Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

JS Tyíry idék. íumme* hm mm —a— IW?8. május Házépítés miatt Liohtenberg Sándor cipőáruház a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uecai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! Gummitalpu vászoncipő la minőség 4 — p Divatpántos fehér vászoncipő 7'— P Bőrszandál szegezett talppal 36—42 sz.-ig 6'50 P Divatpántos és féifüzős fekete női cipő 14'— P Divafujdonságok állandóan érkeznek. Kimaradt pár női cipők, csak 85 és 41 számok 8, 10, 12"— P Női fekete és barna divatpántos la minőséi? 18 — P Női divatpántos drapp és lakk cipők 20,22, 24'— P Erős férfi kapcsos cipő 19, 20"— P Állandó occasió! A „Takarékosság" vásárló könyveire részletfizetéses Férfi divat félcipő lakk orral 22 — P Férfi divat kapcsos cipő lakk »rral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13, 15 — P Varrott talpú bőruzandalok, komod cipők, tennisz cipők, gyermek pántos cipők igen olcsó árban Minden cikk igen olcsó árban! hitelt nyújtok. 2821 á Nyírség belyzele a trianoni és a Miaermere-vonal esetén. Iria és a Földrajzi Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén eiéaüia Scharbert Ármin tanár 5 ezeket a tényezőket keli sorra vizs­gálat tárgyává tennünk. S ennek a vizsgálatnak első, szinte megdöb­bentő eredménye, hogy a trianoni határvonal terű átváltozásai a Nyír­ségnek látszólag javára szolgálnak. Vidékének fizikai jelfegét az uj határ nem változtatta meg, területét nem csorbította, mert Szabolcsme­gye egynehány elcsatolt községe a Tiszán tul fekszik, tehát már nem Nyírség. Az Alföld szomszédos táj­egységeihez való viszonya azonban épen ezeknek megcsonkítása kö­vetkeztében, lényegtesen megválto­zott. Azelőtt az Alföld északkeleti részének egyik typikus tája volt, akárcsak a szomszédos Bodrogköz, vagy a szatmári sikság, sőt ezek más jellegű tájakra, hegyvidékre támaszkodva, jelentőségben felül­múlták; ma csonka töredékeiket a Nyírség kapcsolja egybe, melyigy központjává, lett az ország észak­keleti részének. Vasúthálózatunk erre haladó fő­vonalai eddig gondosan elkerül­ték, a Debrecen— Nagykároly­Szatmárnémeti vonal délrói, a Mis­kolc—Ujhely—Csapi vonaí észak­ról, ugy hogy a háború előtti Nyír­egyháza gyorsvonatot nem is is­mert; ma mindkét vonalat megsza­kítja a trianoni határ, ugy, hogy a közbeeső vidék forgalma javarészt a Nyírségen keresztül bonyolódik le. Nyíregyházán pl- az érkezett áruk forgalma 1926-ban az utolsó békeesztendőhöz, 1913-hoz képest 122 százalékos növekedést mutat. Hasonló a helyzet mezőgazdasági téren. Hazánk legjobb termőterüie­tei, a Bánság, a Bácska, a Csalló­köz stb., idegen megszállás alá ke­rültek, ezeknek elvesztése fokozta a megmaradt területek mezőgjazda­I. Valamely terület földrajzi hely­zetének kedvező vagy kedvezőtlén voltát általában kétféle tényező szabja meg. Elsődleges tényezők azok. me­lyek határukat az emberi tevékeny­ségtől függetenül fejtik ki; igy a határ jellege, a felszín alakulása, a vízhálózat, a talaj minősége, az éghajlati viszonyok, stb., egyszóval mindazok a tényezők, amelyek tér­képen is könnyen szemléltethetők, amelyek irányítása vagy épen megváltoztatása nagyrészt kívü' áll az ember hatalmán, de amelyek sze­rint a terület lakosságának létfelté­teleit elsősorban meghatározzák. Másodlagos tényezők azok, me­lyek az előbbieken alapúivá, de a lakosság tevékenységéből erednek, mindenekelőtt tehát a közlekedési lehetőségek, gazdasági s kereske­delmi vonatkozások, majd szellemi és lelki kapcsolatok, melyek a] tér­képen csak alig, vagy fei sem tüntethetően, láthatatlan szálakként szövődnek egyik vidéktől a má­sikig, mindig nagyobb területeket hálózva be, mindig nagyobb érdek­közösségeket teremtve, annál sűrűb­ben s annál szorosabban, miné' fej­lettebb valamelyik vidék kultúrája. Primitív népek élete csaknem kizá­rólag az elsődleges földrajzi té­nyezőkhöz igazodik; a művelődés fokával arányosan nő a másodlagos tényezők jelentősége, míg végű' a kultura legmagasabb fokán mellet­tük úgyszólván teljesen háttérbe szorulnak az elsődlegesek. Ha tehát felvetjük azt a kérdést, milyen hatással volt a trianoni bé­ke, mely az egész országot olyan le­hetetlenül csúfosan megcsonkítot­ta, a Nyirség földrajzi helyzetére, id CDi UTALVÁNY, ir A „Nyirvidék" ezen utal­ványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Sze­rencsés esetben 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet készit a nyerőről Csápány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-56.