Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-02 / 124. szám

2 JNÍYÍRYIDÉK. 1928 iunius 2 Honmentés — jelszavakkal. A parlament ^gyik utóbbi ülésén az appropriáció? vi'ában felszólalás hangzott ei ismételten a sajtósza­badság kérdéseden. A magyar köz­Vélemény mindenkor szívesen hat.ja — ha alkotmánybiztositékairói esik Szó a törvényhozás házában. A saj­tószabadságot valóban fundamen­tális nemzeti értéknek valljuk és az a törekvésünk, hogy érvényesü­lése a társadalom életében azzal a nagy átalakító hatással vigy­eiőre céljainkat, mfellyel elérni akarjuk e n nek az országnak belső rendjét békés jövőjét. De vét mindenki az államélet és polgári biztonság megszilárdulása ellen, ki a sajtószabadság kérdését jelszó­nak dobja fel és tagadásba veszi, hogy mind en szabadságnak csak addig van iétjoga, amig szabados­sággá nem rontják mindannyiunk veszélyére. A magyar nép lelkében háromnegyed század óta, mikor Kossuth Lajos kivívta és törvénybe iktattatta a gondolat korlátlanságát, a véleménynyiivání ás mindig a leg­féltettebb nemzC í kincs volt. De tudatos nemzetbomiasztók és for­radalomrendezők ezt a megtámaa­hatátlan eszmét és jogot is kisajá tították ebben az időben, amíg az alkotmány ezeréves bástyáit lerom­bolhatták, s amig hatalmi őrültü­ket polgári jogok elkobzásával ér­vényesíthették. hogy azután az uira szüFtő nemzet számára hosszú idő­re elvegyék a sajtószabadság tisz­taságába és fényébe vetet'bizalmát. Aggódunk, valahányszor a fele­lőtlen honmentés kijátsza a nemzet érdekeit védő kormányzattal szem­ben ezt a ;e]szöt. Vájjon a csonka­ország becsületét, rendjét és beisö fejlődését hefyreáüitó kormányzat­nak nem a legkivántabb utja-e a szabadsajtón keresztül való hir­detése általános nemzeti, gazdasági és kulturális törekvéseinek? A ma­gyar igazság diadalra juttatásáért és a széthúzó erők egybeforraszti­sáért nem ez volna-e a legalkalma­sabb eszköz, ha mindenki élnx tud­na veje. De vannak széthúzó erők és vannak titkos aknák, melyek a korlátlanságot arra használnák, ' hogy cgyém érdekeiket a haza java fölé «méljék és ismét odavigyék a magyar sorsot, ahová a söté. emi:­kü október s a véres multu vörös május vezették. A sajtószabadságra szükség van és van is sajtószabadság azok szá-* mára, kik a nemzet céljainak szol­gálatában állanak. D e nincs kor­látlanság azoknak, akik a törvénye­ken kivül helyezik magukat s a nemzet megbecsülését, tekintélyét, (jéljaít nem fc,karják ehsmErni. S a függetlenséget anarchiára változ­tatják, amint a törvény őrei szemü­ket leveszik rófuk. Lnnek a nem­zetnek mai viszonyai között nem le­het érdeke az, hogy megerősödését, társadalmi egységét meggondolat­lanságok veszélyeztessék. A sajtó szabadság arra való, hogy az alkot­mánynak védője, a nemzeti élet céljainak hirdetője és a magyar f­CC' i c (T? összhangnak, megértésnek létreho­zója 1-gyen- Köztudomásu, hogy a rendkívüli időkbői ,még megmaradt kivételes hatalomnak "szinte szám­ba sem vehető csekély maradványa: a kormányengedélyezéshez kötött lapíndítás ne m tekinthető olyan korlátnak, ami megakadályozza Ma­gyarországon a gondolat szabad terjedését. Csupán elvágja az utjá [ az országrontásnak s helyére a meg­bízhatósághoz és lelkiismerethez kö­tött jog biztosítását adja- A hon­mentés akár a parlamentben, akár a sajtóban vagy pártok agitációjá­ban csak ugy értékes, ha tényekne, Ü eredményekre épit. jelszavakra épi- * tett honmentés, még ha a sajtósza- i badság hangzatos eszméjét hasz­nálja is te' népszerűségi céokkai, csak ártalmára van magának a szabadságnak és magának a sajtó­nak, amely a magyar élet irányítá­sában és visszatükröztetésében — egyetlen ideáit szolgálhat: a nemzet fennmaradását. Az elkészült és összei törvényho­zási reform alá bocsátandó sajtó­törvény meg fogja szüntetni a ma még érvényben iévő korlátokat, de remélnünk" kel'., hogy védelmet is állit azok eiien, akik veszélyeztetnék a gondolatszabadság örve alatt mindnyájunk közös gondolatát, a magyar feltámadást. Autóbuszjáratok közlekednek a Tiszántúli Automobil Club vasárnapi versenyének célvonalához. Szebbnél szebb tiszteletdijakat ajánlottak fel a verseny­rendezőségnek. (A «Nytrvidék» tudósítójától). A Tiszántúli Automobil Club két napos turautja holnap kezdő­dik. A versenyzők holnap reggé indulnak Budapestről s előrelátha­tólag már a kora délutáni órákban megérkeznek a \Crseny eisö fecs­kéi. A TTAC versenyei mindig nagy érdeklődést és forgalmat eredmé­nyeznek, hiszen közei 350 vendég érkezésére számit a verseny rende­zősége. Megírtuk már, hogy a ren­dezőség szombat és vasárnapra szo­bák felajánlását kérte a város kö­zönségétől, miután szállodákban ne m tudja valamennyiüket elhelyez­ni. A szobákért a rendezőség a ren­des szállodai árakat téri ti meg. Vasárnap déiCiőtt íesjz a gyorsa­sig! \£-seny a rakamazi útvonalon a 19. km. kőnél, amC.y mellett Jegz a célvonal. A KBj/aSutak üzieftve­zCicBíge ebből az alkalomból külön autóbuszjáratokat indít, amelyek a Korona-s a célvonal között reggel ó órától dé.e őtt 10 óráig közle­kednek 20 percen kint. Egy menet­jegy ára 60 fillér. Á turautra cB ízesen 80 neve­zés érkezett be, 'még pedig 35 automobil, 45 motorkO/ékpár. Az • automobil'fiták közül Albrecht ki­rályi herceg (Steyr), Detrnár Vai­ter (Steyr verfiany), herceg Es­terházy Antai (Bugatti), gróf Vay Láp dó (Bugatti), báron von WW­tzei McB'iau (Mercedes-Benz)", báró WoUner AndrÉS (Stey*r), Szim JáncB (A. D. M.), vitéz Kaszala Károly (Magcfiix), Tankóczy Ká­roly (Fiat), a hölgyek közül pedig Rónay Endréné (Fiat) s gróf Mayláth Gézáné (Steyer) veiaenV­zőket emiitjük meg. A 45 motorkerékpáros között ott találjuk dr. peledy Pál ver­senyzővel az élén a legkiválóbb magyar motoreSpkat s így a ver­0-ny mezőnye klasszikusnak ígér­kezik. A viei.|>nyr« a .'I'TAC saját dijam kivüi a következők ajánlottak fei tififítteíetdijakat: KMAC, Nyíregy­háza várcB Szaboicsyármfegye, dr. Streicher Andor, Szerrtimrey Pál, Papp LajcB Németh Nándor, báró Vay Mi'klcB Honvédtnmi minisz­térium, dr. Stéger György, Taura pneumafik r. , Dunántuli Auto­mobil cS Motorklub. EzenkívülMffeg S négy vándordíj iS szerep®!. A béke, egyetértés, szeretet hirdetésével helyezte el Énekes lános prelátus a nyíregy­házi róm. kath. egyház háromemeletes bér­palotájának alapkövét. Az alapköletételi okmány históriai szellemű sorai. (A «Nyirvidék» tudósítójától.). A nyíregyházi róm. kath. bérpa­lota építési munkálatai eljutottak az alapkőletétel ünnepi mozzana­táig. A felemelően szép és széles körben mély hatást kiváltó ünnep­ségre több száz főnyi közönség tö­mörült az épülő palota állványai alá, de sokan voltak, akik meg­szállták az emeleti állványokat, a deszkafeljáratokat és a falakat. Harangzugás közben ünnepi orná­cusban jelent meg az épületnél ' A „Nyíreidéit" ezen sorsjegy-utalvanyanak • birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező-lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről csepány Jenő fényképészeti műterme (lesserjyei-tér 7. —Telefon; 4-56.) teliesen díjtalanul. 'Énekes János pápai prelátus a kath. hivek százainak kíséretében. Teljes számban felvonultak a kath. egyházközség képviselői élükön dr. Konthy Gyula főorvos elnök­kel. Énekes János pápai prelátus fenkölt gondolatok szárnyaló igéit zendítette meg az épület alapfalai fölött. A 126. zsoltár idé­zéséből indult ki: Ha az Ur nem épit, hasztalan fáradoznak az épí­tők. Azután a szilárd fundamen­tumra mutatott rá: a keresztény nemzeti gondolat életpilléreire, a krisztusi szellem és erkölcs bá­zist adó örök eszményeire, a tár­sadalmat, nemzetet megalapozó vallásra, amely a modern élet ha­ladó tudományával összefér és vele együtt emel magasságokba egyé­neket, nemzeteket. Az uj .épület is az egyedül szilárd és ronthatat­lan életbázisra épül és forrása, hirdetője lesz a keresztény, katho­likus vallásosság erejének, áldozat­készségének, annak a szellemnek, amelyet az egyház dómokba, ká­polnákba épített, ércbe öntött szobrokba faragott, festményekbe színezett, iskolákba vitt be, az egyetemektől a középiskolákon át az elemi iskolákig. Ez az épület is a kath .egyház népiskoláinak fenn­tartására szolgál. A békesség, egyetértés és a sze­retet hirdetője ez a palota. Az egyetértésé, amely nélkül csak romlás, .pusztulás van, a szereteté, összetartásé, amely alkotó, boldog­ságot adó isteni erő. Az egyetértést, a békességet, a szeretetet hirdetem innen — mon­dotta Énekes prelátus — szeret­ném olyan érces hangon hirdetni, hogy hallja meg .a város min­den lakosa: a békességet, egyetér­tést hirdetem, azt a békességet, amely nem tür meg semmiféle gáncsot, irigységet, alattomos cselvetést. Az őszinte mély, igaz. egyetértést és békességet hirde­tem ennek a palotának alapkövé­nél, mert ez a palota is a békesség­nek, egyetértésnek, a békességből áldásos alkotókedvének eredmé­nye és jelképezője. És hirdetem a békesség áldá sát, az egyetértést a munkásosz­tálynak. Lássa be, • hogy nem az ádáz. és gyűlölködő osztályharc, hanem -a testi és szellemi tényezők kölcsönös megbecsülése, a társa­dalmi osztályok békessége adhatja meg a munkás élet boldogságát, a családnak a kenyeret, megelége­dést, életvidámságot. A nagyhatású beszéd elhangzá­sa után Énekes János prelátus át vette Konthy Gyula dr. elnöktől a bronzhengerbe zárt okmányt, majd Gyóni József káplán felolvasta az, alapkőbe helyezett okmány szósze­rinti másolatát. A katholikus bérpalota alapkövébe elhelyezett okmány szószerinti szövege. Az Atyának f és Fiúnak f és Szentléleknek f A Szentháromságban Egy Istennek Nevében. Ámen. Mi Szabolcs Vármegyében, Nyír­egyháza r.-tanácsú városban élő latin szertartású római katholikus keresztény vallású lakosok örök em­lékül hagyjuk mindazoknak, aki­ket illet, különösen pedig a mi utó­dainknak és maradékainknak, hogy — az Urnák 1928. esztendejében, Magyar Nemzetségünknek honfog­lalása után 1033. évben, amidőn Krisztus Urunk földi anyaszentegy­házát szent Péter székéből 260-ik utóda XI. Pius pápa Őszentsége, kormányozza; a szent István király által alapított egri érseki székben Nagyméltóságú és Főtisztelendő dr. Szmrecsányi Lajos v. b. t. t. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy­ságú fényképet Gsépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-fcS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom