Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

1928. május 9. • wmcmmmm i iiiiimii II H—I Földrajztanárok a Salamoi-bokorban, a nyirpaxoayi „Berta" szőiőtelepen és Kétajban. A Magyar Földrajzi Társaság didaktikai szakosztálya hétfőn, május 7-én, tovább folytatta a programm álta' előre meghatáro­zott tanulmányi kirándulását. A rendező-bizottság gondosko­dott róla, hogy a kirándulás fenn­akadás nélkül, zavartalanul bonyo­littassék íe. A kiránduló vendégek már reg­gel háromnegyed 7 órakor gyüle­keztek a Bessenyei-tér előtt, aho' csomagjaikat egy előre megren­delt kis vagonban helyezték ei. Ez­után a Korona-szálló előtt vára­kozó két autóbuszban helyezked­tek el, s 7 órakor elindult a tár­saság a Salamon-bokor felé. Itt előbb megtekintette Varga József régi és ujabban épült tanyáját. A légi épület, körülbelül 120 éves öreg tanya, lecsapolt rét mellett emelkedő dombháton épült. A ta­vaszi fakadó természet májusi szin­pompája, a virágzó, zöldülő fák között meghúzódó tanya s az ,e; ész tanyabirtok festői képe tanulságos és kellemes hatást gyakorolt a vendégekre. A tanya és a tanyabo­kor szépségét többen fényképen örö kitették meg. Innen a társaság átétált a Sa­lamon-bokori elemi iskolába, amely nek tisztasága, az ott uralkodó rend, a sok bácsi és néni láttán meglepődött kis gyereksereg meg­nyerte a kiránduló társaság tetszé­sét. Majd Mátis Etelka elszavalta Gyula diák: »Repülj felié;' galamb« cimii irredenta költeményét, a ta­nító ur vezetése mellett a növendé­kek elénekelték a magyar Htszek : egyet, végül Buza János budapesti elemi iskolai igazgató néhány lei­kes szóval üdvözölte a gyerekeket. A kiránduló társaság innen visz­szatért az autóbuszokhoz, s nyír­egyházán keresztül Nyirpazonyba ment. A Szelesdomb megtekintése volt a következő cé:. E jellegze­tes szélfujta homokdomb tetejéről igen szép kilátás nyrik az egész vidékre. Nagy Jenő debreceni ta­nár szakszerű magyarázat kíséreté­ben mutatott rá a dombok kialaku­lásának történetére, jellegzetes for­májára. Majd Liptay Jenő földbirtokos sző­lőtelepét tekintette meg a társaság. Meglepetésszerűen hatott vendége­inkre, a zöld háttérben fehér.nyír­fából kirakott »Isten hozott« felírá­sú, zászlóval díszített kapu, mely­nek bejáratánál igaz magyar ven­dégszeretettel fogadta az érkező­ket Liptay Jenő földbirtokos és felesége. A vendégkönyvbe tör­tént névbeirás után, itt megtekin­tette a társaság a szakszerű tudás­sal épített hatalmas pincét, 40—50 hektoliteres hordóival, majd a leg­modernebb sajtókkal felszerelt pré-> házat; szakszerű magyarázat mel­lett a regényes fekvésű sző'őtele­pet. Visszasétálva a fenyvessel, diszbokrokkal díszített parkba, te­ritett asztalok várták a reggeli sé­tától és a friss, üde tevegő hatásá­tól kellemes érzéssel és jókedvvei visszatérő társaságot. A ház nagy­asszonya magyaros vendégszere tét­tel maga osztogatta a párolgó friss virslit, az asztalok roskadtak a jóféle ennivalótól és a Liptay pince jobbnál jobb borától. Kerékgyártó Árpád budapesti kö­zépiskolai igazgató méltatta Liptay Jenő érdemeit, aki szaktudásával és fáradságot nem ismerő munká­val paradicsommá varázsolta a ré­gen terméketlen fuíóhomokot. Dr. Vietórisz Józsel Liptay Jenőt és ne­jét éltette, s rámutatott arra, hogy ez a házaspár minden komoly kui­turmozgafom megértője és támoga­tója volt. Lázát' Kálmán budapesti poigán iskofai főigazgató viszont arra mutatott ra, hogy iskola láto­gatásai alkalmával szerzett tapasz­talatai szerint a földrajztanárok a külföldi intézményeket es viszonyo­kat mindig ugy tüntetek fei, mint a nfagyarndi jobbakat. Ezt meg keli változtatni, mert éppen ezen kirán­dulás tapasztalatai igazolják, hogy hazai kultúránk kiállja a versenyt a külföldivel, csak ápolni, fejleszte­ni, pártfogolni kefi. A kirándulás résztvevői a Lip­tay-szöílőbői autóbuszon a Besse­nyei-térre és innen külön vonaton Kótajba utaztak, hol Szarka Lászfó ref. lefkész, Horváth János községi főjegyző és Dobay Sándor igazgató tanító fogadta az' érkezőket. A ki­rándulók itt megtekintették a két Jármy és a Fráter kastély parkját, gyönyörködve a kietlennek gondolt homok dúsan víritó és pompázó növényzetében. Más része kocsin megtekintette a Nyirvízszabáfyozó Társaság uj" betonozott csatorná­ját 'Imre János főmérnök ur vezeté­sével, aki egyben ismertette a nyirvizszabáíyozás történetét, s be­mutatta annak gazdasági szempont­ból kiszámíthatatlan értékű eredmé­nyét, a régi vadVizjárta területek most pompázó agrikulturáját. Hol hajdan szárcsa szántott, vadkacsa költött, koldus pákásznép tengődött most kövér búzatáblák zöldelnek. Majd megtekintette a készülő nyír­egyházi vízvezeték kútját, s a tár­saság másik részévei a Hangya ven­déglőben találkozott, hoi a község elöljáróságának intézkedése folytán jó ebéd és cigányzene várta a ki­rándulókat. Ebéd alatt Szarka Lászfó ref. lelkész üdvözölte a vendégeket. Pá­íyi 'Sándor középiskolai tanár Dr. Vietórisz Józsefet "üdvözölte, mint a kirándulás főrendezőjét. Dr. Vietórisz Józsefet "a Szabolcsi Ta­nári "Kört és vezetőségét éftette, mint a kirándulás kivitelezőit. Dr. Kari jános a község elöljáróságát köszöntötte. Dr. Vargha György a Földrajzi Társaság elnöke Korniss Gyuia őméltóságának üdvözletét tolmácsolja és indítványozza, hogy a társaság őméltóságát táviratilag üdvözölje. Délután különvonaton érkezeit a társaság a nyíregyházi állomásra, hogy innen Tokajba, s tovább Pest­re utazzon. A íegjobb hangulatban azzal" az érzéssel távozott városunkbóf, a Földrajzi Társaság, hogy ez az ál­dott, gazdag vidék és annak hirte­len fejlődő székhelye méltó volt a megtekintésre és maradandó ked­ves emlékeket, tapasztalatokat "nyúj­tott a résztvevőknek. TITÁNIG Georg O'Briert szerdán-csütörtökön a Diadalban — Képkiállítás Tokajban. A jö­vő héten három festőművész: Bundschuk Ottó, Demeczkyné Volf Irma és Wiesner-Mezey Frigyes csoportkiáüitása nyílik meg Tokaj­ban. A kiállítók müveivei gyakran találkoztunk a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárfafain, S mos­tani anyagból is több kép ismerős nekünk onnan. Mind átgondolt, ko­moly művészi munkák. Bundschuk Ottó tájképei, főként'"^ régi Budát ábrázoló akvarelljei tneleg és szí­nes impressziók nagy szeretettei megfestve. Demeczkyné Volf Irma szintén akvareílben dolgozik, finom színezésű kisebb tájképeket, alako­kat és nagyobb terjedelmű erőteljes virágcsentíéfeteket küldött be. — Wiesner-Mezey Frigyes olajfestmé­nyei nagy tudásról, komoly elmé­lyedésről" tesznek tanúságot. — Legfőbb «« uj Va«uli Kalau®, köfiyvjUalm menetrendje. Ára 50 Affér. K»pW*tó az Ujsáfiboíiban. HÍREK. KZ81TAPTAR Május 9. bzeraa. Róm. kat'n. Naz. Gergely. Qör. kath. Izaiás­Prot. Gergely. Izr. Ijar 19. Városi bztnnaz•:• »Nászéjszaka« (8 órakor.) Diacuii Mozgó: »Titamc«, George O'Brien-film (5, 7 és 9 órakor.) Apolló Mozgó: »Az elveszett Er­dély«. Történet az oláh betörés idejéből 10 felvonásban. (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órátó' .A gőzfürdő ked­den és pénteken csak *ök részere van nyitva. bzabolcsvarme gye: Jósa-Muzeum költözködés miatt zárva. Egész héten át a Lányi-Gonda és //a/ss/rtg^-gyógyszertárak tarta­nak éjjeli szolgálatot. Rádió műsor: Budapest. Szerda. 9.30: Hírek, közgazdaság- — 11.45: Hírek, közgazdaság- Köz­ben 12 órakor déli harangszó Utána: Tob Árpád és ci­gányzenekarának hangversenye. — 1.00: Pontos időjelzés, idő­járás- és vizáilásjelentes. — 3-00: Hírek, közgazdaság, élelmiszer­árak. — 3-30: A Magyar Rádió Újság Morse tanfolyama. — 4.00: Harsányi Gizi mesél a gyermekeknek. — 4-45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. —' 5.00: Epizódok a török hódolt­ság korából. Irta és felolvassa Szilárd Róbert. — 5-30: Szim­fonikus zenekari hangverseny a Zeneművészeti Főiskola kupola­terméből. — 7 00: Rádióamatőr­posta. — 7-40: Német nyelvok­tatás — 8.15: Bodán Margit magyar estje cigányzene kari kí­sérettel. _ 9.5O: Pontos időjel­zés, hírek. Utána: Bachmann­jazz-band. VÁSÁROK JEGYZÉKE: Május 9. Állat- és kirakodóvásár: Balatonielle {sertésvásár bizony­talan), Bő "Petervására, Vác. Május 10. Ál'at- és kirakodóvásár: Csaroda, Etyek, Jánk, Kapolcs, Kecskemét, Koppanyszántó (ser­tésvásár bizonytalan), Körmend (sertésvásár bizonytalan), Kőrös­iadány, öcsöd, Páíháza, Somogy­szil. MA MÉG­Ma még szórja pazar kézzel Dus örömeit az Élet. Ma még tudunk lelkesedni, Ma még van vágy, amely éget. Ma még ott ül orcáinkon . A rózsapir az ifjúság S hiszünk szent örök tavaszban, Mely nekünk termi mirtuszát. Ma még ki' sem számol vele, Hogy emberi gőg mit sem er S hogy dicsőségünk fájáról Könnyen lepereg a babér. Ma még nem jut eszünkbe, hogy Holnap jöhet a zsarnok ur, Amikor régi hangon már Nem zeng az ének és a hur. Ma még nem jut eszünkbe, hogy Holnap lejárhat az óra, S nem lesz idő elkészülni Az utolsó búcsúzóra. Nemess tnare. Megdobbant a falu szive is, láttára annale a nyomornak, ami­ben a város nincstelenjeinek: gyermekei Szenvednek. Megérez­te saját gondja, bajai közt szivé­től elszakadt véreinek fájdalmát. Meglátta azt a sápadt, vérszegény arcocskáju, rosszul tápfáft testii gyermekhadsereget, melynek sok­szor nem jutott száraz kenyérből sem elég, hogy vánnyadt testecs­kéjének erejét tengethesse egyik naptól a másikig. Nemes asszo­nyi szivek már rég meglátták azt a sok könnyet, szenvedést., ami a nagy város fényének, pom­pájának árnyoldalát képezi. Igye­keznek a sok-sok éhes gyomrot íz­letes meleg fevessei s tápláló fő­zelékkel ellátni.. Egyideig e ne­mes munkában egyedül a városi társadalom támogatására V 0lt utalva. Később a tanya népe is belekapcsolódott e- nemes ember­baráti akcióba. Ma már a falu is felfigyelt! Bármilyen messze van is a faiu a várostóf, még sem lehet olyan messze, hog)' észre ne vennék, a falu érző szívű ve­zétői, hog)' hoi fáj a város teste, hol kell gyógyító irt tenni a fájó sebre. Nagyon sokan vannak, kik elszakadva a fafutóf, az édes magyar őstelevénytői, a városi ingoványban az eimerüfés veszé­lyének vannak kitéve. S iám, ta­tán az utofsó percben, megmoz­dul a falu becsületes, kérges ke­ze, hogy acélos izmaival segítsen visszarántani az elesendőt. Az in­gyen levesosztó népkonyhára be­érkezett a fa]u első szeretei kül­deménye. Ez első küldeményt, mint előhírnökét az áldozatos ma­gyar testvéri szeretetnek, öröm­mel üdvözli a város nélkülöző népe, mint biztos zálogát a falu és város együttérző szíve dobba­násának \ _ ünnepség a postán. A szere­tetnek, ragaszkodásnak és á nagy­rabecsülésnek őszinte megnyilatko­zása volt az a spontán ünnepség, amelyben a postaaftísztefc Uzorn Jenő postafőfeíügyeíőt, hivatalveze­tőt részesitetíék. Az ünnepség fél 11 órakor kezdődött. Az altiszti ka r majdnem teljes számban tjsztef­gett a főnök előtt, aki a tisztviselői kar élén fogadta ä tiszteigőket. 'Ott láttuk Kovács Ákos, Stark Árpád' felügyelőket, Osváth Sándor főtisz­tet, Kun-Szabó Kálmán távbeszélő rendezőt, VaJenta János ellenőrt, .Roífcó Géza, Rozgonyi Jenő s. el­lenőröket, Boross Lajos s. tisztei, Woíilmann Károly ny. főfelügyelőt s még számosat "a tisztikar közül. Reznák Mihály altiszti csoporf-ef­nök megható 'beszédet mondott, melyben vázolta azokat a küzdef­mes" éveket, melyeken az aftíszti egyesület átment s azokat az eredményeket, melyeket az egyesület Uzoni Jenő főnöknek kö­szönhet. Ezért — mint monda — az egyesület a főnök urat örökös tiszteletbeli diszelnökévé választja s neki egy keretbe foglai?diszokfeve­íet nyújt át. A főnök meghatódot­tan mondott ezért a nem várt kitün­tetésért köszönetet, ígérvén, hogy ezután is részt fog venni az egyesü­let életében, ígérvén a további tá­mogatást is. Az ünnepség utá^t a résztvevőket lefényképezték. R. S. — Ideges emt>e-eKnef es íclkibe­ßgeKnii az enyhe természéfes »Fe­renc "József« keserűvíz jó emészfesf,'' tiszta fejet és nyugodY'a.TIsf teremt Világhírű idegorvosok vé.'eménve alapján a Ferenc József víz haszná­lata az agy és a gerincvelő súlyos megbetegedéseínéi is kiválóan ajánl ható. Kapható gyógyszertárakban drogériákban és füszerüzfetekben. — O fvosi hir. Dr. Fried Manó belgyógyász, áthelyezte rendelőjét Viz-utca" '35 szám aló' Bocskav-utca 14. szám alá (Orosj-utca). " Tefe­fon 41L 3x

Next

/
Oldalképek
Tartalom