Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

•asasa 1928. junius 24. A Gazdasági Egyesület közleményei. Tanalmánjntnnk Hatvanba. i. Junius 15-én, verőfényes szép napon indult gazdasági egyesüle­tünk 31 tagja Szaianczy Bertalan egyesületi elnök, Dr. Jármy Meny­hért alelnök, m. kjr. igazdasági tő­tanácsnok és Gróf Dessewfty Auré' nagybirtokos, e. aie*nök vezetése me-jett a nagyhírű báró Hatvany­uradaiom tanulmányozására. A tanulmányúton résztvettek: Bodor Zsigmond, Bogdán György, Bogdán Ferenc, Erényi István, Gyu laházi Miklós, Harsányi László fő­ispáni titkár, Hartstein Sándor, K ausay Tibor m. kir gazdasági fő­felügyelő, K&r Gyula, vitez dr. Lázát Ferenc vármegyei aljegyző, tb. főszolgabíró, Liptay Jenő tmJ. Kir gazdasági főtanácsos, Licht­manr Miklós, Liszkay Dezső, No­váky Sámuei urad. főintéző, Papp Lajos, Papp Gábor urad. tiszt­tartó, Papp Géza gazd. é. titkár, Pamlényi Béla urad. tiszttartó, Ra­csek Józset ny. postatanácsos, Vi­rányi Sándor vármegyei főjegyző, Pauiusz Márton m. kir. gazdasági tanácsos, Rochijtz Testvérek, Sol­tész Aladár urad. jószágigazgató, Szalánczy Ferenc, Szaiay Béla, Szakoiyi Sándor, Witz Gyula urad. felügyelő, illetve földbirtokosok. A barázdát szántogató gazda egv rövid napra letette verejtékes mun­káját, hogy mint a méh, ismerete­ket gyűjtsön, hogy mások szorgal­mas munkájából útmutatásokat szerezzen, hogy tudását az é.et is­kolájában is gyarapítva, megátlnas­sa helyét a mai nehéz éietküzde­lemben. örömmel szemléltük útközben szűkre szabott Hazánk nagy kin­cseit, az aranybort termo tokaji hegyalját, a hullámzó, üde vetése­ket, a kéklő Mátra hegyláncát, a melynek óljában messze terül az arany kalásszal ékes hatvani róna­ság. A vendég-átó uradalom nevében Legány ödön m. kir, gazdasági fő­tanácsos, a magyaróvarj gazdasági akadémia ny. tanára, a Hatvani Növénynemesitő R.-T. vezérigaz­gatója az uradalmi tisztikar élén fogadta a tanulmányozásra erkező gazdákat. Felhívta a figyQmel a növény­nemesités nagy nemzetgazdaság 1, fontosságára, azonban figyelmezte­tett, hogy üzleti alapon senki se kisére.je meg a növény nemesítésé­vel foglalkozni, mert az nagy és aiapos szaktudást, hosszú türelmet es nagy befektetést feltételez és megtörténhet igy is, hogy 6—8 év múlva jön rá a kísérletező mun­kája teljes eredménytelenségére. A vezetése aiaU álló növényne­mesitő te.ep lő éve foglalkozik nö­vénynemesitéssei és csak az eimub évben mutathatott ki 3000 pengő hasznot, a többi évek mindig de­ficittel végződtek. I 8—10 évi munka ke t alihoz, mlg egy. sikene. nemesi e t növény mag­vával piacra jöhetünk, addig a be­fektetés kamatja és a nemesítés munkája terhét keli viseim. Egyet­len nemesítő se dolgozik haszon­nal. Ne sokalja azért senki a neme­síted vetőmagvak 30—40 százalé­kos felárát, mert annak fese a sza­porító te.ep része, mig a neme­sítő 15—20 százalékból keli a telepet fenntartsa és megé»jen,mig a nemesitett magot vető gazda az elért többlet termésbői a felárat visszakapja. A nemesítő te. ep 12 kat. iio»ü és családi részvénytársaság tulaj­dona. A telep nincsen különlegesen kezelve, mert a szántóföldek vi- j Dr. Szegő Szanatórium Abbazia. LSLM^Síá" Modem komfort. Folyó hideg és «eleg viz a szobákban. Valamennyi gyógyoirtd. Nincs orvos­kényszer. Üvegezett íekvőcsarnok, tenniszpálya. Teljes ellátás 35 Urától. Elkülönített gyermek­osztály a z összes hygienlkus berendezésekkel felszerelve. Vizsgázóit gyermekkertésznő<. Modern testkultúra. Fekvő és erősítő kúrák. — Öt éven felttli gyermekek kiséret nélkü is, — Főorvos: Dr. st. Tomassich, belgyógyász és gyermekorvos specialista. 3:54-8 szonyajhoz ken áfkaimazkodma. A jó talajmüvelésre, műtrágyá­zásra, gyomirtásra és az lut&k tisztántartására fekteti a sutyt. A vetőmagvakat ne m csávázza, hogy a kísérlet folyamán .kitűnjön a növény e lenállása a kő-, vagy porüszöggei szemben. Vet azonlban csávázott magvakat is összehason­lítás végétt. A kiserieti növények magvait szemenként vetik e' és a kiválasz­tott törzs növényeket keresztezés utján nemesítve," minden tövet külön szaporjtanak ei. A kereszte­zett növények majdnem minden nap megfigyeltetnek, az észrevéte­lek feljegyeztetnek és a magfigye­lésnél jónak talán tövek folyton tovább szapori tatnak, amíg vaggon tételek állanak elő. A keresztezett anyanövények kö­zött eleinte nagy különbségek van­nak. Egyik tőnek zöldebb, bar­nább színezete, vékonyabb, kes­kenyebb a ie vélzete, az árpánál pl. 2 és 6 soros tövek vegyesen álla­nak elő, a rozs eleinte még tompa, később 4 élüsége mutatkozik. Búzából cs^k magyar búzát hasz­nálnak nemesítésre és jelenleg mint­egy 1000 fajta ái kísértet alatt. A hatvan: neme s-iei t buZ"k a diószegi, tiszavidéki és somogyi J tarbuza fajtákból származnak. A diószegibői nemesitett tenyésztör­zsek egyezer számnál kisebb szám­mai jelöltetnek, a tiszavidékibői származottak 1000—1999-ig ter­jedő számot viselnek, míg a so­mogyi tarbuzábói keresziezettek kétezeres számozásúak. Vaámeny­nyínéi a fagyáíóság, rozsda el­lenállóság és a termőképesség ki­váló. A hatvani nemesített búzák kis­gazdáktói beérkezett adatok sze­rint 1921—26- években a régi gazdasági búzák 9.91 mm,, termésé­vei szemben 13.55 mm,. átlagter­mést, í-tetyé 6 évi átlagban 3.64 mázsa terméstöbbletet eredmé­nyeztek. A hatvani búzák keresztezésére német búzákat egyáltalán nem alkalmaznak, ellenben az amerikai buja termékenyüiésüf búzák e2fen tulajdonsága a hatvani búzába átvitetik, hogy korai termékenyü­íést, iheVe korai beéredést (érje­nek ei, amit sűrűbb vetéssel is forszírozni kell. ; Korai vetésre legalkalmasabb a tiszavidéki búzából nemesített 1303. számú hatvani buza, me-ybői Hol­danként 70 kg., későt vetésre pe­dig az 1206, 1211, 1212. számti búzák, amelyekből 85 kg. vetőmag vetendő ei. Különösen az előbbi korai buza nyerte meg a jelenlevők tetszését, meiybőt az uradalom 16 mázsás átlagterméseket produkál. A búzák gyakori megdűiésére való tekintettet a szalma szilárd­ságának tokozása egyik legfonto­sabb célját képezi a nemesítő te­lepnek. , I | A hatvani búzák vetésénél a ve­tőmag mennyisegére nagy gond fordítandó, mert ezzei mázsa­számra fokozhatjuk terméseinket, i"42tve tetemesen csökkenhet terme­sünk, ha figyelmen kivüi hagyjuk azt. Száraz időjárás esetén a ne­mesített buza nem fejtheti ki nagy mértékben a jobb bokrosodó képességét és megtörténhet, hogy az apróbb szemű gazdasági buza sürü vetése jobb terméseredmény­Kút- és gépszivattyúk elismert megbízható kivitelben. Fürdőberendezési tárgyak, gőzfűtés és vízvezetékszereiés. o *c3 N «3 CÖ O T3 eS Q. QJ H fD 3 3 00 N T3 ££ *< C2 3* fD 3 QfQ •t n 3386 Irsay és Társa vasöntődeésgépmőh^^ n>ei jár,. míg ha a nemesített mag , kei-ő mennyiségben vettetik, lenti I átlagos terméstöbb»etre számítani j tehet. j A nemesített hatvani buza ki­( váló sikértartalmát a tavaszi buda­pesti te nyészá.íatkiállitás alkalmá­val mutatta be és magunk is lát­tuk, hogy a belől" készük tészta o-y vékony lapokra nyujta'ott ki, anijt írásra fektetve, azon a az tisztán olvasható volt. Értékes tarbuzákat is termei a tetep Dunántúli teiepén, és aki a poyvát értékeli és feihasznáim. tudja, az í-yent is beszerezhet ottan. Tavaszi buz,át keveset termejiek és ezt, mim járó búzát haszná ­ják. , • A rozs nemesítésénél a négy so­ruságra és négyé üségre töreked­nek. A korai 5,, a késői 21. számú, valamennyi kiváló. Az. őszi árpa nemesilésére kiváó gondot fordít a nemesítő 'te.ep és mivei a b^ál ítotf anyag az ország­ra nézve mi.íiárdos értékkei ,bir, a telep teljesen be van bontva sürü bá ával, hogy a verebek kár­tételei ei.en védve legyen. Az őszi árpa a'apanyaga német származású 6 soros Viktória őszi árpa, melyet 2 soros hatvani árpá­val kereszteztek. Nagyon érdekes volt szemléim, hogy a keresztezett tövek között 2, 3, 4, 6 soros tövek is voltak vegyesen és az átmenetnél nem tehet tudni, hogy a végén hány sornál marad, pedig vala­mennyi tó egy apa es egy anya­növénytő: származik. A nemesített őszi árpávai 2—3 év mu-va jön a telep piacra. Különösen szépek a hatvani sör­árpák, me.yCk a külföldi legjobb sörárpákkai felveszik a versenyt, sőt gyakran tui is szárnyalják azo­kat. Termésbiztonság tekintetében is fö'ötte átanak a külföldi fajtáknak... mert száraz tavaszunkat a magyar nemesitett árpafajták jobban bír­ják. Hogy a nemesíted hatvani árpa­fajták "kimondottan sör árpák, azt a tava-yi miskolci sörárpakiáhi ás is ígazo-ta, ahoi a döntő versenybe kerülő és a díjazott- árpák i g­többje nemesített hatvani árpavoX Az ereded nemea#UíU hatvani árpa a «Hanna» árpából egyedi tenyészkivá-asztás utján ál.ott 15.. Ez az ország minden ,részében ki­próbált es bevált árpafajta első­sorban sörárpa, de takarmány ár­pának is termelhető, mert jóvai többet és- minőségre jobb termést ad, mint a közönséges árpafajták. Finom magminősége m^Jett bő­termő, szí.ára szatmáju, korán és­egyen.eiesen érő, szárazságot bíró. Kedvező termeesi viszonyok mel­lett termése kat. holdanként a 20 mázsát is túlhaladja. A nemesilett hatvani árpafajták részint áliamiag törzskönyvezettek, részint az Országos m. kir. Nö­vénynemesitő Intézet áltai elismeri eredeti nemesített sörárpafajták. A legkorábban érő árpájuk «pt­ros lehefcetü», vagyis távolabbról nézve az árpa szakáta piros szí­nezetű. (Folyt, köv.) ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém értesitsni a n. é hely­beli és vidéki közönséget, hogy lakatos műhelyemet Bethlen ucca 60. szám alatt megnyitottam, ahol minden a szakmába vágó mnnkákat, a. m.: épületlakatos és vasportálé készítését, tovibbá minden géplakatos mnnkákat a legpontosabban és a lrgjatínyosabb árak melleit vállalom. — A nagy­érdemű közönség szíves pártfqgását kérve, — maradok teljes tisztelettel: llauszky Gyula lakatosmester

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom