Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-11 / 107. szám

1928. Májas 11. JSfrÍRYIDBiC 7 Könyvismertetés. Pintér Jenő Hj Magyar Irodalomtörténete! Pintér Jenő, budapesti kir. tan­ker. főigazgató, a magyar iroda­lomtörténetirás kitűnő munkása, egy hatalmas uj müvei lepte me? a magyar olvasóközönséget: megír­ta ké^ kötetben á nagyközönség számára az uj Magyar ír^alomtörKnet?*. Nem szükséges külön fejtegetni, miiyen kulturális fontossága van egy" ilyen könyvnek, elég, ha meg­állapítjuk, hogy évtizedek óta n«m jelent meg a magyar irodalom egész történetét összefoglaló munka, hol­ott azóta a tudósok kutatása óriási uj anyagot hozott napvilágra, — számtalan régtől ismert tényt uj világításba állított és döntő fon­tosságú uj szempontokat hozott be az irodalmi tények megítélésére. Ezeket értékesíteni, a nagyközön­ség között szétterjeszteni, a mai nemzedék irodalmi tudatába az egész anyagot a legmodernebb szín­vonalon a maga iróí és tudományos felfogásának érvényesítésével rend­szerbe szedni é; szemlélhetőeg ki­tárni az olvasó elé, ezt a feladatot váhalta uj nagy könyvével Pintér Jenő. Hivatottsága egyenesen pre­desztinálta erre a munkára. Ö a mai irodalomtudomány legkiválóbb összefoglalója, eddigi munkássága, mellyel tudományos szempontból megbecsülhetetlen értékű könyve­ket adott a magyar irodalom tor,é­net szakembereinek kezébe, s me­lyet az Akadémia már kezdetén a Seinsey-jutalommal tüntetett ki, most betetőzést nyert uj könyvével. Amit eddig szakemberek számára alkotott, azt most szétviszi az egész művelt magyarság legszéle­sebb köreibe. Írói egyénisége, teljesen kidom­borodik az uj könyvben. A tudo­mány legmodernebb színvonalán dolgozik, a roppant anyag felett fe tétlenül szuverén uralommal. Az anyag szemléletes, áttekinthető el­rendezésében elsőrendű mester. A magyar irodalom fejlődése a legrégibb időktől a mai napig ugy áll az ofvasó előtt, mintegy minden zugában megvilágított mozgalmas táj, melyet szakértő vezető kalauzo­lásával jár végig az ember- Egészen szokat'an irodalom történeti-írásunk ban az a szeretet, szé es terjedelem, mellyel a mai irodaimat tárgyallja. Az eddigi irodalomtör énetek csu­pán a múltra voltak tekintettel, a jelent csak mellékesen és röviden regisztrálták. A kétkötetes mii első kötete a magyar irodalmat 1900-ig tárgyalja, s az egész hatalmas terjedelmű második kötet a husza­dik század irodalmáról szól. Min­den modern irodalmi irányt, min­den modern írót jelentőségének megfelelő terjedelemben tárgyai, méitó ítélettel, elfogulatlanul, mü­veik alapos ismereteivel. Az olvasó számára különös ér­téket jelentenek a nagy műhöz fű­zött egészen eredeti irodalomtörté­neti térképek és táblázatok, ame­lyek kitűnően szemléltetik a fejlő­dés menetét, a történeti adatokat, az egyidejű külföldi dolgokat stb. A könyv illusztráció-anyaga pedig kivételesen gazdag és értékes, amit a múltra vonatkozólag a kutatás felhalmozott, az mind össze van gyűjtve, a modern irodalmi rész­nek gazdag képsorozata pedig egészen eredeti és úgyszólván tel­jes. Ezek az illusztrációk a repro­dukálás és a nyomás finomságát il­letően, valamint az egész mü euró­pai viszonylatban is kiváló kiál'i­tása büszkeségére válik a könyv kiadójának, a Franklin-Társulat­jiak. Nyíregyházáról sokan kisérik el a dalosokat Nagykáilóba. (A «Nyirvidéfc» tudósítójától). Tegnapi számunkban megemlé­keztünk arrói, hogy a Szabolcsi Ta­nári Kör rendezésében hat nyíregy­házi középfokú iskola és a nagv­káijói áll. reálgimnázium részvé­te évei dafosünnepéiy lesz Nagy­ká'lóban vasárnap, május 13-án. A kedvező összeköttetés, külö­nösen pedig a nagy kedvességnek örvendő autóbuszjárat lehetővé te­szi azt, hogy a nyíregyházi ifjú dalosokat minél számosabban kí­sérjék ei Nagykáilóba, aho 1 a köz­ség hivata'os vezetősége s a nagy közönség a hozzánk érkezett jelek szerint a legnagyobb szeretettéi fogja fogadni á diákdalosokat. Az ünnepély két részből ál>. Délelőtt a nagykáüói Szabolcs ve­zér á l. reálgimnázium cserkész­csapatának próbaidős újoncait avat­ják cserkészekké, délután pedig a dalosünnepélyt rendezik meg. A napkori csendőrök kihallgatták Ugyan Pált, akinek szekere Nyíregyházán elütötte Balog lózsefnét. <A «Nyirvidék» tudósítójától). Ugyan Pál gazda a nyíregyházi piacon sertést árusított. A sertés köze ében állott Ugyan szekere is. A vásárban a sertés lábához kötél vo't erősítve. Ez a kötél (Jiogy hogy nem, odaért a 'ovak lábához,(amitői a két ló megbokrosodott és elra­gadta a szekeret. A száguldó lovak elütötték Balog Józsefné nyíregy­házi Beiső-körut " 54. sz- alatti la­kost, aki ájU'tan esett össze súlyos sérüléseivel. Ugyan maga vitte ko­csiján a megsérült és eszméierét vesztett 57 éves asszonyt Konihy Gyula dr. va rosí tiszti főorvoshoz, aki sérüléseit bekötözte. A nyír­egyházi rendőr-ég megkeresésére a napkorí csendőrök kihallgatták a baleset körülményeiről Ugyan Pá't, aki azzai védekezik, hogy a vásár­ban nem tudott egyszerre a serté­sekre is, a lovakra is ügyelni és nem vette észre, hogy a lovak meg­bokrosodtak. A napkori gazda ei­len gondatlanságból okozott sú­lyos testi iértés cimén folyik az el­járás. Szombaton délntán osztják ki a jutalmakat a szabolcsi irredenta irodalmi pályázat győztes diákjai között. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Évről-évre gyönyörű magyar ün­nep Nyíregyházán a Nemzeti Szö­vetség irodalmi ünnepe, az a májusi ígéretek hangulatával áthatott dél­után, amikor a Szövetség elnöksé­ge kiosztja az irredenta irodalmi versenyen pályadijat nyert diákok között a jutalmakat. Ebben az év-' ben is elkészültek a hazafiul érzést nevelő pályadolgozatok. Az egész vármegyében valamennyi közép-, polgári-, kereskedelmi iskola és tanítóképző intézet van, minden iskolás leány és fíu elkészítette az idei irredenta irodalmi pályamun­kát. A dolgozatok legfőbb célja az irredentizmus gondolat- és érze­lemvilágában való elmélyedés, a végső magyar cél fényes ormára vaió feltekintés, a feltámadás hité­nek tüzes ébresztése. Nincs várme­gyéje az országnak, ahoi az irre­dentizmusra va'ó nevelés ilyen ha­talmas eszközzel törekedne az ifjú­ság megnyerésére, a jövő előkészí­tésére, mint Szabolcsban, ahol a Nemzeti Szövetség szerencsés öt­lettel biztositolta az irredentizmus élő erejének folytonosságát. A Nemzeti Szövetség szabolcs­vármegyei csoportjának közgyűlé­se szombaton, május hó 12-én dél­után féi négy órakor lesz a város­háza nagytermében. A közgyűlés kiemelkedő száma lesz a központi kiküldöttek beszámolója. Az el­múlt év nagy fordulatot jelent a magyar reménységek megvalósulása terén, mert most lesz egy eszten­deje, hogy megjelent lord Ro­thermere nagyjelentőségű cikke. A szombati közgyü ésen beava­tottaktói halljuk a mindinkább előbbrenyomuló akció hatásáról való vélekedést. Ezért a Nemzeti Szövetség SzaboicSvármegyei cso­portjának szombati közgyűlése a szokottnál is nagyobb érdeklődést vált ki. A közgyűlés után a kir. kath. főgimnázium udvarán osztják ki a pesti küldöttek a győzőknek a megérdemelt pályadijakat. Nyíregyházán azért mutatkozik kedvezőtlennek a halálozási statisztika, mert belefoglalják a kórházban elhunyt idegen Községbeli halottak számát is. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Megírta a Nyirvidék, hogy a sza­bo'csvármegyei halálozási statisz­tikában Nyíregyháza szerepei a leg-f nagyobb halálozási arányszámmal. Most már ebbő' be nem avatott em-v berek könnyen azt a téves követ­keztetést vonhatják le, hogy váró­1 sunkban egyre-másra halnak az emberek és nincs rendben az egész­ségügy szénája. Természetesen azj» ilyesmire nem szabad és nem is lehet következtetnie senkinek. A halálozási kimutatásokba tekintve . megállapíthatjuk, hogy Nyíregy­házán sem hai m eg több ember, mint máshol, sőt itt rendszerint ked vezőbb is a halálozási arányszám. Miniszteri rendelet van azonban arról, hogy a városi tiszti orvosi hivatalnak kí kell mutatni azokat a halottakat is, mint nyíregyházi haláleseteket, akik az Erzsébet' köz­kórházban hunynak ei, tehát leg­többször idegen községbeliek. Ezeknek száma rontja le szerfe­lett a nyíregyházi halálozási aránv­számot. MOZI. Az elveszett Eráély. BEMUTATTA AZ APOLLÓ. Nemzeti színű zászló leng az Apolló ormán. A mozgóképszín­ház diszbe öltözött külseje is el­árulja, hogy ünnepi előadás van és odabent nem mindennapi ké­peket perget ie a mozi ördöngös masinája. És valóban »Az elveszett Erdéiy« megérdemli az iinnepies kereteket, mert hason'ó szépségű hazafias film négen nem játszódott le Nyíregyháza mozivásznán. 1916­ban, az oláh betörés idején szö­vődik a filmjáték gyönyörű szép meséje, Tölgyváry Pál ' hadnagy­nak és Erier Stefi nagyszebeni árvalánynak megkapó szerelmi tör­ténete. £s a regény hátterében ott vonulnak el efőttünk Brassó, Nagy­szeben csodálatos tájai, az oláh betörés szomorú mozzanatai, az er­délyi harcoknak könnyeket fakasz­tó jelenetei és a felszabadítás di­cső hőstettei. A közönség óriási tetszéssel fogadta a nagyszabású filmet, amit legjobban igazof az a jelenség, hogy a tegnap valamenv­ny| előadás zsúfolj nézőtér előtt pergett le és a mai előadásokra is már csaknem minden jegy elkelt. Kár, hogy ezt a valóban kiváló fi'met most nem lehet prolongálni, de az igazgatóság péntekre, épen a pub'ikum általános közóhajára már lekötötte »Á haláltégió«t. ígé­retei kaptunk azonban az Apo'ló igazgatóságától, hogy a közel-jövő­ben még okvetlenül hozni fogja »Az elveszett Erdély«-t, hogy azok is megnézhessék, akik most esetleg nem kapnak jegyet. Az első igazi szovjetfilm az Apolló szombati premierjén. Szombaton fes vasárnap mutatja be az Apolló az első, igazi nagy­filmet, amely leplezetlen őszinte­séggel tárja fel a mai orosz viszo­nyokat. A matrózból lett minden­ható Cseka-biztos életét, aki bűn­nel kezdte meg pályafutását, aki­nek karrierje magasba ivei, de aki utolsó pillanatban mégis csak el­nyeri büntetését... Egy szépséges orosz hercegnő borzalmas megalá­zásávai kezdődik a történet. A her­cegnő szerepét az érdekes Suzy Vernon játsza. Izgató szépségű nő, akivet a vörös matróz — ennek dacára, vagy talán éppen ezért! — könyörtelenül bánik el. A vörös matrózban ráismerünk Michael Bohnenre, a berlini Staatsoper hí­res baritonistájára, aki már nem egyszer játszott et atlé ikus film­szerepeket. Sokat vitatkoztak már Berlinben: vájjon Bohnen jobb íiimszinész-e, vagy jobb énekes; most maga Bohnen döntötte ei sor­sát: kiment Hollywoodba és egy­előre a filmé marad.-. Nos, a szép orosz hercegnő és az at'étikus mat­róz tör'énete ugy folytatódik, hogy üldöző és áldozat Petrogradból el­kerülnek Berlin éjszakai életébe. A nő fehér emigráns és egy orosz bar tulajdonosa; a matróz immár nagy ur, Cseka-biztos, aki mulatni megy a bárba... ő nem ismeri föi a hercegnőt, de az rögtön fölis­meri és a bosszú — amely itt mél­tó büntetés — ezzei máris kezében van.-. Az izgalmas, fordulatokban gazdag, mé'yen pszichologikus és emellett riportszerü filmregényt, a »Sötét Oroszország«-ot — dr. Bró­dy István kitűnő magyar szövegé­vel, kitűnő kisérő műsor keretében kerül bemutatásra, rendes helyárak mellett. Pinfr Jenő: A jWagyar Irodalom i Története megrendelhető a Frank- I lin-Társulat könyvkereskedésében. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom