Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-22 / 140. szám

1928. junius 22. hogy a kihordott trágyatelepeket fülöket földeljék le és azután ves­sék be kölessel, vagy más apró maggal, hogy az ily leföldelt te­lepek ne szaporítsák a gazt és alattuk lévő trágya ne is szárad jon ki oly könnyen! Kár addig műtrágyára pénzt költeni, mig a trágyáié nincs gondosan teífogva. Junius hó az az időszak, — a mikor a gazda tavaszi munkáit be­fejezvén, mielőtt a nyári ,nagy munkáihoz hozzáfog, számot vet önmagával és ellátja, — '.elvégzi mindazon teendőit, amelyek az aratás, hordás, cséplési munkákra, sőt még azutánra is kihatással bír­nak! Talán nem untatom az igen tisztelt halígatóközönséget, ha ezen teendőkről szólok egész rö­viden. Raktárak, magtárak, ha üresek és minthogy jói tudom, hogy azok üresek, ki ke.i őket alaposan taka­rítani! Kívánatos a magtárakat réz­gáhcos mésztejjei meszelni. Kis­emberek nézzék át hombárjaikat, hogy egér, vagy más féreg ne m fészkelte be oda magát. Itt az ideje a patkányirtásnak is. T en­gerihagvma tejbe áztatott darával egyike á leghathatósabb irtósze­reknek. Rész.etes utasítás. Erre nézve szívesen megküldi a Mező­gazdasági "Kamara, avagy bár­mely gazdasági szakiskola! Vizsgáljuk at, hogy szekereink, szerszámaink, gépeink ke.lő kar­ban legyenek, mert költséges mu­lasztás lenne a nagy munka időben megáJitani e miatt. < Gondoskodjunk ke ló mennyi­ségű ponyváról és zsákokról a hor­dás és cséplés idejére. iNagjyobb gazdaságok leghelyesebb, ha kölcsön utján szerzik ezeké 1 be, de kívánatos megérkezés után tüs­tént átvizsgálni az érkezett zsáko-' kat és ponyvákat, nehogy későbD észleljük, hogy értéktelen, korhadt tárgyakat kaptunk, amikor már nagyon is nehéz eidönténi, hogv hol, kinél, mikor mentek i azok tönkre! Fe.elösségünk és kárunk csökken, ha mindig óvatosak va­gyunk és maradunk! A szükséges üzemanyagok már ke'.l, hogy raktáron legyenek! Nem tudom ke.lőképppen hangsúlyozni, hogy a legnagyobb óvatosság és szakértelemmel "járjon ef a gazda­közönség minden üzemanyag vá­sárlásánál! Mindig csak közvetlen megbízható ismert nagy cégektől vásároljunk. Utazóktól soha sem. Alkudjon a gazda a végietekig, kössön ki minden garanciát és szavatosságot a megrendelt árura! Természetszerűen később se le­gyen rest, ha beérkezik az áru, azt í.íetékes megbízható intézményeink­kei béltartalomra nézve is meg­vizsgáltatni! Hány gazdát csaptak már be, károsítottak meg ,azza'i, hogy a korpában fürészport, vagy maiomport, a rizskorpában héjat, az olajban petróleumot, vagy más idegen sűrítésre való anyagot, a benzinben vizet kapott! A bizal­mat, mé.yen tiszteit gazdaközön­ség, passzuk a vásárlásnál mun­dig a szegre és ,azt lngyjük ei csak, amiről meggyőződést tudunk szerezni, vagy megbízható írásbeli biztosítékot nyerünk, mert hihetet­len visszaélések vannak még min­dig napirenden! Törvény is kötelez bennünket a gép mellett dolgozó munkásokat biztosítani. Ne hanyagoljuk ei e kérdést, szintúgy vizsgáljuk át tüzbiztosiitási kötvényeinket is, nehogy egy baj esetén váratlan meg.epetésnek nézzünk elébe. Ahol az őszi szántásokat bé­relt gépi erővel végzik, ott elérke­zett az ideje e szerződések meg­kötésének is. Nem tudom e-égge ajánlani a közép és nagyobb bir­tokosoknak egyaránt, — bizto­sítsák a szántási munkálatokat J\ÍYÍ RV? T)EK szerződésileg lekötött bérgépekkel, ' bérszántómotorokkai, törekedvén hogy minden e munkát szolgálta­tást fix összeg fejében nyújtson a vállalkozó, a bérgép tulajdonos — a gazda csak legfeljebb a gép­tuiajdonos üzemanyagác a helyszín­re legyen kötélies kifuvarozni. Különösen áii fennti oiyan gaz­daságokra^ ahol az egész szántási munka idényre egy saját gép ere jé 1 nem lehet kihasználni, vagy ott, ahol a szántás nagyon nehéz,, — avagy a műszaki gazdasági szfc­méiyzet ne m eléggé szakképzett, vagy rfiegbizható es főleg kisgaz­dáknál lesz elkerülhetetlen a gcppei végzett őszi mé'y szántás. Áttérve már most az aratási munkákra, nem lehet célom a hely növénytermelési szempontból az egyes növények e munkáiról össze­függőig előadást tartanom, in­kább olyan szempontokat fogok kiragadni, amelyek jobban érdek­lik a gazdákat, amelyeknél álta­lánosságban több hiba is észlel­hető! (Folyt, köv.) „Nyíregyháza ez évben fejlődésének ujabb jelentós stációjához ért" - állapította meg az egyik debreceni lap és beismeri, hogy városunk minden téren versenyre kelt Debrecennel. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az egyik debreceni lapban, a »Debreceni Ujság«-ban érdekes cikk jelent meg Nyíregyházáról. A cikk irója meglehetős jóakarattal foglal­kozik városunkkal és beismeri, hogy Nyíregyháza fejlődésének ujabb stá ciójához ért és ma már határozott versenytársa Debrecennek. Az, hogy a tiszántúli repülőtér Nyír­egyházára került, már fái a debre­ceni cikkírónak és nagyon helytele­nül megismétli a Debrecenben több izben elhangzó vádat, hogy Nyír­egyháza a repülőteret y>sok tekintetben kifogásolható eszközökkel hódította el Deb­recentől'!-. Nem veszi figyelembe a cikkíró, hogy ennek az inszinuációnak ma már semmi alapja nincs, hiszen a rendelkezésére álló aktaszerü ada­tok a napnál világosabban igazol­ják, hogy Nyíregyházának esze ágában sem volt a repülőteret Debrecentől elhódítani. Mindössze az történt, hogy amikor Nyíregyhá­zának felajánlották a repülőteret és tudatták azokat a feltételeket amelyek mellett a repülőteret el­nyerheti, Nyíregyháza város taná­csa az első pillanatban átérezte a kérdés nagy nemzeti jelentőségét és azt a kötelességet, hogy itt minden alku nélküli, azonnali nagy áldozat­hozatalról van szó, amelyet meg­ajánlani a mai viszonyok között magyar kötelesség. Igy került a habozó és alkudozó Debrecen he­lyett a repülőtér Nyíregyházára, ahol már fel is épült. A debreceni cikk egyébként a következőkben méltatia városunk fejlődésének jelentőségét : »A Debrecen közvetlen szomszéd­ságában rohamosan fejlődő Nyír­egyháza város ez évben fejlődésé­nek ujabb jelentős stációjához ért, A már több mint ötvenezer lelket számláló rendezett tanácsú város minden téren versenyre kelt Debre­cennel. Csak legutóbb sikerült el­hódítania Debrecentől a tiszántúli repülő-állomást s bár sok tekintet­ben kifogásolható eszközökkel irte el célját, mégis érzékeny vesztesé­get okozott ezzel Debrecennek a majd kialakuló repülő forgalom terén. Most ujabb nagyszabású beruhá­zásra készül Nyíregyháza városa ez pedig a vízvezeték és a csatorna hálózat kiépítése. Nyíregyházán Zsuzsanna és a vének cimü magyar film-attrakcióban Bérczy Géza Vendrey Ferenc Bérezik Baba Zátony Kálmán lépnek fel. NSs, csütörtökön utoljára! JOHN QILBERT idei évad utolsó nagy filmje; A tenger sátánja Marion Davies: A kis mimóza A két attrakció 13 felvonás egy műsorban. Pénteken, csak egy napig! Bérezik Baba, Vendrey Ferenc, Zátony Kálmán, Bérczy Géza főszereplésével: Zsuzsanna és a véneK Anday Ernő: „Soha ilyen tavasz..." cimü novellája 10 felvonásban. Sipos cukrász késziti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zriiyi Ilona ím 3. TiUíin: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. ugyanis ez évben még a debrecenit is jóval felül haladó tempóban kez­dődtek meg az építkezések. A város fő uccáin három-négy emeletes bérpaloták épülnek, a magánosok építkezése is nagy lendületet vett ezek a körülmények pedig halaszt­hatatlanná tették a vizvezetékháló­zat kiépítését. Eddig Nyiregyházán a nagyobb bérpalotáknak külön há­zi vízvezetéket építettek, a tömeges építkezések azonban lehetetlenné teszik ennek a rendszernek tovább 1 fenntartását. Sürgeti a vízvezeték kiépítését az a körülmény is, hogy Nyíregyháza város uccái ezidőszerint meglehető­sen elhanyagolt állapotban vannak s a város vezetősége azon az állás­ponton van, hogy egy nagyobb szabású burkolatozási programm keresztülvitele csak abban az eset­ben képzelhető el, ha előbb gondos­kodnak a csatornázás és a vízveze­ték hálózat lerakásáról és csak azután fognak hozzá az utcák ren­dezéséhez. A %'áros már is meg' tette a kezdeményező lépéseket az óriási 'költségeket jelentő csator­názási és vízvezetéki munkálatok anyagi forrásainak előteremtéséhez Addig is azonban már az idén el­végeztette a város a próba kútfú­rásokat, hogy az egész városra ki­teriedő vízvezeték hálózatnak tud­nának-e megfelelő vízmennyiséget biztosítani. A próba kútfúrás sike­res eredménnyel zárult, mert a szükséges vízmennyiséget könnyen elő tudják teremteni. Ezzel az egyik nagy akadály elhárult s most már csak a költségek előte­remtéséhez szükséges kölcsönmüve­let lebonyolítására van szükség, hogy a munkálatokat megkezdhes­sék. Ez természetesen tekintettel ar­ra, hogy súlyos milliárdokról van szó, néhány évre terjedő nehéz munka lesz. Nyiregyházán azonban remélik, hogy három-négy év alatt elő tudják teremteni a vízvezeték­hez szükséges pénzt«. Előaáá»ok kezdete: 5, 7 éx 9 órakor. Tegnap délelőtt két zseb­tolvajlás történt a nyíregyházi piacon. (A «Nyirvidék» tudósítójától). - A zsebtolvajok régóta nem ga­rázdálkodtak, de tegnap délelőtt a hetipiacon újra feltűntek. Két úri­asszony jelen tette fel a rendőrségen, az ismeretien zsebtolvajt, aki mindkét esetben a zsebbe nyúlva emelte ki a 40, íketye 50 pengőt. A rendőrség erélyesen nyomoz a zsebtolvajok után. — A Pestt Tőzsde uj száma Ma­gyar Pál vezetőcikkét közli. A Bie­dermann uj fordulatairól, a svéd gyufatröszt magyarországi üzletei­ről, a bécsi ház .hosszról, az At­lantica uj aranymérlegérő> és tranz­akciójárói, a pénzpiacról, a .tőzsdé­ről rendkívül érdekes cikkek szá­molnak be. Ralph Beaver Strass­burger (Newyork) irt cikket a lapba, amely" nagy textiimellékie­tet közö;, azonkívül biztosítási, ,vas j ipari, árupiaci szakmáról is érde­kes uj híreket hoz. A lap autóro­vata is feltűnő inofrmációkat közöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom