Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

JÓSA AMD:" Nyíregyháza, £ Postafiók: 57. Telefon: JSfVíRYXDÉR* 1928. julius 1. Ha százszor határoznak, akkor is! * * * A kisantant bukaresti konferen­ciáján Benes csethsz'ovák külügy­miniszter expozét mondott s e zén expozéjában azt fejtegette, hogy a csehszlovák állam ismeri a lehető­séget, amely mellett a magyarok részére, határkiigazitás vihető ke­resztül. Amint a kisantant sajtó­tudósitásaíbói ismerhetjük, a ro­mán és jugoszijáv külügyminiszterek tiltakoztak a javaslat ellen s így Benes expozéja a konferencián nem került komoly tárgyalás aíá. Nem vesszük olyan tragikusan a kis­antant külügyminisztereinek hatá­rozatát, mint ahogy a Benes javas. I-atát sem fogadjuk szivrepesve. Mi ismerünk már időpontot, amikor Benesék határkiigazitást javasol­tak a magyarok javára, s valamin* akkor sem vakultunk ei az öröm­tői, így most sem veszitjük ei a tejünket, amikor azt halljuk, hogy a kisantant külügyminiszterei eluta­sítanak maguktói' minden revíziós gondolatot s minden ilyen törekvést elhibázottnak tartanak. Még azt ts megkockáztatták, szemforgatással, hogy ők eayen esen sajnáljak a ma­gyar közyeeményt, hogy helyt ad holmi hiu ábrándoknak és a lord Rothermere-féie akciót ko­moly kísérleteknek minősíti. Benes javaslatára s a javaslat körül felmerült vitára reá ke[i csap­nunk, mint a héjjá a galambra, mert a Benes-féle ajánlat nem első és nem is ép az utolsó. Hiszen Csehszlovákia külügyminisztere nem 1 egyszerű doktrínák embere, aki csak az eseményeket szemléli, hanem kül­pohükus, aki az erők és hatóerők mélyére tekint s ugy igyekszik meg­szüntetni azon nehézségeket, a melyek számításai útjába állanak. Benes évekkel ezelőtt meglátta, — hogy Csehszlovákia csak akkor erősítheti meg pozícióját Kozép­európábaiij ha koncessziókat tesz Magyarország javára s hja e kon­cessziók kompozíciójaként meg­szerzi Magyarország jóindulatát. Benes még ezen felüi azt is tudja, hogy Csehszlovákia gazdasági rend­jét csak ugy képes megszilárdítani, ha a súlypontot megosztja s a súly­pont egyik részét áthelyezi Magyar­országra. Benes tudja, hogy Cseh­szlovákia gazdasági rendje egyene­sen megkívánja a Magyarországgal való harmóniát s ha epnejk a har­móniának ára a Csallóköz éís a tö> bi magyar területek, akkor Cseh­szlovákia a békesség és a gazdasági konszolidáció érdekében kész le­mondani ezen magyar területekről Magyarország javára. A magyar közyé ;emény emlékszik arra, hogy Massaryk ismételten is tárgyaáisokat kezdett magyar m­tézőkörökkeí, Pozsony kivetelév el magyar területek visszabocsájtása tárgyában. Ami akkor és azután a magyar álláspont hajthatatlansága miatt nem sikerült, azt most Benes ismételte meg azzal, hogy Cseh­szlovákia ragaszkodik a közép­európai konszolidáció keresztülvite­léhez, ragaszkodik, még területi en­gedmények árán is. A kisantant-konferencia ne m azért fújta le Benes kezdeményezé­sét, mert nem volt meggyőződve annak he.yessége felől, hanPm azért, mert t udta, hogy a kezdeményezés követőkre vár s hogy Benes kezde­ményezését a kisantant másik két külügyminiszterének is követnie keli. Ök még égy néhányszor ösz­sze fognak ülni Bukarestben, Bel­grádban és Prágában s még jó néhányszor tiltakozni fognak a koncessziók ellen, de az a tiltako­zás egyre erőtlenebb s inkább csak önámitás lesz. Ha százszor tiltakoz­nak is, akkor is jönnie keli a béke­revíziónak, s legfeljebb csak az a kérdés, hogy hol törjék , meg a jeget. Mi is azt hisszük, hogy a száz tiltakozás után mégis Benes lesz az eisö, aki kimondja a tria­noni béke tarthatatlanságát; aki megtelelő árért hajlandó lesz vísz­szabocsájtani a magyar területeket. A bukaresti konferencia után u bukaresti konferencia jön s vala­melyik bukaresti konferencia mégis csak kimondja, hogy a békeszerző­dések revíziója jogos és indokolt. Kerékpársiépségversen? nyitja meg a Kovács István népünnepély vasárnapi mulatságainak sorozatát. (A «Nyirvidek» tudósítójától). A Kovács István népünnepély gazdag programmjának ísmertet-ése­Dői utolsónak hagytuk annak a versenynek a megemlítését, ameiy pedig bizonyára a legnagyobb ér­deklődésre tarthat számot a b enne résztvevők nagy számánál fogva is. A népünnepé.yt a kerékpárosok fel­vonulása nyitja meg. Ez magában véve is impozáns látvány volna, hiszen tudvalevő, hogy kétezerre emelkedett már Nyíregyházán a be­jegyzett kerékpárosok száma s ha ennek a hatalmas számnak csak egy csekély töredéke jelenik is meg a felvonuláson, máris lAnmi mindennapivá teszik az ünnepiiy megkezdését. A kerékpárosok felvonulása azonban verseny is tesz, amennyi ben a feldíszített kerékpárokat egy kijelölt zsűri fogja felülbírálni s akinek a kerékpárja a legszebben lesz díszítve, az értékes tiszteletdíj­ban fog részesülni. A kerékpárszépségversenyre be­nevezni la helyszínen lehet. Remél­jük, hogy egy-kétszáz versenyző fog mérkőzni a szépségdijért. A mérkő­zésben való részvételtől senki sem rjadhat vissza, meri nincs sem­mi korlátozása s nem is szükséges az sem, hogy a versenyben részt­vevő valamely sportegyesületnek le­gyen a tagja. A Tiszántúli Automobil Clnb titkára nyilatkozik az állítólagos merénylet ügyében. A következő sorokat kaptuk: A Tiszántu i Automobil Club gyorsasági versenye a kaimávai a Steyr kocsik ellen elkövetett állí­tólagos merényletek ügyében a m. kir_ államrendőrség által a mai napon'befejezett nyomozás eredmé­nyeként a következő tényállás nyerc megállapítást: A Steyr vezetők autóikat ne m a versenyintézőség áltai az őrizetre kijelölt helyen, hanem a saját fele­lősségükre a Steyr cég nyíregyházi képviseletének garázsában helyeztek el. ahol módjukban állott a kocsikat teljesen zárt helyen tartani, avagy a velük Nyíregyházára érkezett tíz szerelővei és ezenkivü. saját heiy­be'i képviseletük embereivei őriz­tetni. A m. kir,. államrendőrség nyomo­zásának ezen eredményéhez a Ti­szántúli Automobil Club vezető­sége csupán azt fűzi hozzá, hogy ily körülmények közöU az állítóla­gos merényletek elkövetésének lehe­tőségéért a versenyintézőséget s€m­tnifé.e felelősség ne m tarheiheti és hogy- az érdekeltek az állítólagos merényietek miatt, az állítólagos is­meretien tettesek ellen mind az ideig feljelentést nem tettek, a mig báró Woltner András urat konkrét adatai előterjesztésére a Tiszántúli Automobil Club elnöke fei ne m szólította és végül azt, hogy ha­sonló panasz más, mint á Steyr gépek vezetői részérői se m a Club­hoz, sem pedig a m. kir. állam­rendőrséghez egyáltalában nem ér­kezett, gróf Vay László ur pedig a Clubhoz intézett levelében a leg­határozottabban megcáfolja azt„ mintha az ő Bugatti kocsijának compressorába homokot öntöttek volna, avagy bármiféle más me­rényletet követtek' volna ei. Kiváló tisztelettel; dl". Marton Gyuia, a TAC titkára. Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászati rendelés Nyíregyházán, Vay Ádám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUMI! Fogvisszaültetések, fogkezslésck, fogtiméaek színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, műfogak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Db*. üCuifel Viktor, szájsebész, volt klinikai első tanársegéd. A természetes „KHASANA" parfőmöt ajánlja barátainak! Kis üveg ára . . . . P 3-50 Közép üreg ára ... P 7-20 Nagy üreg ára. . . . P jl-60 MiütaSreg kipróbálá«ra P 180 Veiérképviselősée: MIHÁLY OTTÓ gyógyáru nagykereskedői, Budapest, VI., Podmaniczky ueca 43. Kapható mindenfitt l A szabolcsvármegyei tanítók Otthona. Már másfél évtizedes munka fo­lyik a tanítóság körében a Nyír­egyházán fe épiendő Tanról Otthon erdekében. A vármegye tanjtóságá­nak egy központra van szüksége, ahová összehordhassa Szabolcs föld jenek sok kicsi faivábói a nép­rajzot, a pedagógiát és a népműve­lést érdeklő szeljem 1 kincseit. Egy pedagógiai laboratóriumról van szó, ahol mindenféle lombik, for­rasztó-cső és hókusz-pókusz né-küi kikutatják az édes, kis apróságok lelkében a Teremtő kezévei elhin­tett arany-porszemeket, hogy ezek összehozassanak és kijégjecjesjedve az igazi nemzeti kincset gyarapítsák. Egy gócpontról van szó, meiy irányítaná a kulturális és nevelési szakkérdésekkei intenzivebben fog­lalkozni vágyó lelkeket. Egy épü­letről van szó, melyben otthonra tálái a perifériákon szorgalmas méhként gyűjtő tanítói félek s a melynek internátusában elhelye­zést nyerne 40—50 tanító, leikész és jegyző-gyermek. ; : A másfél évtized csak csalódást hozott. Nem értették m eg egyleten fórumon sem, az Otthon jelentősé­gét. Végre a kaotikus vonaltömke­legben egy fókusz keletkezett, me,y sztárd pontot Dr. Benes Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgár­mester rajzolt meg határozott kéz­zel: telket adományozott az áldo­zatkész város az Otthonnak. Dr. Rakovszky Iván, városunk or szággyü ési képviselője a vezetőség melle állt. A kusza vonalak végleg eltűnnek, mert Mike Cz István m. kir. kormányfőtanácsos, várme­gyénk minden nemes eszméért lel­kesedő alispánja a gyupontnak tá gas teret nyit. A köd szétoszlott s ma már a lázasan dolgbzó intéző­bizottság Dr. Garay Gyula Otthon­ügyésszei büszkeséggel tekinthet az elért eredményre. Végső akadályként állott a teg­napi napig 30000 pengő teremtése. Vargha Ferenc, az Ott­hon elncke a tegnapi napra hívta essze városunk tanítóságát. E'őadá­keserűvíz gyomor és béltisztitó hatásé páratlan. Az igraándit ne tévessze össze másfajta keserftriczel! Kaparj raindesuít Ms és aftfy iivagben. Sciwúdtar MMiM Kantárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom