Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-15 / 159. szám

jtfrímriDÍK. 1928. julius 15. Legolcsóbban szükségletét traktor- és autóolajokban, kocsikenőcs-, gépzsír-, 'J LARDOLINE 66 kenőanyagokban nagyban és kicsinyben beszerezheti Schwarz Rudolf és T a olaj-, zsiradék- és vegyigyár r. t. vezírképviseleténíl: Nyíregyháza, Széehenyi-út 14. sz. Telefon: 507. 1346 Az üzletek hétköznapi zárórája a vidéken. A kereskedelemügyi miniszter egy leiratában a vidéki kereske­delmi és iparkamarákkal közölte, hogy azokban a városokban és községekben, amelyekben a nyilt árusítási üzletek zárórája az 1921. évi XXXVII. törvénycikk alap­ján helyi hatállyal kiadott keres­kedelemügyi miniszteri rendelettel vagy az 1918. évi XXXVII. tör­vénycikk 8. szakasza alapján al­kotott szabályrendelettel megálla­pítva nincsen, a záróra tekinteté­ben a tüzelőanyagokkal való ta­karékosságról szóló 3382-918. M. E. számú rendeletnek ezidő sze­rint is hatályban levő 26. szakasza az irányadó. Az idézett rendelet­szakasz szerint a nyílt árusítás^ üzleteket az azokhoz tartozó iro­dai és raktárhelyiségekkel együtt reggeli 6 óra előtt kinyitni és esti 7 órán tul nyitva tartani, azokat a nyilt üzleteket pedig, amelyek­ben élelmi vagy egyedárusági cik­keket árusítanak, reggeli 5 óra előtt kinyitni és esti 9 órán tul nyitva tartani nem szabad. Oly üzletekben, ahol élelmi vagy egyed árusági cikkek más cikkekkel együtt közös helyiségben árusit­tatnak, este 7 óra után csakis élelmi és egyedárusági cikkek áru­síthatók. Miután a kamara kerü­letében a fenti háborús rendelet az utóbbi években nem került al­kalmazásra és a helyzet az volt, hogy ugy az érdekeltek, mint a hatóságok abban a feltevésben vol tak, hogy olyan helyeken, ahol a köznapi zárórát miniszteri rende­let v^gy törrényhatósági szabály­rendelet nem szabályozza, az üz­letek nyitvatartása tekintetében korlátozás nincsen, a legtöbb he­lyen esti 10 óráig és ennél tovább is nyitva tartották üzleteiket az üzlettulajdonosok. Ez az állapot igen sok üzlettulajdonosra rend­kívül terhes volt, mert a verseny folytán kényszerült arra, hogy üz­letét a késő éjszakai órákig nyit­va tartsa. Éppen ezért a kamarai kerület több községében indult mozgalom egységes záróra meg­állapítása érdekében és pedig a legtöbb helyen az 1913. évi XXXVI. tc., illetve az 1921. évi XXXVII. tc. alapján alkotható szabályrendeletben, illetve minisz­teri rendelettel e»ti 8 órában meg­állapítható időben való üzletzárás mellett nyilatkozott meg az ér­dekeltség kívánsága. Ennek azon­ban útját állja az emiitett hábo­rús rendelet, amely esti 7 óránál tovább nem engedi meg az üzle­tek nyitvatartását. Minthogy az esti 7 órai záróra vidéken igen korai, mert vidéken a mezőgazdasággal foglalkozó la­kosság napnyugtáig dolgozik és igy bevásárlásait a nyári hóna­pokban csak este 7 óra után áll módjában elvégezni, egyes vidéki kereskedelmi és iparkamarák arra kérték a kereskedelemügyi mínisz tert, hogy a kérdéses háborús ren­deletet hatályon kivül helyezze és ezzel megszüntesse azt az aka­dályt, amely az üzletek hétközna­pi zárórájának az 1913, évi XXXVI. tc. 8. szakasza alapján esetleg esti 8 órában való megállapítását gá­tolja. Halásztanyán. Irta: Móricz Zsigmond. Tiszapart, julius. Gyönyörű, gyönyörű a Tisza. Egyet kanyarodik, olyan, mint a selyemszalagcsokor egyik fodra. Szél fut végig, könnyű szél a habján, psókolja az ég a szőke vi­zet. Füzes ezüstgömb bokrai bozó­talják, szárcsa kiált, vadkacsa für­dik a tövén. Ennél szebb pont nincs a tájon. A kecsege felüti he­gyes orrát, a süllőt kézzel szedik a gyenge sárban. Szép szál halász ül a parton vasárnapi'ruhában, a sokliku bárka ott billeg a viz színén hallal meg­rakva. Bőség, gazdagság, nyuga­lom, a magyar természet pompás szakasza. Valaki kinézte ezt a helyet; ur­lelkü, bohém szivü, nagyurak fia; a szabolcsi kiskirályok maradéka; vadászpuskával vállán cserkészett erre s parancsot adott emberei­nek, hogy tanyát építsenek a sza­bolcsi vinkó s a tokaji bor számára e helyen. Nem kérdezte, ki földje, mi van a telekkönyvbe irva, magas cölöp építményre házat rakatott, I kis falusi templom formájában, be­, tonnái verette ki a cölöpök közét, hogy ha jön a zöldár, el ne vigye. A Tiszától jobban féltette, mint a magántulajdon vészeitől. S igaza volt. Pár éve jött egy árviz s a hatalmas, Széchenyi által húzott töl tések partjáig szinelt a viz, a házat ís majdnem ereszéig elöntötte. De megmaradt a ház, csak épp a sző­nyegeket, bútorokat vitte el a viz (zárt ajtón keresztül, ilyen cso­dák esnek.) Hanem a tanya itt ma­radt, a csip-csup tulajdonjogi dol­gok is elintéződtek s most a sza­bolcsi urak vadásztársaságának van itt egy hét megyére szóló, — jaj, alig nagyobb egész kis Magyaror­szág ma, a kicsi, drága [magyar kert — hires neves, nevezetes ta­nya ez, ahol tölgyesek remek alléja szegélyezi a rétet, ahol az ég de­rűsebben néz, mint másmerre s ahol a kecsege nyársonsülve íze­sebb, mint bárhol a világon. Olyan, mint valaha a Pruth és Szeret mel­lett, mint a Volga partján, mint az ázsiai steppék vizein. Valami ősi kedves van itt. Reumánál és csuznál használja a 53u SZERENCS! GYÓGYISZAPPAKOUÍST! 15-20% megtakarítás! 5661 6 Dis^nósihorváti sxén gőzszántás, malom, szeszgyárak céljaira. étjK A kartell Rudolftelepi szenével azonos szenet szállít ^^ jóval olcsóbb áron, a kartellen kívüli Disznúshorváti Barnaszánbánya R -T. Budapest, IV., Károly körút 14-. Vízmentes • ni . zsinegáruk a legjobb minőségben, minden méretben kaphatók: LŐWY OSZKÁR BUDAPEST, V. Sas-utca 29. szám. Telefon: T: 128 93. 5662-2 OLCSÓ száraz műhely- és raktárhelyiségek azonnal kiadók Vay Ádám ucca 35. Nem lehet azt szóval kibeszélni, csak érezni lehet. Iksz lábú hosszú asztal a remek fák alait, magyarok ülik körül, vér­beli, bővérű uri magyarok, bölcs alispán, pompás szolgabirák; mind olyan, csak insurgens ruhát kellene rájuk adni s mehetnének újra Na­poleon ellen. És micsoda nóták, nótázások. Kár ezért a főbíróért, hogy csak itt hallatszik fel a dala: Szép asszonynak ábrázatja, Visz engem a gyalázatba!... * Régen voltam ennyire itthon magyar világban. Dagad a sziv s tüdő s valóban a gyomor is megkapja a magáét, olyan halászlé, olyan zsiványpec9e­nye s különösen mindeneknek a koronája, a legősibb honfoglalás­kori csemege, a nyárson sült ke­csege, egy kis só minden fűszere, mint egy különös virág, rózsaszínű és inyenc falat. Az nem lehet, hogy ennyi erő, ennyi férfiasság, ennyi emberi pompa, végső lobbanása legyen egy fajnak. Az nem lehet, hogy ez a fajta, csak éppen idáig hozta volna a nemes vért: ebben a jövőnek kell jelen lenni; egy uj és kemény és hajnalos jövő ígérete vagyon itt. Itt valahogy tömören, tömény­módon van meg a magyarság min­den ur-erénye; oly egészségesen, . oly zordon és sorskihivó potentiá­val, hogy büszke századok első szakaszának látszik, a vármegyei autonómia ez utolsó napjaiban. Virít a Tisza, és virítanak a fü­zek és lombos fák és füvek és az egész élet: meglássátok, él magyar, áll Bu­da még. * Köröskörül büszkén lihegnek fel a magyar halmok s rekord termést ringat a szárán a szél. Mintha va­lami roppant erő dagasztaná ezt a magyar kertet. Csak összefogni, csak kezet kéz­befogva uj munkára indulni, hódi­tó, uj, élő munkára s ujabb ezred­év emeli árvalányhajas kalapját a magyar faj előtt.... Ma nincs fáj­dalom, ma nincs kishitűség, nincs szegénység, nincs koldus panasz, ma nincs csüggedtség, nincs verej­ték. Autók találtak ide a füzek alá, a puskák hallgatnak és a ma­gyar tervek raja repül fel, mint méhe raj, munkának s teremtésnek boldog rajai. ..liiiiiiHiiiiitfiiniiiiiiiiiiiniHntiiniiiiiiHiiiiiiiiiiniik Mész­homoktéglát kiváló szilárdságban és minő­ségben gyárt és ajánl a Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági R. T. Nyírbátor. seoö A Tiszántúl legnagyobb téglagyára. ^n?siniiitíiHiimnnTifinKffBfitsímiwiififflmtMt^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom