Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-05 / 102. szám
1921. május Sí. K Yf RVIDWK Egy apa impressziói az első szülői értekezleten. Műit vasárnap szülői értekezlet volt a Kossuti; Lajos reálgimnáziumban. Én is megjelentem s miután ez volt az első alkalom, hogy ilyen összejövetelen részt vettem, szeretném ottani élményeimet és benyomásaimat elmondani. Meg kell vallanom, hogy megelőzően bizonyos szorongást éreztem. De nem is csuda, mert h|ezen a meghívás kifejezetten «értekezletre» szó'ott s ha hozzávettem, hogy iskolában és tanárok előtt Jesz megtartva, komoly aggodalmat keltettek bennem arra, hogy ném-e minket szülőket fognak ott megexamináini'a professzor urak!? Ez a bizonytalan lelkiállapotom valóban tartósan indokolt volt, s ma is vizsga hatása alatt á'lok. Kissé megkésve érkeztem meg, amikor számos szülőtársainat már ott öiátam a disz.eremben ülve, s nem egymással beszélgetve, — mint szokás — de előre eső tekia tetei csendben, várva a jövendőt. Egyszer csak megjelent a pódiumon a mi jól ismert, csillogó szemű, fenköit homlokú direktorunk es mellette egy, nálánál jóvai fiatatalabb tanáriária. Maga az igazgató ur is komolyan mér.egelhette a helyzetet, meri az ő csengő-bongó hangú bevezető-beszédjében tudtunkra adta nekünk szülőknek, — hogy igenis meg fog minket most alaposan \ izsgáztatni; hiszen gyermekinkért tartozunk felelni, a dolog élét azonban később mégis ügy álíitotta be, hogy itt bizalmas, de okos beszélgetést kiván provokálni, párhuzamosan az iskolai nevelés, a pedagógiai élet és a szülők gitő munkájának mikénti be le kapcsolódásával. Rámutatott az iskola elé állított azokra a feladatokra, amelyek a nagyméltóságú kultuszminiszterünk bölcs elgondolása szerint a gyermekek valláserkölcsi alapon való neveltetésének és a közepes tehetségek szellemi kiképetetésenek útjait jelölik meg. Igazgató urunk az előbbi bázisra, £ valláserkölcsi alapra helyezte a fősúlyt, mert az — úgymond — mindenek előtt yaló az egyén és a köz, hazánk jövője szempontjából, az utóbbi részét a feladatnak, t. ia kiválasztottságra tekin et nélküli szellemi kiképzést pedig azzal okolta meg, hogy a közélet terhei nagyobbrészt a középtehetségü, becsületes munkások váHajn nyugodnak, — tehát ezekre van nagyobb számban szüksége a hazának; a kiváló tehetségűek kiválasztása pedig olyan kérdés, ami nem hagy fenn külön rendezni valót, mert a «zseni» ugy is kitör magától és törtet előre a maga utján, inig célt nem ér, —vagy önmagában el nem enyészik. Ha jól megértettem, ezek voltaki az igazgató urnák a magyarázatai. De erősen hangsúlyozta azt is, hogy ezen feladatok sikeres meg-' oldásához nem e !ég csak a tanárok munkája, de a szülőknek js ki. kell a részüket abból venni, s pedig^ a saját, illetve a gyermekük jól felfogott érdekében is. Ezért szükségesnek tartotta, hogy a szülők is foglalkozzanak e kérdésekkel, sí felkérte a szülőket, hogy a saját; megfigyeléseik, tapasztalataik ut-j ján jelentkező minden kifogásaikat, kívánságaikat, észrevételeiket tárják fel őszintén ezen bizalmas értekezleten. Könnyítésből sok kérdést vetett fel és sok oldalról tag'álta az értekezlet célját az igazgató ur, s buzdító szavakkal szórta a bizalom meleg sugarait a néma szülők felé, serkentve, híva őket, hogy csak nyilatkozzanak; úgymond