Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-17 / 160. szám

1928. julius 17. JSÍYÍRVID EK B kezik. Hogy e tanoflyamok meny­nyire felelnek meg célkitűzésűk­nek, azt nagy látogatottságuk eléggé igazolja. A megindított 18 tanfolyam közül csupán egy szűnt meg (Nyirbélteken) melynek hall­gatósága nagy részben a távo­labb eső tanyákról került ki s a szokatlanul zord téli időben a tanoflyamot csak gyéren látogatta, mig a többi tanfolyam 695 állan­dó hallgató 1211 órában a munka­tervben kimutatott anyagot kellő sikerrel dolgozta fel. A legelemibb kulturigények ki­elégítését célzó tanfolyamok mel­lett Nyíregyháza r. t. város agya­korlat iélet követelményeinek szem előtt tartásával a II. Mandán és Benkőbokor tanyán 60—60 órára terjedő gazdasági irányú tanfolya­most tartott fenn, melyeken nem­csak a közelebbi, de a távolabbi tanyák kisgazdái is örömmel vet­tek részt s a záróünnepélyen meg­jelent 68 hallgató az előadott tárgykorból igen szép tájékozott­ságot mutatott fel. A szaktanfo­lyamokkal együtt a vármegye te­rületén 39 tanfolyamban folyt a la­kosság továbbképzése. A hallgató­ság száma összesen 980 volt. A népművelési munkásságban 433 előadó vett részt, még pedig 197 tanitó, 43 orvos, 42 protes­táns és 14 kath. lelkész, 32 tanár, 24 jegyző, 5 gazdasági felügyelő, 10 gazdatiszt, 4 ügyvéd ,3 biró, 3 közigazgatási tisztviselő, 9 föld­birtokos és 47 egyéb foglalko­zású egyén. Az előadók a nép iránti szeretettel, példás ügybuz­galommal feleltek meg sokszor fá­rasztó feladatuknak. — Gobeim képeket s minden paapartoufctt jutányos áron mövésa kivitelben készít a Jóba-nyomdla . hönyvköféBeeíe Nyíregyházán. Te­lefon 139. Városi Színház Mozgó Julius hó 16-án és 17-én, hétfőn és kedden csak két előadás: 6 és 1/a 9 órakor Emil Jannings felejthetetlen alakítása: Paris grófnője Dráma napjainkból 4 részben, 22 felvonásban. A teljes film egy előadásban kerül bemutatásra. Előzetes jelentés: Julius 18, 19, szerdán és csütörtökön: Luise Fazenda: Balga bakfis. Bűn és bűnhődés, Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye ket. Zrínyi Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. Dr. Bencs Kálmán polgármester felkeresi a vidéki városokat, hogy kulturális szervez­kedésre hívja fel őEet, Nyíregyháza, (A Nyirvidék tu­dósítójától). Dr. Bencs Kálmán sikercsen folytatja a vidéki kultu­rális megszervezése érdekében megindított akcióját. Miskolc és Debrecen város polgármestereivel közösen a kővetkező körlevelet intézte a vidéki városok polgár­mestereihez. Igen tisztelt Pogár­mester Ur ! Kedves Barátunk ! Nyíregyháza város polgármes­tere felvidéki utján meglepetéssel tapasztalta, hogy kis városok nagyszabású kulturális manifesz­tációkat rendeznek, melynek élén a magyar intelligencia áll. Az elnyomott magyarság csak ugy volt képes ezekre, hogy Zsolna, Rozsnyó, Lőcse, Igló, Kassa stb. közösen, együttesen járnak el fontos kulturális kérdésekben, s s erre megfelelő szervet létesi tettek. A mi vidéki városaink utóbbi pár évben páratlan előhaladást tettek és minden erejüket meg­feszítve nemcsak a háború okozta hiányokat pótolják, hanem igye­keznek valóban várossá lenni. Ezt a nagy munkát jóformán ma­gukra hagyatva végzik, nincs meg az egyes városok közt a közvet len kapcsolat. Nem ismerik egy­mást. Polgármestereink elég gyak­ran látogatják a külföldet, bogy impressziókat szerezzenek, de ritka dolof, hogy hazai városokat ke­ressenek fel, holott itthon is ta­lálhatunk egyik-másik városunk­ban követendő példára Junius hó Jvégén Nyíregyháza polgármestere meghívására öt vi­déki város kiküldöttei (Szeged, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba) gyűltek össze, hogy egyelőre a duna—tiszaközi és ti­szántúli városok kulturális együtt­működését megbeszéljék. Egyhan­gúan fogadták el azt az indítványt, hogy az emiitett városokon kivül még Gyula, Hódmezővásárhely, Eger, Nagykőrös, Kecskemét, Orosháza, Szolnok, tehát össze­sen 12 magyar vidéki város akár az őszre tervezett ily irányú kong resszus keretében, de mégis ön­állóan, vagy attól függetlenül szövetkezzék fontos kulturális cé­lok megvalósítására. Ezek között emiitjük a városok kulturális berendezésének közvet­len látogatás alapján való megis­| mérését, tervek, ideák kicserélését. Különösen zenei téren követhet­hetjük a Felvidék példáját. Egy­nehány vidéki város mintaszerű zenei kulturát teremtett, legtöbb városnak azonban sem zeneisko­lája, sem módja nincs arra, hogy nagy művészeket valaha is hall­hasson. Az iskolánk ivüli zenei műveltség terjesztésre példa Sze­ged és Debrecen, hol a népszerű zenei előadásokat évenként tíz­ezernyi közönség hallgatja. A kulturális élet minden egyéb ter­rénumán is szép eredményeket érhetnénk el közös munkával, ha a nagyobb városok kisegítenék a kisebbeket. Ezért megakarjuk alakítani a vidéki városok kulturális szövet­ségét. Nem akarunk anyagi áldo­zatot senkitől, sőt azt várjuk, hogy akciónk hivatalos támoga­tásban részesüljön. Azt szeretnénk, ha minden vidéki város a magyar nemzeti kultura egy vára volna, melyen belől a magyar feltáma­dást segitenók elő. Nyíregyháza polgármestere sze­mélyesen fogja a nyár folyamán felkeresni a vidéki városok pol­gármestereit, hogy a velűkla csat­lakozás és a legközelebbi össze­jövetel kérdését megbeszélje. Az a tervünk, hogy minden évben más városban jönnénk össze a következő évi munkaprogramm megbeszélésére. Közigazgatási, pénzügyi, várospolitikai ügyeink­nek meg van a fóruma, most kulturális ügyeinknek akarunk fó­rumot. Tisztelettel kérünk, hogy ameny­nyiben kezdeményezésünk támo­gatni szíves volnál, arról az elő­készítő-bizottság titkárát dr. Kuthy Sándor urat, Debrecen város tb. főügyészét Debrecen, Kossuth­utca 8. értesíteni méltóztassál. A nemzeti közmivelődést szol­gáló tervünket szives jóindulatodba ajánljuk és vagyunk Nyíregyháza, 1928. julius ha­vában hazafias üdvözlettel Dr. Hodobay Sándor Miskolc sz. kir. város polgármestere. Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtaná­csos, Nyíregyháza város polgár­mestere. Dr. Magoss György Debrecen sz. kir. város polgár­mestere. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő aprósások. A HIRDETÉSEK MELLETT. B. lapjuk julius 11-iki számá­ban ,,Panasz a sajtó ellen" cím­mel egy közlemény jelent meg, amelyben a cikkíró azt kifogá­solja, hogy miért jelenik meg a ,,Nyirvidék"-ben 6 oldalas lapnál 3 o'dal csak tisztán hirdetés. Váriam, bogy — mint elsősorban illetékes — a mt. Szerkesztőség fogja a cikk iróját felvilágosítani arról, hogy nincs igaza. Mivel azonban ez mindezideig nem tör­történt meg, tehát én vállalkoz­tam arra, hogy a mt. Cikkíró urat tévedéséről meggyőzzem. Az illető ur csak azt vette tekin­tetbe, hogy ő a lapra előfizet. Kifogásolja, hogy minek fizesse ő meg azt, hogy népünnepélyre, vagy meccsre költi el valaki a pénzét. Felfogása nem helyes, mert csak a saját érdekét tekinti, arra nem gondolva, hogy ami őt nem érdekli, százszorosan fontos másoknak. elviselhetővé válik, ha vesz ma gának 1 üveg valódi DIANA sósborszeszt s azzal — esetleg fele vízzel hígítva — lemossa magát. A valódi Diana sósbor­szesz hűsítő hatása órákig érez­hető és ellankadt, tikkadt testét az újjászületés üdí'ő érzésével tölti el. Reggel felkelés után a Diana sóborszeszes be­dörzsölés az egész napi friss munkabírás, a fáradtság nélkül való dolgozást biz­tosítja. Este lefekvés előtt a Diana sósborszeszes le­mosás üdítő álmot, tökéle­tes pihenést és víg ébredést jelent. 5 2)3 A mt. Cikkíró ur nem gondol arra, hogy azokat, kik munka­nélkül vannak, nem azok a cik­kek érdeklik, melyeket ó szeret (és még többet szeretne) olvasni, hanem azok a hirdetések, melyek esetleg álláshoz juttathatják. A mt. Cikkíró ur nem törődik azzal, hogy az iparosok, keres­kedők, gyárak, vállalatok, mind­mind a lapokban közzétett hirde­tések utján érintkeznek a közön­séggel. Mi volna akkor, ha a lapok kiadóhivatalai nem közölnének hirdetéseket ? Megbénulna az ipar és a kereskedelem. Mindenütt éreztetné hatását, arról nem is beszélve, hogy a lapok drágáb­bak is lennének, mert a hirdeté­sekért a kiadó pénzt is kap, de a közleményekéri nem. Ez a kü­lönbség. Én biztosta veszem, hogy a „Nyirvidék" kiadóhivatala a panasz után is éppen ugy fogja közölni a hirdetéseket, mint ed­dig. Hirdetések közlése nélkül lapot fenntartani teljes lehe­tetlenség. (Ez utóbbi nézetemet, azt hiszem, a mt. Szerkesztőség is osztani fogja.) Az eladóknak, munkaadóknak, munkakeresőknek csakis a la­pokban közzétett,hirdetések álftl van alkalmuk egymással érintke­zést keresni. A közönség pedig csakis a hirdetések utján értesül

Next

/
Oldalképek
Tartalom