Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

JSÍYÍRYIDEK. n 1928. junius 1. I I • Földrajzkönyvek feljegyzik, hogy a nires és nevezetes Golfáram Mexico partjairól a Missisippi torkolatánál indiu ei világkörüli útjárahogy elvégezze mérhetetlen je.entőségü rendeltetését, az időjárás (mérséklését s a mezőgazdasági életben oly fontos csapadék és érlelő meleg funkcióját. Idáig talán csak a Golfárammal kapcsolatban irányult a világ figyelme Mexicóra s ama bizonyos Miksa császárral kapcsolatban, akit a Habsburgi politika Mexicő trónjára ülteteU, fiogy azután az örökké forrongó Mexicó gyilkosság utján szabaduljon meg az európai uralkodótól. Most Mexicó a hónapok óta tartó belső villongással s a katolikusok öldöklésével vonja macára a világ figyelmét s a civilizált világ tiltakozik a mexicói mészárlások eiien. Elrettentő jelensége a kulturvilágnak, hogy egy ország tömegmészarlássai akarja megtoldani beipofitikaj kéndeseit s Európa és a keresztény civilizáció megelégszik azzal, hogy tízezrek és százezrek lemészárlását egyszerű tiltakozással kísérje. A középkor, amely pedig a modern világszellem előtt megbélyegzett korszak volt, keresztes hadjáratokat vezetett az eszíme szolgálatban s a magasabb ku^tura érdekében elnémította s ha keli, vérbe fojtotta az e

mberi fejlődés útjába álló pogány szándékokat., Mexicó, a krisztusi kereszténység véres üldözői közé áll s a XX-ik százaa legújabb krónikája azt jegyzi fei, hogy a világ keresztény népei megelégszenek azzal, hogy szóval, vagy Írásban tiltakozzanak a krisztusi tanok és a krisztusi hivők vérbeíojtása ellen. Mexicóban a festet és a lelket ölik meg egyaránt. A Szentírás szerint nemcsak áz a gyilkos, aki a testet ön meg, hanem nagyobb gyilkos az, aki a lelket ö'i meg s ígv gyilkosává válik a lécekből kitermel., igazságoknak. A mexicói események az azokkal szemben megnyilvánuló tiltakozás a vilgszolidaritás képét tárja elénk, am^ly világszolidaritás megmarad a jószándékok mellett, anélkül, hogy tettekben is megnyilvánulna. A m

exicói esem" nyek s az afcokkai szemben megnyilvánult tiltakozó szolidaritás eszünkbe juttatja Európa mai helyzetét, ahol ha nem is gyilkolnak ie tízezreket és százezrek t, de rabságban és szellemi leigázásban tartanak milliókat ané-küf, hogy az európai népek szolidaritása tiltakoznék a merénylet ellen. Mert nem az a nagyobb gyilkos, — mondja a Szentírás —, aki a testet öli meg, hanem aki a leikek meggyilkolására tör. Már p

edig Európában nyíltan, mindenki szeme láttára, megtorlatlanul, az elnémult e

mberí szolidaritás tudtával fosztanak meg százezreket és milliókat nye.vöktől, kulturá.uktól s még annyi sem történik, rrijkrtt a mexicói mészárlások eijen történt, hogy a kulturnépek viláfszolidaritása tiltakoznék a lé ekgyilkossággai szemben. Mindaddig ámítás marad a világbéke és csalás marad a lefegyverzés hangoztatása, amig a népek és nemzetek szolidaritása nem emelkedik arra a magaslatra, ahoi az egyenlő mértékkei való mérés észretériti és [efegyverzi azokat, akik megfeledkeznek azokról a kötelmekről, ameiyek az embert emberré teszik s amelyek az emberi jogok köl:?önös megbecsülését serkentik. Mexicóban a testet és a lelke' mészárolják, míg Középeurópában a nemzeti kisebbségek nyelvét es lelkét ölik meg anélkül, hogy a világSzolidari

fás arculatán, egyétlen izom megrándulna. N

em tudjuk ezekután, hogy valóban a középkor volt-e az e

mberiség sötét korszaka, vagy pedig ez a kor, amely az emb

eri szabadságot és kulturát semmibe veszi és lábbal tiporja. „átyámmal vállvetve igyekszem dolgozni a magyar ügy diadalra jutása érdekében ' irta Esmond Harmsworth lord a nyiráhrányiaknak (A «Nyirvidék» tudósítójától). Ismeretes, hogy Esmond Harmsworth lord debreceni tartózkodása után megtekintette a szabolcSvármegyei Nyirábrány község mellett elhúzódó trianoni határt. Nyirábrány község hatalmas diadaikapuvai várta és a környék több ez^r főnyi lakossága a határon is áthangzó ünneplésben részesítette HarmSworthot, akitői tegnap a következő sürgöny érkezett a nyirábrányi elöljárósághoz: «Nyirábrány és környéke közönségének. Szivem mélyéig meghatva mondok köszönetet Nyirábrány és vidéke közönségének azért a lelkes f ogadtatásért, melyben engem részesítettek. Teszem ez

1 egyb

en atyám, lord Rotherm|ere nevében, akivei egyetemben vállvetve igyekszem dolgozni a magyar ügy diadalra jutása érdekében. Mégegysz^r hálás köszönettel Edmond HarmsworttiH. Egy hodászi cipész a templom kertjében szúrta agyon vetélytársát Lakatos Bertalan íöldmivest. Az első szárás után összeeső lakatost úgy szurkálta tovább, hogy ráült áldozatára — Balog Jánost a gyilkos cipészt bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészségre. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Pünkösd hétfőjén délelőtt a szatmármegyei Hodász községben borzalmas gyilkosság történt. Egy Lakatos Bertatan h^vü földmivest vetélytársa, Balog János hodászi cipész akkor szúrta" agyon, amikor Lakatos az istemsztetierte készült. A gyilkosságról a következőket jelenti tudósítónk: Vasárnap délelőtt 10 óra tálban mint mindig, most is sokan álldogáltak csoportosan a hodászi piacon, a templom közelében. Itt szokták a falubeliek bevárni az utolsó h arangszót. Pipázgatnak, beszélgetnek, majd szép sorjában meg indulnak a templomkert te!é. A beszélgetők egyik csoportjához csatlakozott Balog János cipészsegéd is, majd később odajött Lakatos Bertalan föídmives is. Tíz óra előtt megszólalt a harangszó és a beszélgetők egyike, Szilágyi József, Balog János sógora kiadta a jelszót: «Na, m

enjünk a templomba !» Balog áldozatára ült és ugy szúrta agyonMegindultak a református templom kertje felé. Elől m|ent Szilágyi, utána néhány lépésre Lakatos Bertalan, akit Baiog János követett. Amint bejutottak a kertbe, Baiog János egy hatalmas konyhakést vett ki a zsebéből és Lakatos után sietve, hátulról a nyaknál és a váll tövénél beleszúrt Lakatos Bertalanba, aki erre megfordult. Balog János egymásután több szúrást ejtett Lakatos mellén is, akiből sugarakban tört elő a vér é'» összeseit. Mindez pillanatok a.att történt. Szilágyi, aki élői haladt, csak a zuhanásra lett figyelmes. Hátranéz és borzalmas kép fogadja: Lakatos a földön fekszik és Balog rajta ül, amint a sertésöesnél a hentes az állaton. Szilágyi csak azt látja, hogy megszámlálhatatlan gyors egymásutánban szúrja Balog a hörgő és vérében v

ergődő embert. Szilágya lerántotta a gyilkost áldozata testérői, de Baiog szinte őrjöngve ült vissza a vérzó testre és tovább szúrta, ahol érte. Szilágyi most már minden erejét megfeszítve húzta ie újra áldozatáról Balogot és sikerült a kést kicsavarni kezéből. Lakatos ekkor már kiszenvedett irtózatos sebeiben. A Kegyetlen bosszú A gyilkos nem elégedett meg ezzel se

m. Felkapta azt a sétabotot, amely Lakatos mellett feküdt és azzal háromszor a fejére sújtott a holttestnek ezzfii a kiáltással: —0 volt családom megrontója... A falubeliek Lakatost szekén-e tették és elvitték Kirschenbaum Mihály hodászi orvoshoz, aki a rettenetesen összeszurkált áldozaton konstatálta a halá t. Balog János pedig egyenesen a községházára ment és ezzei állított be Müller János jegyzőhöz: — Agyonszúrtam Lakatos Bertalant. A jegyző átadta a gyilkost a csendőröknek és megindult a nyomozás, hogy felderítse a gyilkosság hátterét. A gyi|Kos.sag CR3

: tél.éfcenyiég. Balog János cipész 32 éves, k&t gyermeke van. Feleségével olt laktak nyolc éven át együtt apósa, Veres István föídmives házában. Egy idő óta Balog észrevette, hogy felesége elli idegül tőle és azt hallotta, hogy Lakatos Bertalan földmiveshez gyöngéd kötelékek fűzik az asszonyt. Balogné minden alkalommai tagadott, de Baíog féltékenysége csak fokozódott és a család békéje annyira megzavarodott, hogy a cipész elvált feleségétől. Egy-egy hevesebb szóváltás után nem egyszer hangoztatta, hogy megöli feleségét is, gyermekeit is, de e

zt senki sem vette komolyan. Ideges, bosszúálló embernek ismerték Balogot, aki egyszer így kiáitott ra az utcán a szekéren haladó Lakatosra: — Megállj, családom megrontója!... Többen hallották a fenyegetést, de nem szóltak Lakatosnak, aki nem hallotta és nem is sejtette, mi készül el.ene. Hétfőn korán reggel határozta ei Batog, hogy vetélytársát megöli. Házigazdájának., Bihari János földmivesnek konyhájában magához vette a legnagyobb kést, amelyet gondosan kiköszörült, hogy éies .egyen mikor használni fogja, aztán zsebretetve és a piacra indult, mert tudta, hogy Lakatossal itt találkozni fog. A templomi harangszó után megfontoltan állt véres bosszút vetélytársán, akit családi boldogsága megrontójának tartott. Baiog Jánost a csendőrök bekisérték a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába, ahol szándékos emberölés cim

en mdiU meg az eijárás ellene. — Orvosi htr- Dr Karner Gyula orvos szabadságára elutazott, rendelését junius 25-én kezdi meg. 3x Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrínyi Ilona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. Vg gj ) C CM 6a Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú ^^ művészi fényképet készít a nyerőről csepány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. —Telefon; 4-56.) teljesen díjtalanul. arsjai T Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagyságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-56. A világszolldaritás képe.