a kölcsönös érdeklődés bekapcsolódásáról van most szó a magas céi érdekében! No most szülő! — gondoltam magamban — vizsgázz le, vedd elő lelkiismeretedet, s tegyél vallomást a te rossz neveiisi módszeredről, ha ugyan van módszered!! Határozottan rosszul kezdtem magiamat érezni, kétség fogott el, hogy egyáltalán tudok-e én hozzászólani ilven fontos kérdésekhez; tapasztalataim nem jutottak eszembe, s a módszeremről nem tudva, hogy van-e, vagy nincs?, ha van. jó-«, vagy ro sz, mindenesetre hallgatni kényszerültem, már e őre, s ei is határoztam, hogy én bizony netn szólok semmit. Az igazgató ur azonban mélybe látó szemeivei észrevett-' a hozzám A FOGAT mert előszö r eresebb a fogkőnél, nt' lázit és cltávoiíl a megtámadott 'ogzomanoól. hasonló többi szülők Iefkt zavarát, s azért hogy segítségünkre jöjjön megszólaltatta a vele egy- pódiumon helyet foglaló ifjú tanártársát, akit már a közéletből, újságcikkeiből ismerünk, mint mély t udásu, komoly bö'csész barátunkat a nemes tanári karból. Mély hatássai voft az előadó tanár ur felolvasott dolgozata is reánk, szülőkre; megvilágítván abban a mai tanítási módszer mellett a kisebb és nagyobb tehetségű gyermek küzdelmét" és eredményét; mintegy fjgyejmeztetőül a szü'öknek, hogy ha nincs tehetség a gyermekben, még ha szorJT A fCpA T \ rnert ásodszo' gyengébb a togzománcpjl, me'yet ragyogó fehérre csiszol és természetes szepségében emel. . gaimas és törekvő is, az iskolai tudományok elsajátítása ;erén azokat az eredményeket, miket a szülő várhat a fáradságos munka után, a tehetségtelen gyermek nem, vagy csak részben tudja elérni. E mementó mellett, egyébként is magvas fejtegetései ez ifjú tanár urnák, csak zsibbasztóbb hatással voltak reánk szülőkre! Igy esett meg azután, hogy amikor az igazgató ur. mjnde-.ex után szólfcr-t szólította fel a szülőket, nem akadt kezdetben hozzászóló- Az én torkomat is fo'ytotta valami elnyomótí érzés, a hoz6égénybei leszakadt egy ház tala és maga alá temetett egy mnnkást. \A «Nyirvidék» tudósítójától). Oégényben Vass Dániel gazdálkodó megbízta egyik munkását. Bálint Andrást, hogy a házat boltéba íe Bálint a bontást megkezdte. E'őbb kivették a ház ajtaját, azu an kezdték bontani a fal alsó részét. Közben az ajtó feletti falrész leomlott, 1 Bálint András nyakába szakadt. Bálint a rázuhanó faltömeg súlyától be^sö zuzódásokat szenvedett. A háztulajdonos ellen gondatlanságból okozott su'yos testi sériés címen indult meg 3/ eljárás.; Balázs Árpád 20-án hangversenyez Nyíregyházán. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egész Nyiregy háza, egész Szabolcsvármegye nótakedve.ő közönsége eljött tavaly a Ba'ázS-esfére a Koronába. Mert mű jelent Bálás, nóta-költészete a mai Magyarországnak ? Jelenti a magyar géniusz a magyar lélek diadalmas' életét, ennek az életnek győzelmén minden ellenségen, minden Trianonon. A magyarságban sok olyán faji érték él, sok olyan benső lelki érték ei, ame>y romantikus színben tünteti fel az európai civilizáció szinte.'enségébe vesző Nyugat elő'.t és ezek az értékek évszázadokon át el nem halványult érővei élnek a' magyar dalban, a magyar zenében. Minden kornak megvoltak a szószólói, akik kmyi;atkoztatásszerü erővei, divinatórikus hata'omm a élnek a magyar dalok melódiáiban a magyar ritmus friss lüktetésében. Ma Bálás Árpád neve jefzi az ős magyar erőnek soha érnem halványodható értékeit. Bálás Árpád adta a magyarságnak azokat a daiokat, ízokát a dallamokat, amelyében az átöröklés törvényének erejével'é. "a magy ar géniusz. Május hó 20-án érkezik Nyíregyházára Balázs Árpád és a Koronában újra fei fognak hangzani örökszépségü dalai. Fábián könyvesboítjában vásárolhatjuk meg a május 20-iki "dalos-est belépő-jegyeit. Siessünk megváltam a belépőjegyeket, mert mint a tavalyi' nota-estén történt, sokan nem jutnak ahhoz a gyönyörűséghez, amelyet Bálás Árpáo nóta-estje jelent. Május legszebb napja fesz Nyíregyházán Bálás Árpid nótaestje. KAL0DONT harmadszo r bomlástgátló és illatos, habképződésévé! tisztítja és üde frissítő illattal tölti el a szájúreget- ^ zászólási képesség korlátozottság*, vagy a szakavatatlanság tudata. — nem tudom biztosan, csak éreztem, lrogy valamit szólnom kellene. Végre is — nőké lévén az elsőség — egy nő szülőtársam áüott fel, s kezdette ei panaszos hangon, hógy az ő gyermeke, ha a napi leci éjével kész, nem tud hol játszani; úgymond — az utcára csaknem engedheti őt! Ez a felvetett konkrét eset kapóra jött nekem, aki e kérdés felett igen sokat gondolkoztam már, de kellőleg megoldani a családapai hatóságom alatt soha sem tudta m. Fei is állottam nyomban és azt az eszmét vetettem fel, hogy nem lehetne- e a gyermekeket a' hétnek bizonyos napján, illetve napjain. «já!ék délutánok* rendezésével is foglalkoztatni? Ez az eszme az igazgató ur részéről is helyesléssel járt; valamint egy másik szülőtársam által felvetett azon kérdés is megbeszélendőne..- találtatott, hogy nem volna-e üdvös és célirányos a sok latin óra helyett legalább egy órán át gyakorlati tudományokból »s ismertető előadásokat tartani. Még 2—3 szülőnek kisebb jelentőségű felszólalása után az értekezlet véget ért, s az igazgató ur összegezve az eredményt, a fenti tót komoly kív ánság teljesülése érdekében ígéretet is tett arra, hogy felterjesztő jelentésében azokra reá fog mutatni s maga is javasolni fogja a gyakorlatba vite'ét azoknak. Ezzel be is fejeztem vo'na krónikámat. Legyen szabad kiegészítenem ezt mégis azzal a megállapításommal míg, hogy a szülők között tanárszülők is jelen voltak, a kik egyáltalán fel nem szólalták; pedig szerény felfogásom szerint éppen ők, mint szülők és egyben szakértők, bizonyára mélyebb szántásu eszmédet.vethettek volna fe gyakorlati tapasztalataik nyomán. De ne gondolják az illető" igen tisztelt tanár urak, hogy ez a megállapításom rosszalást kívánt kifejezni; nem azt, hanem jogcím nyújt arra, hogy kérést intézzek a tanárszülőkhöz aziránt, hogy nevelésük terén szerzett bö'cs tapasztalataikat hozzák a mi, — nem pedagógus szülők — tudomására is alkalmas módon, hogy igy is még jobban belekapco'ódhas unk mindnyájan szülők abba az érdekkörbe, amiben a «család» és azon át a«haza,> üdvösségének az elnyerése a végső célunk! Kívánom, hogy ugy legyen! t gy apa. — Legjobb aa uj Vasúti Kalauz, konvvalaku menetrendje. Ára 50 fillér. Kapható az Ujságboítban. Pénteken Pénteken Újdonság! Itt először! 1 1 "Városi Szinliii/ ; j Nóvák István búcsúfellépte: A férfi szíve Foráitatta. Kállay Miklós. s*omb*ton Horányi Vallgr búcsúestje: Az árnyék Dari* Nicadémi ssensaciós színmű vc.
