Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-05 / 126. szám

Jníyírvidék: 1928. junius 5. Keidik már ék is! A kisebbségi kérdés, mely annyi keserűséget okozott már nekünk, kezdi felvetni fejét azok között is, akik nagy gaudiummai siettek egykor ős Magyarország szétdarabolására. Eddig csak magyar, vagy elvétve német panaszokat hallottunk az utódállamok területén, — ezekhez most csatlakoztak a horvátok is, napirendre hozták ők is a magyar és német kisebbségek sérelmét. A szerb skupstina aikotmányozó bizottságának legutóbbi ülésén az állampolgárságról szóló uj törvényjavaslat került tárgyalásra. Az ellenzék szónokai, Radics Istyánés Pribicsevics élénken tiltakoztak az elien, hogy a jugoszláv állam területén a kisebbségeknek kevesebb joguk legyen az állampolgárság megszerzésére, mint a szlávoknak. Jugoszláviában a németekkei és a magyarokkai ugy kellene bánni, mint a szlávokkai. Ezzei szemben a jugoszláv alkotmány kü'önbséget akar tenni a szlávok és a nemzeti kisebbségek között, amivei maga ad fegyvert a külföld kezébe. Radics kijelentette, hogy amennyiben a kormány nem változtat álláspontján, ezt a kérdést a Népszövetség elé viszi. Íme tehát maguk a horvátok is, akik nem vádolhatók valami túlságos nagy magyar szimpáthíákkai, belátják azt, hogy az utódállamoknak magyarellenes magatartása nem csak jogellenes és emberietlen, hanem politikailag épen magukra az utódállamokra nézve veszedelmes. Mert hisz amikor a trianoni békebizottság végigszántotta Európa történelmi országait s uj rendet alkotott uj államok kreálásával, az a gondolat lebegett szemei előtt, hogy a nemzetiségi harcokat és torzsalkodásokat végleges mego.dásra hozza. Mi már évek óta. hirdetjük, hogy a trianoni békében megalkotott' szabályozás nem szolgálja ezt a célt, mert ha eddig a történelmi Magyarországon voit román, szerb és tót kérdés, most az utódállamokban még az eddiginél is erőteljesebbén grasszái a magvar és a német kísebbsegek kérdése". Azzal a különbséggel, hogy mig Magyarország toleráns volt a nemzetiségek kultúrájával és szabadságjogaival szemben, addig a szerbek, románok és a csehek tüzzei-vérrel pusztítanak ei mindent, ami magyar, vagy német, sőt attól sem tartózkodnak, hogy a legáltalánosabb emberi jogokat, így az állampolgárságot is megtagadják azoktól a nemzetiségektol, melyek azokon a területeken ezeréves őslakók szemben a pár száz év óta bevándoriottakkai szemben. örömünk akkor lesz teljes, ha ezeket a kérdéseket nem magyar, hanem horvát kezdeményezésre fogja tárgyalni a Népszövetség, _ aminthogy erre a Radics nyilatkozata nyomán most már komoly kilátásunk nyilik- Talán akkor inkább be fogja látni az európai diplomácia, hogy mekkorát tévedett akkor, amikor részben szomoruságból, részben pedig megtévesztve a Magyarország ellen áskálódók túlzott panaszaitól, nemcsak hogy nem oldotta meg Középeurópa nemzetiségi problémáit, hanem olyan megoldást létesített, mely általános po-itikai elégületlenseg és gazdasági pangás mellett felborulással fenyegeti az annyira keresett egyensúlyt. Dr. Viefórisz Józsefet választották meg aj ból egyhangúlag a Szabolcsi Tanári Kor elnökévé. Dr. Néven János előadása a humanisztikus gimnázium jövőjéről. — Az Országos Középiskolai Tanár Egyesület évi rendes közgyilését szeptember 3 án Nyíregyházán tartja (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délelőtt i i órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését a Szabolcsi Tanári Kör Nyíregyházán, az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermében. A közgyűlésen a nyíregyházi, nagykállói és kisvárdai középiskolák tanárain kívül megjelentek a nyíregyházi városi felsőkereskedelmi iskóla, a polgári fiu és polgári leányiskola képviselői is, akik ezzel is tanúsítani "kívánták a közgyűlését tartó tanári körrel való szolidaritásukat. A közgyűlést dr. Vietórisz József elnök nyitotta meg s üdvözlő szavai után Domány Sándor a felsőkereskedelmi iskola, Tamáska Endre a polgári leányiskola, Adorján Ferencné pedig a polgári leányiskola nevében üdvözölte a közgyűlést. Dr. Vietórisz József megnyitó beszédében bizonyos elvi jelentőségű gondolatokat vetett felszínre, hangsúlyozva a nacionalizmusnak, mint a szerteágazó nevelői rendszer egységesitőiének korunkban mindenek felett álló jelentőségét. A nacionalizmus szerepét történelmünk jelentősebb korszakaiban bemutatva megállapítja, hogy az mindenkor védelmi intézkedés volt részünkről. Ma azonban az apáktól tanult és átvett ez a nacionalizmus nem volna elegendő a nemzet jövőjének biztosítására, ezért beszélhetünk és kell is beszélnünk neonacionalizmusról, mely nem védő, hanem már támadó. Ezt a feltétlen és elengedhetetlen eszmét kell hirdetnie minden tanítónak, tanárnak, a nevelés minden munkásának, mert nemzeti céljaink csak ezen az uton, ilyen egységesség mellett valósithatók meg. Nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitója után az elmúlt év jelentőseb mozzanatai alkalmával foganatosított intézkedéseiről tesz jelentést s ennek során a közgyűlés szeretettel köszöntötte dr. Tóth József kisvárdai áll. reálgimnáziumi igazgatót, aki ez alkalommal először jelent meg a tanári kör tagjai között. Dr. Néveri János előadása a humanisztikus gimnáziumok lövőjéről. Az elnök bejelentései után felkérte dr. Néveri János kir. kath. gimnáziumi igazgatót előadásának megtartására. Dr. Néveri János a mai középiskolai reformot s ebben a humanisztikus gimnáziumok elhelyezkedését világította meg előadása során. Előadása során részletesen megvizsgálja a humanisztikus gimnáziumok kialakulását s nagy súlyt fektet arra, hogy az antihumanisztikus felfogás híveinek véleményét s az iskola ellen felsorakoztatott érveit megismertesse s ezzel szemben saját véleményét is előadja az iskolatípus védelmezéseképen. — A kérdést teljesen eldönti azzal, hogy reámutat a középiskolai nevelés és oktatás céljára. Különös súlyt helyezett előadásában a magyarországi klasszikus kultura eredményeinek ismertetésére s megállapítja, hogy a humán irányú iskolák s maga a műveltség is mindenkor a nemzeti szellem és jelleg ápolására törekedtek, ellenben a nemzeti szellemben észlelt hanyatlásnak mindig a modern francia és német szellemi irány voltak az okozói. A kérdést megvizsgálja az utilitarista felfogás szempontjából is s annak az emelkedett felfogásának ad kifejezést, hogy a szellemi, kulturális értékeket a haszon Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászati rendelés Nyíregyházán, \?ay Ádám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUMI! Fogvisszaültetések, fogkezelések, fogtémések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, mű fogak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Dr. Kugei Viktor, szájsebési, veit klinikai el só tanársegéd. szemszögéből nézni nem szabad. Szellemesen oldja meg a civilizált és kulturált ember közötti differencia kérdését s azt igazolva, hogy a kulturának a görög klasszikus műveltség képezi az alapját, abban foglalja össze értékes előadásának leszűrhető tanulságait, hogy a humanisztikus kultura nem a múlté s nem is a jelené, hanem a jövőé. A közgyűlés nagy tetszéssel fogadta az értékes előadást, majd meghallgatta Szenészi Gyula titkárnak az elmúlt év történetéről szóló jelentését s elfogadta Zwick Vilmos pénztárosnak megvizsgált számadásairól beterjesztett jelentését. Az u[ tisztikar megválasztása Dr. Vietórisz József elnök bejelenti ezután, hogy a tisztikar mandátuma lejárt s kötelességszerűig az egész tisztikar átadja mandátumát a közgyűlésnek. A közgyűlésnek. A közgyűlés Teltsch Kornél emökiete mellett jeiölő-bizottsagot küld ki. A jelölő bizottság javas'atát a közgyűlés közfelkiáltással tette a magáévá s három évre' a következőkép alakult a Szabolcsi Turáni Kör tisztikara: Emök: Dr. Vietórisz József. Alelnökök: Bihari Ferenc, dr. Ne veri János. Titkár: Weiszer Gyula. Pénztáros: Zwick Vilmos. Ellenőrök: Pecki Mihály, Weiszer Gyula, Szenészi Gyula. Háznagy: Bemgny Andor. Jegyző: Korányi Aladár. Választmányi tagok: Fehérne Popovits Margit, Hegedűs Sándor, Kaszás József, Mészáros Mihály, Reguczky Ilona, dr. Tóth József, dr. Schárbert Ármin, Paál Gyula, Teltsch Kornél, Ujvary Gyuiá. Saj'tóügyi bizottság: Máczay Lajos, Zwick Vilmos, Hegedűs Sándor, Ujváry Gyula. Gazdasági és előadásokat rendező bizottság: Bemgny Andor, Szath máry László, SziivásSy János, Varga jános, Lesényi István. A központi választmányba kiküikött tagok: Adorján Ferenc, Néven |ános dr., Szenészi G>ula. A megválasztott tisztikar nevében dr. Vietórisz József mond köszönetet a közgyűlés egyhangú bizalmáért s elnöki székét ujboi elfoglalva bejelenti, hogy az Országos Középiskolai Tanártestület a Szabolcsi Tanári Kör meghívását elfogadva, elhatározta, hogy 1928- évi közgyűlését szeptember 8-án, Nyíregyházán tartja. A közgyűlés megbízta a választmányt azzal, hogy az országos közgyűlés előkészítése érdekében tegye meg az előkészítő lépéseket s egyben biztosította az elnökséget arról, hogy' ebben a nagy kulturális jelentőségű közgyűlésben a Kör minden tagja erejéhez mérten ki fogja venni a részét, hogy így is dokumentálhassa a szabolcsi középiskolák életerős munkásságát, Nyíregyháza város kulturális értékét. íC <?1 Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának ^^ birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező-lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőről csepány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. — Telefon; 4-56.) teljesen díjtalanul. sisYTis Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-&í.