Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-09 / 129. szám

Nyíregyháza, 1928. junius 9. * Szombat XLIX. évfolyam. 129. szám. mm eiafixottsi árak h®)pD«n és yMékm: gfy Mra 9*80 pingö. Nagyadévra 7*60 pangd. XMtahris^ikmk te tMtt&iuk 2Q»/a «gedaifciy. Alapította JÓBA ELEK Ffiuarkasztő: Dr. t. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaifls surkeagiá : VERTSE K ANDOR. Sxarkasztdség ét kFadóMvatal: SZÉOHENYt-UT 9. 3ZAW. Talafon Mám 189. Poatachaqu* Kéziratokat nem adunk viasza^ Románia, Csehország és Jugoszlávia elégedetlenek a szentgotthárdi ügyben hozott genfi döntéssel. 9Ií van a hármas bizottság jelentésében? — Táncos tábornok frappáns rövidséggel válaszolt a kisantant okvetetlenkedő megbizottaiaak. Genf. A népszövetségi tanács délutáni ülése, amely félötkor kez­dődött, nyilvános volt. Beellaerts felolvasta a hármas bizottság je­lentését a szentgotthárdi ügyben és a tanácselnök jogkörének kiter­jesztése ügyében az egyes üléssza­kok között. A szentgotthárdi ügy­ről szóló jelentés a következő ha­tározati javaslatot tartalmazza: A tanács tudomásul veszi a hár­mas bizottság jelentését, melegen megköszöni a bizottság tagjainak azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket tettek abból a célból, hogy megvilágítsák a szentgotthárdi ha­tárállomáson 1928. január elsején történt incidenst. Sajnálkozását fejezi ki, hogy hogy a magyar kormány az említeti incidenst csak vasúti és vámszabalyzatok szempont­jából vette tekintetbe, anél­kül, hogy szükségesnek tartot­ta volna foglalkozni a liadi­szállitmány végleges rendelte­tésének helyével, annak ellenére, hogy a hadiszál­litmány hamis deklarációval érke­zett Magyarország területére, amely ténykörülmény különös fontossá­got kölcsönzött az ügynek arra való tekintettel, hogy Magyarországnak a fegyverszállításra vonatkozólag kötelezettségei vannak, amelyek a trianoni békeszerződésből folynak. Sajnálkozással állapítja meg, hogy a végleges rendeltetési helyét jelen körülményeknek nem lehetett meg­állapítani, de meg van arról győ­ződve, hogy a lefolyt tárgyalások elegendőképen bizonyították a ta­nács előtt az incidens súlyosságát és azt, hogy nagy érdek fűződik ahhoz, hogy hasonló esetek ne is­métlődjenek meg. Megemlékezik ar­ról hogy a tanács minden tagjának meg van a joga, hogy a ta­nácsot rendkiviili ülésre ösz­szehivja és hogy a tanácsnak meg van az a joga, hogy azonnal invesztigációt rendel­jen el, ama szabályok értelmében, ame­lyek fönállanak az invesztigációs jogra vonatkozólag, amely szabá­lyokat a tanács érintetlenül fönn­tartott. -Megragadja az alkalmat, hogy rámutasson arra, hogy m' lyen érdek fűződik a kölcsönös bi­zalom kifejlesztéséhez az államok között a béke megszilárdításához, azáltal, ha gyorsan ratifikálják azt az egyezményt, amelyet az államok a nemzetek szövetségének égisze alatt kötöttek a fegyverszállítás hat­hatós ellenőrzésére vonatkozólag. Genf: A hármas-bizottság meg két külön jelentésben foglalkozik azokkal a közbevető kérdésekkei, amelyeket az egyes tanácsülések kc zött foganatosíthat a tanács elnö­ke. A szentgotthárdi esetből kiin­dulva, megállapítja, hogy az incidenst bonyolult" tehet­te* volna bizonyos .események, amelyek az­előtt játszódtak le, mielőtt az ügyet a tanács napirendjére tűz­ték voina. Hogy hasonló esetekben a bonyodalmak, elkerülhetők legye­nek a tanácsnak a határozat elfo­gadását ajánlja, amely az érdekelt álamok ténykedéseiben irányadók­ui szolgálhat. A határozat így szól: »A tanács ugy véli, hogyha egy kérdés vizsgálat alá van bocsátva, í igen kívánatos, hogy az érdekelt ál­lamok kormánya minden vizsgála­tot, amelyet szükségesnek vagy hasznosnak tartanak, megtegyenek abbói a célból, hogy területeiken mindent megaka­dályozzanak, ameiy alkalmas volna arra, hogy m eg niusitsa az illető kérdés kivizsgálását és elintézését a tanács előt/«. A bizottság ezután foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, ame­lyek megteendők volnának abban az esetben, ha a fenti határozat ellenére, félő volna, hogy Olyan cselekmények történnek, ámeiyek árthatnának a kérdés e;íntézésének. A bizottság arra a következtetésre jutott. Ha a tanács ülései között olyan esetek merülnének föl, amely a nemzetközi jogi egyetértést veszé­lyeztetné, súlyos esetekben hasznos lehet, hogy a tanács hivatalban levő elnöke a főtitkár utján az ér­dekeltekhez forduljon és fölhívja a figyelmüket a fentebb közölt ha­tározati javaslat szövegére a tanács nevében s kifejezze ama kérését, hogy a tanácsnak hatadék nélkül válaszoljanak, rámutassanak a fo­ganatosított intézkedésekre. A tanács a kérdés bonyolult voltára való tekintettel fenn­tartja magának azt a jogol. hogy a kérdésre bármikor visszatérjen és olyan meg­oldást adjon neki, amely az eddigi tapasztalatoknak meg­felelően a legjobbnak látszik A két határozati javaslat előterjesz­tése után Beelaerts fölszólította Táncos tábornokot, továbbá Fotics jugoszláv delegátust és Veverkát, Csehország képviselőjét, hogy fog­laljanak helyet a tanács asztalá­nál. Ezután Veverkának adott szót, aki mindenekelőtt deklarációt ol­vasott föl, amelynek lényege az, hogy a hármas bizottság azt a meg- | bizást kapta, hogy teljesen derítse föl a szentgotthárdi esetet. Sajná­lattal megállapítja, hogy ez a hár­mas bizottságnak nem sikerült. Ez benne mély csalódást keltett. — A hármas bizottságban nem tudták megállapítani a szállítmány ren­deltetési helyét. Hosszasan igyeke­zett bizonyítani, hogy milyen technikai hiányokban szenved a hármas bizottság jelentése. Fejtegetéséből általában az a gyanú hangzott ki, hogy a szakértők nem fektethettek elég súlyt a jelentésükre. Végül azt mondta, hogyha ő a ta­nács tagja volna, semmikép sem volna megelégedve a jelentéssel. Fotics is ugyanezeket hangoztatta beszédében. Antóniádé román kép­viselő csatlakozik kisantantbeli tár­sainak véleményéhez. Ezután Táncos tábornok, ma­gyar delegátus kijelentette, hogy arra, amit elmondtak, egyéb meg­jegyzése nincs, mint az, ha átolvasták a jelentést és annak mellékleteit, minden kételyükre kimélyítő választ fognak találni. Paul Boncour és Schubert delegá­tusok ezután sajnálkozásukat fejez­ték ki afelett, hogy a bizottság az ügyre nem tudott teljes világossá­got deríteni. Ezután szavazásra ke­rült a sor. A tanács mind a két ha­tározati javaslatot egyhangúlag el­fogadta. A szavazás előtt Táncos tábornok kijelentette, hogy nem csatlakozik a szavazáshoz, nem sza­vazza meg a két határozatot, de erre nincs is szükség, mert őnem tagja a tanácsnak. A tanács ezt he­lyeslőleg tudomásul vette. (MTI.) A Citta di Millánónak sikerült rádióösszeköttetést nyerni az Itáliával. Róma. A Stefáni Iroda közli: Junius 7-én a Citta Di Milánó amikor megismételte az Itáliának szóló rendszeres hívását, jelzése­ket fogott, amelyek a Citta Di Mi­lánó véleménye szerint az Itáliától származnak. A Citta Di Milánó mindent elkövetett, hogy összeköt­tetésbe jusson az Itáliával és meg­kérdezte, hogy hol van a kormá­nyozható léghajó. Újra hallották a jelzéseket, de igen gyengén. — A Hobby postagőzös is állandóan fi­gyelte a rádióüzeneteket. A helyi állomásoktól származó zavarok el­kerülése céljából Kingsbaytól északra egy kunyhóban most egy ujabb szikratávíró állomást rendez­tek be, amely rövid hullámhossza] dolgozik. (MTI.) A Mai Nap newyorki jelentése szerint a pensylvániai Nort-Valos rádióállomáson ma reggel a kö­vetkező szikratáviratot fogták föl. »Jöjjetek támogatásunkra, pozíció, az északi szélesség 84 tok 15 p­10 mp. Keleti hosszúság 15 fok 20 p. 40 mp. Nagyon hideg van, ször­nyű bajban vagyunk, Nobie«. H ez a hir igaz, akkor az Itali 1 a Spittzbergáktól északra kb. 400 ki­lóméternyire a nyit enger£n, iiiet­ve valamelyik jégmezőn szállhatott le. (B. E.) Az Ui Nemzedék római jelents se szerint a Citta Di Milánó pa­rancsnoka közli, hogy drótnélküli jeladásaira kapott válasz csak igen gyengén volt hallható és csupán azt az egy szót lehetett kivenni, hogy »francesco«. Kingsbayból jelentik 9 óra 30 perckor. A szakadatlanul leadott üivójelekre az Italiáról mind ez­ideig nem érkezett válasz. Feltehe­tő, hogy a Citta Di Milánó által felvett jelek nem az Italiáról va­lók. Riser Larsen holnap felderítő repülőútra indul. Tézsöe. Á l A kisantant értekezlete. Bukarest. A kisantant értekezle­tének időpontját véglegesen ju­nius 20—22-ben állapították meg. Az értekezletet Bukarestben, ha pedig Titulescu egészségi állapota megengedi, Smajában tartják meg. Időjárás. A "Meteorológiai Intézet jelenti. Hazánkban meleg idő uralkodott és élénk zivatar tevékenység mellett majdnem mindenütt volt eső job­bára 5—1 o mm.-t meghaladó meny nyiségben. A hőmérséklet maximu­ma 28 C. fok volt Pécsett. Idő­prognózis : Változékony idő várha­tó helyenként esővel, vagy ziva­tarral. Egyes mm ára 16 fillér. A pengő Zürichben nyitáskor 90.595, zárlatkor 90.58 volt. Valuták: Angoi font 27-93-28.08, Cseh korona 16.93—17.01, Dinár 9-99—10 07, Do Iái' 570.05—572.05, Frank 22.65—85, Leu 3.51—56, Li­ra 30.15—35, Má^ka 136.65—137.15 Osztrák korona ?0-50—85, Svájci frank 110.25—6 P Terménypiac. 7 iza 78 kg. fel­sőtiszai 34.65 o kg. 3-5; 10— 20, Rozs 29. ).oo. Határidősök. Ruzá októberi zár­lat 30.86-^^" márciusi zárlat 32.8 8 '90, Rozs októberi zárlat 26^44- -46 márciusi zárlat 28.34— Tengeri juliusi zárlat 29.36— 38, májusi zárlat 25.24—26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom