Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-06 / 127. szám

JSÍYÍRY1DÉK mumaumemm • 19M. junius 6. Elégtétel Titnlescitól. Tituiescu román külügyminiszter, aki már több izben mutatkozott be a külföldi közvéemény előtt, mos L ismét előrántja fegyvertárának az egyik eszközét, ami sehogy sem nevezhető a karakter fegyverének. Ezúttal a jeles diplomata nem tesz mást, mint egyszerűen nem fogadja ei a népszövetségi Tanácsnak a márciusban hozott javaslatát. Pe­dig ennek a javaslatnak a létrejötte az ó közreműködésével látott -nap­világot. Meg kellene döbbennie mindenkinek, aki a román sajtónak ezt a közlését tudomásul veszi, ha nem ismernénk már olyan rég­"óta ezt a Tituiescu módszert. Nem fáj a fejünk, hogy a Tanács mit fog* szólni ehhez a román állásfog­laláshoz, mert tudjuk, hogy a Ta­nács van mindenekelőtt tisztában azzal, hogy ebben az esetben ném pusztán a magyar-román optáns­per kérdésérői van szó, de a nem­zetközi döntőbíráskodás egész rendszere forog Kockán, ha most bármi okból megengedik, hogy a román-magyar vegyes döntőbíró­ságnak egyik fele, a román külügy­miniszter negligáló, akaratából ne működhessék tovább. Minket magyarokat különöskép. pen ebben a pillanatban Tituiescu ur napraforgóbbnál-napraforgóbb kanyarulatai érdekelnek leginkább, még pedig annál az egyszerű ok­nál fogva, mert a jeles balkán külügyminiszter fényesen dezavuái­ta önmagát. A Chamberlain áitai előterjesztett, egyhangúlag e.fo­gad ott javaslatot néhány hónap eiőtt Tituiescu minden megenged­hetetlen eszközzel, .ehe.etíen frazjfi­ologiáva'i és modorral visszautasí­totta. A Tanács akkor egy ktssé megdöbbent s régi eive szerint ka­pacitálni kezdett. Elsősorban per­sze a prepotens Tituiescu 1, aminek az eredményeként meg is született egy formula, amit bevezetésképp­pen a javaslathoz csatoltak és ami a román kifogásoknak tett messze­menő engedményeket. Az így megfejelt, tanácspaktu­mos javaslatot a magyar kormány hajlandónak mutatkozott a megen­gedhető jogi kereteken belüi to­vábbi tárgyalási alapúi elfogadni. De mit tesz Tituiescu? Három hó­nap után visszautasítja ezt a javas­fiatot s Készséggel dezavuáltatja ma­gát saját kormányától. Pedig nem is olyan régen milyen másképppen kaméleonkodott ez a ferde-szemű görög-cincár Benes- 1923-ban az emlékezetes Csáky-téle paraf.'ásáná» ő volt az, aki szigorúan hanga? tattá, hogy a párat — ahogy ő következetesen nevezte —~ a «brüsszeh szerződés» fennálló, mert azt a magyar kormány meg­bízottja elfogadta. Nem is késett hangoztatni, hogy a parafálást vi­selő tárgyalási jegyzék a magyar kormányra kötelező erejű, m ert Imegbizottj'a elíogadta. Most ő maga az, aki visszautasítja azt, amit aláírásával e.fogadott a márci­usi ülésszakon és ami az ő részvéte­lével jött létre. Elcsúszott Tituiescu a saját TI VHEli CD -X CN maga által szándékosan eldobott narancs héján ennek a diplomáciai furfangjátéknak. A saját magatartá­sával igazolja most, hogy ,Csáky grófot .nem kötelezte semmiféle szer­ződési obligó a parafáíásnái s még inkább nem ebből kifolyólag a ma­gyar kormányt, mert íme a Tanács egyhangú határozatait is lehet Titulescunak kormánya és szemé­lye dezavuálása után visszautasí­tani. Ez pedig a magyar állás­pontnak elégtétel, me;y pedig a jelen román álláspont után rövi­desen teljes elégtétel lesz nekünk, mert a Tanács, hisszük, eddigi múltja után az igazságom s a döntő bíráskodás integritását meg fogja végleges döntésével őrizni. Harcban állnak a képesített kőművesmesterek. Küzdelem a kontárok ellen, az építőipari törvény­javaslatért és a mérnökrenáelet ellen. — A nyir­egyházi kőművesmesterek nagygyáíése. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nehéz az iparosság helyzete álta­lában. Különösen nehéz a kisiparo­sok helyzete, ezek között is a ké­pesített kőműves mestereké, örökös harcot kénytelenek folytatni az öt­felé tagozódott saját ipari tevé­kenységi körükben a megélhetésért. Talán egy ipari pályán sem oyan nagy és élesen határolt az érde­keltség, mint az építőiparban. Ki­sebb kőműves iparos, kőművesmes­ter, építőmester és építőmérnök áii őzemben egymással és valamen­nyien a gombamódra szaporodó kontárok elten. Eimérgesiti a hely­zetet, hogy az építőipari tevé­kenység törvényileg szabályozva nincs, a kormányintézkedések és rendeletek labirintusában téve­lyegnek az érdekeltek és hatóságok egyaránt. Monstre nagygyűlés keretében tárták fel sérelmeiket a nyíregy­házi képesített kőmives mesterek vasárnap délelőtt az ipartestület nagytermében és keresték az or­voslás módjait súlyos és válságos helyzetükben. A vármegyei nagygyűlésen a Magyar Kőművesmesterek Orszá­gos Szövetségének kiküldöttjén Dancs László ügyvezető elnökön és Harsányi Imre dr. kamarai tit­káron kivül ott láttuk Bodrogke­resztur, Tokaj, Dombrád, Nagy­kálló, Kisvárda, Nyírbátor, Ujfe­hértő, Gáva, Mándok, Tiszadada, Nyírtass, Gergelyi, Vásárosnamény, Tiszalök és Nyirbakta képviselőit rés a Kiosz helybeli csoportjának az elnökét. Vasárnap, délelőtt 11 órakor nyi­totta meg a nagygyűlést Bajdík István, a helyi csoport elnöke és délután 2 órakor még mindig lá­zasan érveltek, vitatkoztak komoly méltósággal az érdekeltségek szó­szólói. Dancs László az országos szö­vetség nevében az építőipari tör­vénytervezetet és a mérnöki rend­tartás tervezetét ismertette. Megdöbbentő képét tárja fei a kőmüvesmes'erek hatáskörének meg nyirbáiását célzó különböző intéz­kedéseknek. és rendeleteknek, ezftk között a mérnöki kamarai tagok részére fentartandó munkákról ki­adott rendelettervezet mai fogal­mazásának. A kőművesmester} kar tittakíV zik minden olyan rendelkezés ellen, amely, a kőművesmester meglévő jogait érintené. Sürgeti a kar az építőipari törvény megalkotását, a mely a mérnöki kamara szempont­jából is kedvezőbben oídaná meg a kérdést', mert az építőipari tör­vény intézkedne bizonyos, mérnöki képzettséget igénylő épitőmunkakö­rökről. A kőmüvesmesteri kar a hivatalos építőipari törvénytervezet alapján áll és követeli 'a törvény tervezet sürgős parlamenti 'letár­gyalását. A felvetett kérdésekhez eisőnek Harsányt Imre dr., a debreceni ke­reskedelmi és iparkamara titkára szólalt léi, rámutatva a debreceni kamarának a mérnökrendelet ellen vivott munkásságára és tett intéz­kedéseire. A kőműves mesteri 'kar­nak nincs kifogása az ellen, hogy a mérnöki szellemi munka megfe­lelő védelemben részesüljön, tfe ennek feltétele, hogy a mérnöki kar respektálja a képesített ipari-. Az építőipari törvény megalkotása a legmegnyugtatóbb etj,ndu-'ási alap lehetne a mérnöki szellemi munka védelmére is. Jafcab Kálmán az ácsiparosok országos szövetsége lieiyi elnöké­nek, Szoták István kisvárdai és Vajító Fai nyíregyházi kőműves­mesterek hozzászólása után délután 2 órakor a nagygyűlés véget ért. A rendkívüli" érdeklődest kivál­tott, impozáns lefolyású nagygyűlés után 100 teritékes társasebédre gyül'ek össze a nagygyűlés tagjai a Sütő-féle kellemes kertheiyiség­ben, ahol a pohárköszöntők során BajdíK István a budapesti vezető­séget, Valkó Pál a helyi saj'tó ki­küldöttjét, O sw ath Antai "az ipar­testületi jegyzőt, Walíer Géza dr. a Nagymagyarországot felépítő munkát, bancs László a Sajtó mun­kásait. Deák Ferenc Dancs Lászlót ikiódi Molnár Zsigmond az építő iparosságot és Zeke Lászíó a buda­pesti kiküldöttet köszöntötte fei. — KönyvaMKu menetrend 50 fil­léres kiadása megjeleni és kapható az Újságból tban. Sípos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye k et. Zrínyi Ilona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállit. A béke útja felé. C-oolidge, amerikai köztársasági elnök, Gettysburgban, az 1863-iki polgárháború színhelyén tartott emlékünnepélyen hatalmas beszé­det mondott a világbéke szüksé-r gességéről és biztosításáról. Szem­beszállt a fegyverkezés gondolatá­val, amely rendkívül sok áldozat­tal jár, anélkül, hogy egyetlen té­nyezője volna egy bármilyen nem­zet biztonságának. Igaz .ugyan, hogy bizonyos, váratlanul fölmerült esetekben a katonai erő az egyetlen gyakorlati eszköze az emberi éiet és vagyon megvédésének; a világ civilizációja azonban eléggé előre­haladt már, semhogy konfliktust okozhatna. Coolidge szerint: be­bizonyult, hogy a háboi'u nem lehet hasznothozó es a civilizáció utja kétségtelenül a béke fele vezet. Ennek okai szerinte kézenfekvőek, mert háborút indítani annyi, — mint erőszakot alkalmazni. A béke a józan ész megvalósulása, mig a háború maga a törvényteienseg. A civilizáció legfőbb erőfeszítése, hogy a világot alárendelje a törvények urajmának. A nemzetközi törvé­nyek iránti engedelmesség köl­csönös kölelesség. Nem csak ne­künk keli lelkiismeretesen betarta­nunk, de másoktói is er* kei. vár­nunk, hogy tiszteletben tartsák. A béke végeredményben is 1-ikt vívmány. Anyagi erődítésekkel és fegyverkezéssel védekezhetünk ugyan a támadások elten, de ezek nem biztosítékai a ibékének, csakis, ha ápoljuk és gondozzuk a barát­ság és megértés érzéseit. Érdekes, hogy egy olyan hatal­mas államközösség, mint az Ame­rikai Egyesült Államok, a saját elnökének szavaival tesz tanúságot a tartós béke megszilárdítása mel­lett, noha kétségtelen, hogy Ameri­kának bármilyen vonatkozású há­ború esetén, kevés veszteni valója lehet, annyira felkészült, annyira tőkeerős 'és annyira hatalmas. — Amerika azonban a higgadt vér­mérséklet hazája, ahoi csupa busi­messman-nek élnek, akiknek leg­kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy megzavartassák magukat nyugodt polgári életükben. Nincs sem veszteni, sem visszaszerezni valójuk. Es ilyen körülmények kö­zött lehet, sőt érdemes is paci­fista eszméket hangoztatni 'és ir'i­vapást tenni az emberiség békéje mellett. D-e van egy másik szem­pont -is, amely igazolja az ameri­kai nép békeálláspontját. Ez pe­dig az, hogy Amerika nem akarja megbolygattad 1 gazdasági életének semilyen fázisát es nem akarja ki­térítem irányából azt az egészsé­ges vérkeringést, amely életet önt az amerikaiak piacait behálózó árokba. Már pedig, ha a világ bármelyik táján háború fofyík bi­zonyos nemzetek között, bizonyos, hogy Amerika valamilyen gazdasá­gi vonatkozásban érdekelve van és megérzi annak a háborúnak kime­netelét. Erre pedig Amerikának nincs szüksége. Akkor tehát, amikor az ameri­kai köztársasági elnök szájából Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalvány ínak birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. jJH Szerencsés esetben 6 levelező-lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről csepány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. —Telefon; 4-56.) teljese* díjtalanul. Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy­ságú fényképet Csépány Jsnő fényképészeti műterme Besse«yei-tér 7. — Telefon: 4-66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom