábortűz összeomlott... Bucsuzunk... Takarodót fújnak... Megyünk s a lelkünk örömmel tele.:. Énekelünk is, mint illik: Ballag már a vén diák... tovább, tovább... A távolból válaszolnak nekünk... utánunk futnak s mi megállitjuk a szekeret, hogy még egyszer búcsút mondjunk a kedves cserkészeknek... Szekerünk már elfut a kis Tur fölött... Mintha egy pillanatra a Költő halhatatlan lelke fénylene fel mellettünk s világítaná a magyar utat... «Nyári napnak alkonyulatánál, Megállék a kanyargó Tiszánál...» A Szamoshoz érünk. A csillagok remegve néznek vissza a vízből. A komp dübörög a szekér alatt s lassan megindul a túlsó part felé... Lehajlik ránk a szépséges nyári éjszaka. Tartaüyni Stima Ilona. Mi

it-" Modern 'fygíy kölcsönkönyvtár $$ Hisü. az Ujsáqboltbari Mezén teszi az állam a tezkarbiztositást. Álhsitják a biztosítás legjövedelmezőbb üzletágát. — Én és ellenérvek tömege az államosításról. — A tüzkááositást a falvakban lefektetett jelentős nemzeti vsgyoa megóvása érdekéin kell kötelezővé tenni. .ultban több vármegye törvenósága azzal a kéréssel fordul kormányhoz, hogy a vidékülönösen nagyszámban előfor tüzesetekre való figyelemméye kötelezővé és vegye állami-lés alá a tüzkárbiztositást. Ez rv a biztosító intézetek érdelszorosan érinti és számos érvs ellenérvet támasztott fel. A ikedelemügyi miniszter a vidkamarákkal és érdekeltségeileiratban közölte a tervet, hojleményük megismerése után valyik irányban döntsön. jrdekeltségek véleménye a tüzztositás államosításának időségére és azon szempontok figibevételénél fontos, amelyegyáripari ingatlanok és a kedeltni áruraktárak biztositásámatkoznak. zkárbiztositás államosítása. ikárbiztositás államosítása mcszóló érvek közül a legfontoác röviden a következők: ztositási üzlet haszonszerzésányuló vállalkozás. KözérdeYnpontjából azonban jóléti intiy számba megy és igy nem lehagánvállalkozó kezén, éppé-, mint a vasút, a posta és a >n sem. A biztosítás termoől folyik, hogy fejlődési lelgei csak igen széles körre tei üzlettel biztosíthatók. Ezt a ést azonban leginkább csak a ÍZŐ állami biztosítással lehetni, különösen, ha figye1 eresszük, hagy Magyarorszá- 1 gon átlag félmillió ingatlan van biztosítva és mintegy négymillió a nem biztosított ingatlanok száma. A biztosítási üzletnél nincs szükség a vállalkozó leleményességére, hanem inkább a pontosságra és főleg a megbízhatóságra. Ezért a biztosítással járó adminisztrációs munkát állami hivatalok is el tudják látni. Az állami adminisztráció az üzletszerzési költségeket is csökkenti, amelyek magánvállalatoknál a díjbevétel jelentékeny részét felemésztik. Ügynökökre nem lesz szükség, a biztosításokat közigazgatásilag bonyolítják le és igy a díjtételek lényegesen olcsóbbak lehetnek. Egyszersmint szükségtelenné válik az állami felügyelet is. Ellenérvek az államositásssal szemben. Az állami kezelésbe vétel mellett szóló érvekkel szemben nem csekély azoknak az érveknek a száma sem, amelyek a tüzkárbiztositás államosítása ellen szólanak. A biztosítási üzlet mai fejlettsége ugyanis a magánvállalatoknak köszönhető. Szükségtelennek látszik tehát jól működő magánvállalatokat állami kezelésbe venni. Az állami tevékenységnek ilyen kiterjesztése a mai viszonyok kőzött kedvezői" len, hiszen a háború alatt közgazdaságunk a rárakott béklyóktól még most sem tudott felszabadulni. Ha pedig az állami tevékenységet ennyire kiterjesztik és kötelezővé teszik a tüzkárbiztositást, ez túlságos beavatkozással jár a magánjogi viszonyokba. Igen nagy terhet jelentene az államnak a magánbiztosító intézetek szerzett jogainak megóvására lefizetendő kártérítés előteremtése is. Az állami adminisztráció bonyolultsága bonyolulttá tenné a biztosítási müveleteket és a tervbevett létszámapasztás miatt megfelelő személyzet sem állana rendelkezésre. Ha az állam egyedül állana a biztosítási piacon, kézenfekvő a díjtételek drágítására való alkalom és a dijak közteher jellegét vennék magukra, ami most különösen a házbirtokok túlságos megterheltsége miatt nem ajánlatos. A nemzeti vagyon megmentése. A kereskedelmi minisztérium nézete szerint a kötelező tüzkárbiztositás főleg a vidéki ingatlanokra vonatkozik. A nagyobb városokban a tűzbiztonsági szervezetek, a vízvezeték és az építkezés szükségtelenné teszik a tüzkárbiztositás kötelezővé tételét, mert tüzesetek eseken a helyeken nem érhetnek el olyan méreteket, hogy azok a közvagyont érzékenyen sújtsák. Annál nagyobb azonban a jelentősége faluhelyen, ahol a gyakrabban előfordult tüzesetek a mai nehéz építkezési viszonyok mellett helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. A biztosító intézetek is nagyon jól ismerik a vidéki biztosítás kockázatosságát. Ezért jelentősen magasabb díjtételeket számítanak a vidéken, mint a városokban. A falusi gazdák ennek következtében csak nehezen szánják rá magukat, hogy házukat és gazdasági épületeiket biztosítsák, pedig a falvakban jelentős nemzeti vagyon van lefektetve és ennek a megóvása közgazdasági és szociális problémát képez. Nagy fontossággal bir a kötelező tüzkárbiztositás a gyáripari ingatlanoknál és a kereskedők áruraktárainál is. Ezeknél tudvalevő, hogy a legváltozatosabb mértékben többé vagy kevésbé tűzveszélyesek. Ezntán visszaadják a szállítólevélnek azt a részét, melyen a feladó közleménye szerepel. A kereskedelmi cs iparkamara a miskolci kamarával egyetértésben előterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, amelyben az uj szállítólevélnek bizonyos vonatkozásban megjavítását kérte. Ugyanis az uj postai szállítólevél rendszer mellett, ott ahol a kincstári hivatalok a szállítólevelet és nem a csomagot kézbesitik ki, a csomagok kiváltása után a címzettnek a szállítólevél semmilyen része nem marad birtokában. Kereskedelmi vállalatoknál a gondos üzletvitel megkívánja, hogy minden ilyen postai küldeményről eredeti postai bizonylat maradjon a címzett kezei között. Különösen fontos ez a csomagoknál, mert tömeges csomagbeérkezés mellett abban az esetben, ha a szállítólevélből semmi sem marad vissza, a kiváltás után gyakran azt sem tudja a címzett megállapítani, hogy az egyes csomagoknak ki volt a feladója. Ezenkívül számbajövő szempont az is, hogy a kereskedelmi vállalatok pénzkezelőinek eredeti bizonylatokkal kell igazolniok a teljesített kifizetéseket, már pedig a most bevezetett rendszer mellett azoknál a csomagoknál, amelyeknél a portó a címzett által, fizetendő, a portó kifizetéséről semmiféle igazolás nem marad kézben, mert a szállítólevélnek egy szelvénye sem marad a csomag kiváltása után a címzett kezei között. A kereskedelmi miniszter megbízásából a m .kir. Postavezérigazgatóság most válaszolt a kamara felterjesztésére ,mégpedig a következőképen: «i882I — 1928. X. 4. A kerületi kereskedelmi és iparkamarának, Debrecen. A folyó évi március hó 21-én kelt 5491 .számú beadványára intézkedtem az iránt, hogy a szállítólevél kézbesítő kincstári hivatalok a csomagok kiadása alkalmával a bemutatott szelvénynek azt a részét, amelyben a feladó írásbeli közleménye szerepel, a I címzettnek adják vissza. Egyben intézkedtem aziránt is, hogy a csomagok kézbesítésé alkalmával beszedett összeget a kézbesítő, illetve a hivatalban történt kézbesítés esetén az érdekelt tisztviselő a szállítólevél bal szelvényén, mely a címzettnél marad — egy tételben tüntesse fel. Budapest, 1928. évi junius 29. A postavezérigazgat ómegbizásából : Aláírás, postaigazgató.» MOZI, « * • 9 V Hotel imperial — Tözbrigád. 3 órás műsorban az Apollóban. Az Apolló a nyári idényben is sokszor tanújelét adja áldozatkészségének, mert műsorát nyáron is olyan gonddal állítja öszsze, mint a téli főszezonban. Most szombat—vasárnap minden idők leghatalmasabb repriz műsorát mutatja be a Hotel Imperiált és a Tüzbrigádot, mely az évad legsikerültebb s a legnagyobb két filmje volt. A Hotel Imperial vasárnap esti előadásával 39 előadást fog elérni, melyhez hasonló sikert vidéki mozik egyike sem tud felmutatni, mint az itteni Apolló. A Tiizbrigád mely szintén egyike a kinematográfia gyöngyének, egymaga is megállná helyét a legszebb műsoroknak, igy e két film egyszerre valóságos díszére fog válni az Apolló nyári műsorának. P ené8zmenf«s ec(iament P apir megvédi befőttjeit. Kapható az Ujságboltban.