Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-20 / 138. szám

JSftiHYIDáK, U28. junius 20. Két angol könyv. Irta

: STRAKY HENRIKA világháború kitörése előtti | években egy könyv je.ent meg az | angol könyvpiacon, amelynek címe: * «Faji prob-émák Magyarországon». A munka szerzője Seton Watson— Scotus Viator. Kevés könyv okozott annyi kárt hazánknak, mint ez a munka. Ez a mü vitte bete a müveit Nyugat közvéleményébe azt a tudatot, hogy a magyarok nemzetiségeiket a polgári szabadságjogoktói és a legelemibb emberi jogoktói fosztották meg. A mü hiteiét két tény alapozta meg. Először szerzője elismert angol oknyomozó történész és publicista. Másodszor, ennél is fontosat) b & mü állításainak elfogadása szempontjából az, hogy a szerző itt járt nálunk és saját tapasztalatai ján irta meg könyvét. Arról a müveit Nyugat nem tudott, talán nem is akart t

udm semmit, hogy azok a tapasztalatok a lehető íegegyoidaiubbak voltak, mert Scotus Viator itten csak esküdt ellenfeleinkkel állott szóba. Ennek a munkának roppant nagy befolyása volt a Duna völgyének a háború utáni kialakulására. Amikor a wilsoni elvek csürése-csavarása sem volt elegendő az utódállamok területéhségének csí lapitására, akkor előszedték ezt a szentirásertékünek rav nősitett fércmüvet és bizonyították; belőle, hogy Magyarország a,világháború előtti, nemzetiségeit elnyomó poétikájával, minden büntetést megérdemel és büntettek bennünket. Mostanában egy másik munka látott napvilágot á londoni könyvpiacon, szerzője Sir Róbert Donald, cirne: «Trianon tragédiája». Donald sem szobatud ós * han em politikus, hírlapíró, több kiváló angol áliamférn tanácsadója. Megállapításai, következtetései mentesek a külvilágot nem ismerő könyvbu várok absztrakt optimizmusától. Müve az utódállamok területén eszközölt, nosszas és telkiismeretes kutatások és vizsgálódások eredménye. Müvének tartalma lényegébeun nem is lehet más, min

1 a magyar problémának az igazság fáklyájával való megvilágításaIgazunk fáklyafényénél mutat ra a világbékét veszélyeztető zsarátnokokra. A háború előtt, amikor Donald még a Dai.y Chromele főszerkesztője volt, a románok, jugoszlávok, különösen pedig a csehek nemzett törekvéseit minden erejével támogatta. A mostanában megjelent könyvében írja: «En az elsők között voltam az angol sajtóban, aki a csehek oldala mellé állott, amikor nemzeti függetlenségükért való harcuk megkezdődött. En csodáltam a jövőbe .vetett rendületlen hitüket, a demokratikus eszmékhez való szenvedélyes ragaszkodásukat. En az elmúlt kilenc éven át figyeltem heroikus erőfeszítéseiig 1ket, amelyekkel egy aggkon gyengeségben szenvedő Monarchia romjain demokratikus álamot igyekeztek megalapozni. En kilenc év után találni véltem itt egy országot, Shoi a kisebbségek a munkálkodásra alkalmas teret találtak és lassanként asszimlálódnak». Bonald előzetes hírlapírói ténykedése után nem tehet,állítani fóla, hogy előítélettel viseltetett volna a csehekkel szemben, amikor tanulmányútra rándult a köztársaságba, ö mint barát és mint egykori szövetséges utazott oda. Éppen ezért lesújtó az ő ítélete a csehekre nézve, és annál inkább megérdemli azt, hogy a világ közvéleménye figyeljen fel reá. Az egykori barit könyvének második fejezetében igy ir : »En itt teljes lendületű reakciót találtam. En itt rettenetes terrort találtam, amelyek hullámai Szlovákia felett csaptak össze. A csehek elvesztették: . önuralmukat, önbizalmukat, Ök ágresszivok, nyugtalanok, félénkek és gyanakodók«. Donald ezen ítéletét szint? megszámá Ihatatlan tényre, adatra és saját szemé.yes megfigyelésre vezeti vissza. Ezzel igyekszik bizonyítani. az angol olvasó előtt azt, hogy Csehszlovákia) a békeszerződésnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó legelemibb rendelkezéseit is lábbal tapodja. Tehát tévedtek a győző hatalmak, amikor legalább ' az

1 merték remélni, hogy a rendelkezésekkel lanyhitják a nemzetiségi harcokat. Az angol publicista szerint a feszültség egyre fokozódik és közeledik az erupcióhoz. A britt fcözvé.emény körülbelül tisztában van a tőlünk elszakított és a Romániához, valamint Jugoszláviához csatolt területen uralkodó állapotokkal. Nincsen komoly angol sajtóorgánum, amely Romániát ezekkel az állapotokkal kapcsolatban, védelmébe venné. Ezzel szemben szívósan él Angliában az a balhit, hogy a csehszlovák köztársaságban mintaszerű demokrácia uralkodik. A republika a szabadiságnak és a nemzeti egyenlőségnek az országa. Reméljük, — hogy Donald könyve ezt a hiedelmet megingatja Londonban. Hiszen számunkra is mond ujat. Azt tudtuk, hogy bánnak a csehek a mi magyar testvéreinkkel, hogy [ ezek nem lehetnek ál.ami tisztviselők, de azt hiszem, kevesen tudtuk azt, hogy a Szlovákia területén alkalmazott 12334 csendőr közül a szlovákok száma mindössze 41u. Vagy, hogy Szlovákia területén szlovák csendőrtiszt egy sincs. — Vagy, hogy 2157 szlovákiai vámaikaiimazott közül 33 vallhatja magát tótnak. Értékeljük Donald müvét, hiszen ellenlábasa a nekünk oty sokat ártó könyvnek. E könyv a magyar igazság egyik reménysugara

f noha nem vonul r*ajta végig a magyarok iránt érzett mé.ységes rokonszenv, mert a mi belső berendezkedésünk a szerző szerint nem elég demokratikus. De vezérfonala az angol publicista lelkének szenvedéyes lángolása az igazságért, ez pedig a mi oldalunkon van. Ami késik nem mu ik, a békerevizió íd

1:je is ei fog (következni. Szent óhajunk az, hogy e 'könyv ott legyen a revíziós aszta on és használjon ügyünknek annyit, amennyü az ellenlábasa ártott. Haszár Károly, laller István, gróf Hoiiyady Ferenc, Frühwirth Mátyás, Ernszt Sándor dr. mondanak beszédei a nyíregyházi katholikus nagygyűlésen julius 1-én. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Tegnap délután fél 5 órakor a római kath. iskola dísztermében Énekes János prelátus kanonok és dr. Konthy Gyula elnökletével értekezlet volt, amelyen a nyíregyházi katholikus napok programmját beszélték meg. Énekes János prelátus kanonok aki bérmaköruton van és csak esténként siet haza Nyíregyházára fel halmozódott teendői elvégzése céljából, mély figyelmet keltő beszédben mutatott rá a katholikus szervezkedés jelentőségére. Már a mult század hetvenes éveiben megindult a mozgalom az országos katholikus parlament összehívására Őfelségének, a legfőbb kegyúrnak égisze alatt. Az országos nagygyűlés főcélja a katholikus autonómia megalkotása lett volna, de az autonómia kérdésében akkor nem volt meg az egységes felfogás és igy a nagy fontosságú kérdés megoldását elhalasztották. Ma már tisztán áll minden katholikus előtt az autonómia igazi célja. Nem olyan autonómiáról van szó, amilyennel a nem katholikusok élnek. A katholikus autonómia főcélja az anyagi kérdésekben való irányítás az egyház anyagi javainak megőrzése és gyarapítása. Elérkezett az ideje a nagy katholikus szervezkedésnek, amire a Katholikus Szövetségek megalakítása ad keretet. Maga az érsek Szájsebészeti, fogorvosi és mfifogászati rendelés Nyíregyházán, \?ay Ádám-utca 5. sz. RÖNTG

EN LABOR

ATÓRIUM!! Fogvisseaüítetések, fogkezolíaek, fogtöm ééek srínarannyal. tökéletes éméwtoAtílkéa, műf»gak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény dijak! Dr. Kugel Vikter, szájsebész, volt klinikai első tanársegéd. arw főpásztor, Szmrecsányi Lajos hajlott kora ellenére személyesen vesz részt a szervezőgyüléseken és öröm mel adta beleegyezését ahhoz, hogy a katholikus szervezkedés Szabolcsba is teljes erővel induljon meg és a szervezkedés első nagy akciója a vármegyei római és görög katholikus hivek által rendezett grandiózus nyíregyházi katholikus nagygyűlés lesz. Ezen a nagygyűlésen olyan erővel és áldozatkészséggel fog megnyilvánulni a vármegye katholikusainak öntudata, hogy ui plébániák iskolák alapításának ténye sarjad ki a lelkesedés tavaszos hangulatából. Nyíregyházán, ahol a gyarapodó lelkészi teendőket aránytalanul csekély számú papság végzi el, sürgősen szükség van a lelkészi kar létszámának intézményes szaporítására. Az uj egyházi funkcionáriusok elhelyezésére épület, telek szükséges, aminek megajánlása az egy házhoz hü fiakra vár. A katholikus nagygyűlés julius i -én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Kossuth téren. Az ott felállított szónoki emelvényekről Huszár Károly, Haller István, Frühwirth Mátyás, Ernszt Sándor, gróf Hunyady Ferenc szól a katholikus hívőkhöz. — Az egész vármegye római és görögkatliolilkusai felvonulnak erre az impozáns nagygyűlésről, amelynek nagyhírű szónokai biztosítják a gyűlés magas színvonalát. Julius i-én délután 4 órakor a római és göíögkatholikus nők tartják nagygyűlésüket az állami tanítóképző intézet udvarán, ahol ugyancsak kiváló szónokok boncolgatják a katholikus női társadalmat érdeklő nagy problémákat. A katholikus nagygyűlés, miként ez a nagy nyíregyházi kálvinista napon is történt, nem lesz a felekezeti béke, a Nyiregyházán olyan példás felekezeti harmónia megbontója. Szelid, alázatos hódolás lesz ez a katholikum kétezeréves ideáljai előtt, kiteljesedése a szivek forró vágyának, virágbaszökkenése a vallásos élet reneszánszának, amely erőben, szépségben most éli tavaszos fiatalságát. C? —r Sorsjegy-utaivány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának _ birt*ko*a réaztvesz a heti sorshúzásokban, ftft Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készít a nyerírői Csépány Jenő fényképészet? műterme (Bessenyei-tér 7. — Telefon; 4-56 ) teljese* díjtalanul. PC Fénykép-utalvány. Eze« utalvány bármely felmu'atójának 9 pengé Mg) helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy- (w T|| ságd fényképet Ca5\ Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-feS.