Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-30 / 121. szám

yh. május 3 .hÍYÍRVWÉK. góban nagyszámú kivándorló száll a hajóra.'' Nagy mértékben ván­doro nak ki a spanyolok és portu­gálok is. A Kanári szigetes mellett, A dé'i órákban vágunk neki Délamerika földjének. He\esen hullámzik a tenger, 1 2 nap mu'va már csak a/ Óceán szokásos hu'lámai nyaldossák a hajó olda­lát. 12-én haladunk ei a Kanári­szigetek mellett. Tiszta kék, égbe nyu'ó hegyei zöldes hegyoldalakkal eme-kidnek ki a tenger kék vizéből és mint egy korona, ugy illeszkedik csúcsára a habfehér felhő. Ké l óra hosszáig tart part meLiett az ut. ötödnapja, hogy csak eget es vizet látunk. A szárazföld szines változatai után a tájnak ez az egy­hangúsága unalmassá teszi az uta­zást. Eddig -egalább 1—2 hajó­val találkoztunk napjában, de ma üres a láthatár- A tenger is mintha nviggcndo ta volna magát, erő­sebben mozgatja a vizet. Riadói­Amint nyugodtan írtam e so­rokat, a hajó szirénjének sürü' egy­másután megismétlődő vészes bu­gása, pillanatra megállította ke­zemben a toílat. Amint föltekin­tek, matrózokat és a hajó teljes személyzetét mentőövben látom ro­hanni a kapitányi híd felé. AUg volt időm pillanatra is gondol­kozni, a hajó harangjának erős kongatása, a vészjelek szabályos •<?­adását jelentette. Azonban pár perc muiva kacagó arccal tértek vissza a matrózok, akiknek ria­dója történt. Nyugodtan folytatom az írást, csak égy kis elnézést ké­rek az esetleges helyesírási' hi­bákért de nagyon himbál a hajó. III. 20. 36 órája part mellett ha­ladunk. Megérkezés Rio dtf Ja­nerroba. Este 8—9 órakor az éj sötétjéből távolt "halvány fényfv vüágitja az ég alját, ami óráról-órára világo­sabb lesz, míg 12 órakor Rio de Janeiro számtalan ivlámpáit lát­hatjuk a közelből. A kikötő több­száz villanyán felül a parton vé­gigvonuló 4 vi'ianyköríesort sok százezer fényre hatványozzák a víz huilámai. Kivi ágitott hajók, propelierjáratok a városból íde­kiabáfó nagyméretű zöid-üta-jvörös betűs reklámok és felvillanó ki­kötőt kereső reflektorok, minden huilám hátára szivárványfényt va­rázsolnak! Reggei a felkelő nap első sugarai szürkére festett ko­mor csatahajók és cirkálókba akad­nak meg. Félelmetes és kissé ba­rátságtalan a felém irányuló 16 ágyú csöve. Éjjei csak a kikötőbe engedik be a hajókat és reggei kis vontató gőzösök viszik part­hoz. A néger közlekedési rendőr. 9 órakor autósétára induíokegy francia és egy török társaságában. Roppant Sok a néger, amerre csak néz az ember mindenütt Iát be­lőlük. Kikötői munkások, villamos kalauzok; vezetők, autók kormá­nyánál, sőt a forgalmi rendőr is egy fekete ember. Zöld bódéjából villanyfénnyel irányítja a forgalmat. Szabálytalanul hajtó sofőrt igazol­tat, elveszi az engedélyét, amit csak a rendőrségen kaphat visz­sza, ellenébe kis nyomtatványt ál­lit ki. De különösen furcsák "a fe­kete nők páris leányai után. — Göndör hajuk etonrá nyírva, a vörös ajakrougeon kívül más pi­perecikket nem használnak. Leg­szebb utcáján az Avenida Ru Braucon keresztül indulunk a vá­ros megtekintésére. 8 em eietes épület: Hotei Q.'oria. 13 emeletes bérház. 25 méter széies kertben pái'masor között sima aszfalt uton érünk ki a tengerpartra. Balról a tenger, jobboldalon pedig csodás kisházak, remekei az építészetnek (és a jó izfésnek. Egyiknek-másiknak márványfrontja a kertek örökzöld­jéből mint egy-egy álomkép ismét­lődik meg. Nem győzöm eléggé fi­gyelni, hogy megrögzítsem magam­ban ennek a tiszta és rendes vá­rosnak a képét. S.ranö­A pálmák árnyéka csökkenti a nap forró tüzét. Kanyarodó tenger­partmentén sziklák tövében hala­dunk. Csoínakok, kis vitorlások uszkáinak a viz tetején. A tenger­ben strandolok százai, 4—6 éves gyermekek élvezettel mennek a ki­csapó hullámok e.'é. Kedvem kere­kedett a fürdésre, de aki a fürdö­zőknéí is kevesebb ruhát vese feí azon már nincs semmi. Ebbe a kosztümbe mennek haza több ut­cán keresztül- A parttóí a hegyek között térünk vissza. Az ut oldalán p(éhből fákolt viskók, alig ember­nyi magasak, tetejüket kődarabok rögzítik nem éppen szilárd alap­zatukhoz, ez a bennszülött nége­rek íeíepe. A 704 méter magas jBua dü Catett tetején vííagifq él kereső reflektorok vannak. Ennek völgyében haladunk 8 méter szé­les 30 méter magas vágott szikia­uton- Tágas térre jutunk ki, itt van a nemzeti lovarda hatalmas épüle­te, előtte egy ágaskodó sziiaj paripa szobrával. Nem messze tőle az északamerikaiak sporttelepe. A 20 méter hosszú alagúton haladunk keresztül. Gémeskút a riodepiip­riot botanikus kertben Messziről mint egy s^zép virágcso­kor, ugy hívogat 'a ' botanikus kert. Egyszerű, könnyen átléphető drótkerítésen keresztül csodálom á példás rendben felsorakoztatott —— •• -Vir mi'rrr iirmi növények valamennyijét. Egyik­•lásik kis pálmasoros utcáján túl­ról, magasan a tiszta kék égbe nyujó hármas pálmasora fe-'e for­dulunk. »Ni-ni« kiáltottam lei önkéntelenül «gémeskut», útitár­saim értelmetlenül néztek rám, nem tudták, kinek, vagy minek szólhat ez az öröm- Legszebb pái­masoros utcájában a városnak há­rom Sorban 18—20 méter magas gondozott pálmák vannak, las­sabban haladunk, élvezve ajzok szépségét és árnyékát. Az előbbihez hasonló kert, közepén palotával, kapujában diszőrség. A köztársa­sági elnök lakása. Ha másért nem, de ezért a miíieuért irigylésre méltó­Pálmaligetek. A sok páíma, narancs és fügefák barátságos családi képet varázsol­nak a városra. Tisztasága felülmúl­ja az európai metropolisokat. — Oíyan az egész város, mintha az ei­muit évben nőtt volna ki a földből. Házainak színét nem változtatják a gyárkémények, füst, korom, egészségtelen levegő itt nincs. — Utcái szélesek, modernek, kivéve a belvárost, aho' egyes helyeken még az autóforgalom is ei van tiltva, sőt a déli órákban még a gyalogközlékedés számára is szűknek bizonyulnak. Mogyoró nagyságú brilliánsok szerényen húzódnak meg e'gv-egy kis_üveg­lapocskán a sürü ékszerüzletek ki­rakataiban. Különösen európai Szemnek a házai egyszerűek, prak­tikusak. Az üzletek bejáratánál aj­tónak nyoma $ticsen, kirakatok­üvegjeit márványból kijövő rézoSz­lopok tartják. Mindenütt réz és vaj (amennyi fényes tisztaságban. Vil­lamosok tetejét az üfőhe:yek tám­láinak magasabb oszlopa tartja, nincsenek. Mindezeket az éghajlat teszi szükségessé. Most itten ősz van, de azért cipőm sarkának Kút- és gépszivattyúk elismert megbízható kivitelben. Fürdőberendezési tárgyak, gőzfűtés és vízvezetékszerelés. o 03 N (0 03 JX O TJ o, lm <u H n ci 5. Cfí' N -a p sr n> 3 CTQ rt •t 7? 3336 Irsay és Társ vasöntöde és gépműhely, Nyíregyházán. Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye k et. Zrínyi Ilona ucca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. nyoma könnyen meglátszik az ol­vadó aszfalton. Kel;emes hűvöset (nyújt a sok márvány, ami az épüj-< letek külső alapját képezi. Minisz­tériumokat, szobrokat mutat meg a sofför. \ A szerelttn utcájában. Elvezet még bennünket a szere, lem utcájába, ahoi a szerelmi tár- . gyak Ádám apánkat megszégye­nítő öltözetben vannak. Egeá z házsor van ezekből a kis öröm ta­nyákból. Visszaérünk a kikötőhöz a 15 dolláros autóút után. Kora délután indul a hajónk. Vaiameny­nvien elragadtatással beszéltek "a varosról, akik bejárták. III. 23. Reggelre Santosba ébredünk. Kis kikötő város, nem mondhatni éppen a Iegtiszfábbnak. Egy-Jcét emeletes házán nyoma sjn csen a gondozás­nak. Kis villamosain a kalauz je­gyet nem ad, csupán a kocsi végén lievő szerkesztettél {összeköttetésben­álló bőr szíjjá t húzza meg, ami csengő szó mellett a számsort eggyel többre viszi. A santosi fcávétözspe. Szebb épületei között van ,a kávo tőzsdéje. Ma nincsen tőzsdenap, a terem márványai tisztán várjak a hoinapot. Másik termében üveg­bura alatt a cégek kiállított ter­ményei vannak. Állandó fekete­kávé kimérése minőségre azt hi­szem a fegojbb reklám- Praga Vi­donat de Mana nejű főutcája a Monté sel Radó hegynél nyer be­fejezést. Az elmúlt"évben" 200 embert temetett maga alá a be­omló hegy oldala. Mint egy fekete felleg, ugy áh a város felett. Szo­morú emléke ez a lakosságnak. — Szűk kijáratán lassan halad ha­jónk a tenger felé. Partján vad zöld ben _ említetthez hasonló kis viskók, szintén bennszülöttek lak­ják. Arasznyi Széles fé.ékvesztő sik­lik ei a hajó tövében, szúnyog— elefánt aránya- Ki sem jutottunk a szabad vizre, már is mély huUá­mok fogadnak bennünket. Nagy vihar uíán megér­kezés Buenos Aires-be Éjféi tájban mint erős vihar meg nem szűnő szirénjel zéssei és pótámpával lassúbb menetre kény­szerítik koromsölétben a hajót.. A fellegekből előcsanó villámok másodpercekig tartják megvi ágitva a nagyon ís egyenlőtlen víz ' fel­színét. Mennydörgések sürü egy­másutánban, ismétlődnek és a szo­bába megmozduló tárgyak nem éppen a egkellemesebb érzést váltják ki az emberből. Egyesek imává' ü>ik ei balsejteimes gondo­lataikat. Ilyen éjszaka után a de­rűs, napsütéses reggei mint megváltás jött. Március 25- Dél­előtt Mcntevideoban két órai tar­tózkodás után a Rio de la PUta­fo'yó kávébarna vizén nyugat felé indu !unk. A lenyugvó nap sugarát sürü cikk-cakkosra árnyékolják a magasabbná' magasabb épületei Bu.nos-Airesnak. Mikor a köze­lébe érünk, a kikötő órája 6 óra 21 percet mutat. Ezzel vége lett a 18 n apíg tartó 14432 km. hosszú tengeri útnak, amit egy nappal rö­videbb idő alat, de ugyanolyan tá­volságon tettünk meg. RUBIN NÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom