Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-17 / 136. szám
Nyíregyháza, 1928. junius 17. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 136 szám. Előfizetőst árak helyben és vidéken: Egy hóra 250 pengő. Negyedévre 7-50 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequ® 2955a. Kéziratokat nem adunk vissza* A magyar jövőért. A .Nyirvidék" számára irta: Kriiger A trianoni békeszerződést tartom minden nyomorúságunk főokának lés örömmel látom, hogy ez a kormány a trianoni békeszerződéssel szemben gerinces és örömmei látom azt is, hogy ennek a kormánynak intézkedéseiben, terveiben, magában a most tárgyalás alatt levő állami költségvetésben is megnyit vánui a szociális érzék. Ebben az egész programmban, amely ebből a költségvetésből felénk tárul, benne látom a kisemberek iránti gondoskodást — kezdő lépésekben. Ennek a szociális ai kotásnak kiépítésére a kormányt teljes lélekkel, minden odaadással biztatjuk, támogaitluk. Ez a kormány felismerte a szociális bajokat, még pedig helyesen ismerte fei akkor is, amikor a kultuszminiszter olyan — némelyek által túlságosan kifogásolt — gazdag kulturprogrammai állt elő. Nem áu az, hogy a kultura fényűzés. A kuitura a legelső gazdasági befektetés. A képzett gazda két gazda \i tudatlan gazdával szemben. Az a képzett gazda, aki számolni tud, aki telefonon kapja meg az értesítéseket az árhullámzásokról, akinek rádió van a házában és aia rádión tudja meg délben 12 órakor, hogy 11 órakor Chicagóban hogyan állt a buza ára, tei tudja venni a versenyt a mai nehéz viszonyok közt is. Kerületemben több gazda, sőt van az egyik uradalmi gazdaságban egy cseléd is,- aki bevezette a rádiót és azon figyeli, hogy változik a buza ára? Van kitartása, mert az életösztön kényszeríti rá. A müveit gazda t ud szövetkezetet alkotni, meg tud küzdeni az üzleti viszonyokkai; az ilyen gazda egyúttal kereskedő is lesz és az a kereskedelmi érzék, amelynek hiányát annyira kifogásoljuk a , mi népünkben, mihelyt a tanultság meg lesz, a mi népiünkben is meg lesz, mert a kereskedelmi széliem alapja a tanultság. Legyen * gazda működésének is a tanultság, a tudás, a betű minél inkább az aliapja. Minél több iskolát épit a kultuszminiszter a tanyákon, annál jobban örül neki a földmive•lesügyi miniszter, mert akkor a kultuszminiszter is a melle az agrárprogramul mellé á'íl, ameiyet mi mindnyájan va lünk, amelyet mindnyájan akarunk, minél Jobban, a földmivefésügyi miniszterrel együtt elősegítem. Aladár dr., országgyűlési képviselő. Látom, hogy ez a kormány megalkotja az aggkori biztosítást, latom, hogy az intelligencia érdekében meg" tesz mindent, ami csak lehetséges. Egyet, sajnos, nem tehet meg; nem teheti meg azt, hogy az intelligenciának megfelelő elhelyezkedést biztositson. Ez azonban részben ismét a trianoni békeszerződésre vezethető vissza. Ne felejtsük e], hogy hány magyar család gyermeke tudott valamikor a hadseregnél elhelyezkedni. Számbavehető-e a pii hadseregünk az intelligencia elhelyezkedésénél? Hány magyar fiu van, akiben csak ugy lobog a magyar virtus, aki szeretne katolna lenni 'és nem tud a hadsereghez bejutni. Azelőtt a kadétiskolákba a gyengébb tehetségeket is felvették, ma a legkiválóbb tehetségek is csak nehéz protekcióval juthatnak be a honvédség tisztikarába. Ez az állapot, amikor a magyar nemzeti intelligencia előtt ei van zárva a trianoni kapu á'tai az érvényesülés egyik nagy lehetősége, pú, senyveszü a mi társadalmunkat. A megszálott területeken a magyar intelligencia nem érvényesülhet. A kolozsvári egyetemre próbálnának a magyar fiuk beiratkozni! Tudom, hogy ott a magyar litjuság, a magyar intelligencia megtanulta az oláh nyelvet, a Felvidéken megtanulja a cseh, vagy tót nyelvet, f Délvidéken megtanulja a szerb nyelvet, de az a faji türelmetlenség, amely odaá<-" van, a magyar ember, a magyar ifjúság érvényesülését lehetetlenné teszi. Mi bőkezűek voltunk és a nemzetiségeknek megadtuk a tetjes érvényesü ési lehetőséget. ' Az oláh megszálás szennyes áradatának visszavonu-ása után hány magas állásbó' menekültek ei innen oláhok az oláh hadsereggel, am«ly kirabolta azt a hazát, amely nekik kenyeret és magas pozíció 1 adott? Mi olyan intelligenciát akarunk, a mely majd, amikor elkövetkezik Magyarország felszabadulása, akkor oda. jön es tudással, mérnöki, orvosi és jogi tudománnyal betölti a vezető helyeket Nagyváradon, Szatmáron, Kolozsváron, Brassóban, Pozsonyban, ahol semmi keresnivalója az idegennek nincs, mert az a mienk, mert 0tt még etnográfiai alapon sem lehet az idegeneknek semmi jogot követeiniök. Ott most magyar intelligencia nem fejlődhetik, óda nekünk keli magyar intelligenciái nevemünk. Ezt a magyar intelligenciát, a melyben egy mérnök lyukasztja ki a villamosjegyet, azt a magyar intelligenciát, a meiy mint orvosnövendék, vagy mint kész orvos, hajlandó elmenni napszámba, amely mint tanár nem tud elhelyezkedést találni és elmegy gazdasági írnoknak, amely mint okleveles gazdasági tisztviselő a jobb Jövő reményében elmegy béres fizetéséi ts: kalaplevéve üdvözlöm, mert e z a magyar jövő. És ez a kormány ezért a magyar jövőért dolgozik, a honfoglalók nyomán. halad. Nem trianoni magyarok vagyunk, hanem uj honfoglaló magyarok, akik az uj honfoglalásra készülünk. Ennek a sze.lemnek kell mindnyájunkat áthatnia és most látjuk, hogy a (miniszterelnök és az egész korfnány, ettői a m,agyar jövőtóiyani áthatva nagy koncepciókban és apró kis részletkérdésekben egyaránt. Dr. Kállay Miklós dnmpingterve és a nemzetgazdasági dnmping. Irta : pisszer János. II. A legutóbbi genfi gazdasági konferencia érzi azt a gazdasági feszültséget es az ennek nyomán keletkezett nyomorúságot, a meiy nyugodtan a-igha vezethető le, ha a Genfben megszokott tehetetlen pepecselést tekintjük, éppen ezért foglalkozott a kérdéssel és ugy taálta, hogy a vámpolitika tenen ljeit minden országnak a sziikséíges reviziól keresziü'vmnie és ezt szíves figyelmébe ajánlotta a nemzeteknek. Egyetlen európai iái am sincsen olyan speciális helyzetben külkereskedelme terén, min^ éppen csoinkahazánk. Ha a vámpo-itika területén van is számunkra némi pepecselni való, ez passzív merlegünkre vajmi kis mértékű és értékű lehet. Másutt kell megfognunk a kérdést. És itt merül tel a Káhay Miklós dumping terve gondolatának általánossá tételéneic eszméje, ameiy ke.ló kidolgozásra érdemesnek látszik. Abból indulhatunk kj, hogy import és export áruink árai ma már teljesen kialakultak. Ezeknél csak lényegtelen ingadozás várható. Az import árakat fixeknek tekinthetjük, az export áraknál csökkenésre ke.l törekednünk. További kiindulás annak tudata, hogy a (Sonkaország határam belül a megélhetés mai állapotát semmiben sem befo-yásolja, ha a belföldi árakat ugyanazzal a számmal szorozzuk, vagy osztjuk. Az életstrandard nem változik, ha a lakosság jövedelme az eiőbbivei paraieli mozog. Változik azonban a termelés költségé és rentabilitása, ha a. 5 külkereskedelmi viszonylatban az I árak változatlanok, ellenben a j belkereskedelemben és jövedelmekben ingadozás keletkezik. A jövedeem és árcsökkenés viszonylagos drágulást jele nt az éietstandardnál, mig ezzet szemben a jövedelem és a belső termékek áremelkedése idebenn, viszonylagos olcsóbbodást ke.l hogy előidézzen, e z zei parateit a ímegéihetési viszonyok javultátis ke.l, hogy jelents 2. A beitermelvények magasabb ára azonban fizetőeszköz inflációval nem járhat, ez kizárandó. Evégből P-' csekkforgaTom lenne kötelezővé teendő a legszélesebb területekre kiterjedőleg, természetesen a kereskede-em és az ipar területén történő fizetéseknél, de nem az egyéni é-et ,terrénum,ain. E feltételek felállítása mellett rövid vázlatot nyerhetünk, ha az alább szavakba foglaltakat, szamokkai is kiegészítjük. Az importcikkek fix volta mellett annál olcsóbb az áru, minél több a jövedelem a lakosságnál, ezzei paraieli a beitermékek árainak emelkedésénél. Csak az importcikk ára fix, mert azJ pénzünk stabutása fixirozta. A magyar terme-ési exportáru ára is m,arad fixirozott, de inkább csökkentett, mert ezt meg a kereslet fixirozta. Mi következik et igy? Az, hogy a többszörözött belföldi árak me:iett, eppen a beifermeléshez szükséges importcikkek árai változatlanok maradván, eze* fokozatosan olcsóbbodnak, a termelés kalkulációs viszonyaiban. A nyers és félkész áruk fix import árai mellett, a feldolgozásnál, itthon emelt munkabérek mellett is, csökken az elkészített áru ára, különösen, na az anyagár és munkabér viszonya csökkenő. (Pl: 4:1) Általában: az importáruk árai Nagy nyári divat a fonott cipő! SR1E /gÉÉr) Remek színválasztékban -fi ^ P«J|5 'Külföldi női és gyermek szines szandalett clpőujdonságok érkeztek nagy választékban Benedekffyhez a Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. Hungária Gipö&ruházb®, ~ Harisnyák és zoknik az összes cipőszinekben. — Kirakatainkat sziveskedjé^jnegtekinteni. 4091