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben 9 pengő helyett 4 pengőért készítenek 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet. ©\ & egy Is Ü cl\ * S e " "" " <áN sági jelentőségét. A többtermelés követelménye intenzivebb munkát, a rendelkezésre áUó erők minél célszerűbb kihasználását kivánja. A Nyírség látszólag itt sem érzi Tri­anon bilincseit. Állatállománya el­érte, sőt egyes ágakban már túlha­ladja a háború előtti létszámot, termelése évről-évre fokozódik, a felvidék elkülönítése s ennek kö­vetkezménye gyanánt a felvidéki munkásság elmaradása maga után vonja a mezőgazdasági gépek szé­lesebb körű alkalmazását. Leghívebben tükrözi vissza a viszonyoknak ezt a változását, ezt az általános fellendülést a Nyirség szive, maga Nyíregyháza városa. Aki ismerte a háború előtti idők­ben s ma újra idevetődik, azt hi­hetné, hogy álmot lát. Más váro­soktól, mint pl. Soprontól a triano­ni határ elvonta az életfeltételek legtöbbjét, haldokló városokká vál­tak, Nyíregyháza ezzel szemben az élet városa, a lüktető,'pezsgő életé. Mintha mindazt a mulasztást, amit a háború nehéz évei rákényszeri­tettek, egyszerre akarná pótolni, él, fejlődik és szépül; paloták emel­kednek ott, ahol azelőtt kunyhók sorakoztak, kövezet "burkolja az utcák homoktengerét, virágszőnyeg a tereket. Önként felmerül tehát ac a kér­dés: vájjon a Nyírségre nézve kivánatos-e a trianoni határ meg­változtatása s nem előnyösebb^ a mai helyzete, mint az, mely • elő­állna a határvonal kitolása, eset­leg a régi országhatár visszaállítá­sa eselén? Ha erre a kérdésre vá­laszt keresünk, a következőket , keli szem előtt tartanunk: Először is a Nyirség nem önáUó terű let, hanem csak egy résZ" az egész csonka hazánknak, minden idegszálával szervesen belekap­csolva annak életébe. Minden olyan válság tehát, me.y az egész,országot érí„ előbb-utóbb károsan érezteti ha­tását a Nyírségen is. A békekötés Magyarországot nemcsak földrajzi egységétől fosztotta meg, hanem megbontotta gazdasági egységét i?. Mig az integer Magyarország kü­lönböző tájainak termeése elég sze­rencsésen kiegészítette egymást, ugy hogy nyersanvag behozatala szükséges, kivitelünk pedig éppen nyersterményekben elég tetemes volt, addig a megcsonkítás után termelésünk egyoldalúan mezőgaz­daságivá vált, anélkül, hogy az or­szág megmaradt részei között fenn­áHana a termelés kiegészülésének lehetősége. Ezt a kiegészítést ma leginkább megszállt területről, te­hát politikai "értelemben külföld­ről kell megszereznünk, ami tete­mesen rontja külkereskedelmi mér­legünket s igy pénzügyi helyze­tünket. Saját alföldi termelésünk pedig elveszt etr" legközelebb fekvő s igy legfontosabb fogyasztó te­rületeit, a környező hegyvidéket, kivitelünk megdrágult, ami termé­nyeink külföldi versenyképességét csökkenti. És ezek a bajok a Nyír­ségen is érezhetők. á SzaböJcsvármegyei Hősök Szobrát a Bessenyei téren állítják fel, Bessenyei Cfycrgy szobrát pedig átköltöztetik a Károlyi térre (A «Nyirv,idék» tudósítójától). A Szabolcsvármegyei Hősök Szobrának bizottsága Nyíregyházán hétfőn délelőtt 11 órakor a várme­gyeháza kistermében gyűlést "tar­tott, amelyen a betegsége miatt tá­volmaradó főispán helyett Mikiecz István alispán elnökölt. A bizott­ság ülésén megjelent a Hősök Szobrának alkotója, Kisfaiüdy— Stróbl Zsigmond szobrászművész is. A bizottság véglegesen döntött a Szabolcsvármegyei és Nyíregy­házi Hősök Szobrának elhelyezése kérdésében, amely az utóbbi idő­ben annyi vitára adott alkalmat Nyíregyházán. Kisfáludy-Strobi Zsigmond ja­vaslatára kimondotta a bizottság, hogy. a Hősök Szobiét a Beg'senyei­téren helyezi eí, azon a helyen, ahol most Bessenyei György szob­ra áll. Bessenyei szobrát a Károlyi­térnek a Széchenyi útra fiézö fél­körös vonalában állítják fef, hogy majd annak idején szembenézzen a város nagy szülöttének, Benczúr Gyulának szobrával, amelyet a szemben lévő Dessewffy-ter • sza lére terveznek. A Hősök Szobrának leleplezési •ünnepségét szeptember 16-ára ha­lasztotta a bizot ság, mert mire a szobrot felállíthatják, nyár lesz, is­kolai vakáció, már pedig az impo­záns ünnepséget nevelői szempont­ból is az iskolák közreműködésével fcu megtartani. Bessenyei György szobrát 1899­ben leplezték le és Kallós Edének ez a remekműve immár harminc esztendeje, hogy ott áll a várme­gyeháza előtt a gárdista iróvezér­ről elnevezett téren. Az uj hely, ahová a Bessenyei-szobor kerül, al­kalmas szép hely a merengő testőr szobrának és a Hősök szobrának hatalmas monumentuma is megfe­lelő térre jut azzal, hogy a Bes­senyei-térre helyezik. Ezzel le is zárult a hosszú vita és egyszers­mind eldöntötték a közel-jövőba* felállítandó Benczúr-szobor heiyé­nek kérdését is. — Díjmentes oktatást ad vevő­nek hímzésben, tömésben és var­rásban újonnan berendezett perma­nens tanfolyamain a Singer varró­gép részvénytársaság- Figyeljen mintakészítményeinkre k ;rakatamk­b»n, Vay Ádám-u- 2. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom