Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-25 / 118. szám

JSfrÍRYIDBK. 1928. május 25. Az Országos Kamaraszínház szombaton mutatja be Nyíregyházán Stríndberg Ágost drámáját a „Husvét"-ot. Aki nem ismeri a „Hasvét"-ot, amelyet Berlinben több mint ezerszer adtak elő, az nem ismeri a modern drámát. — Mit irt Lefíler Béla dr. Strindbergről és mit mond Stríndberg felesége a „Húsvétiról ? (A «Nyirvidék» tudósítójától). Az Országos Kamara Színház szombaton este mutatja be az egész országban először Nyíregyházán Stríndberg, sőt a modem drámairodalom egyik legsikerültebb alkotását, a «Husvéí»-ot, amelyet Berlinben több mint ezerszer adtak e'ő, mindig telt házzal, ugy. hogy a filmet színpadi szerzők memorandumot nyujtot'a-* i?e a birodalmi kultuszminiszterhez, orvosolja sérelmüket, merí Stríndbergtői ők szóhoz sem juthatnak* Ugyanakkor Budapesten rossz rendezéssel a legjelentéktelenebb Stríndberg müveket adták elő és igy természetesen a közönséget hidegen hagyta a S t r i n d b e rg-d rám a, ami nagy esztétikai veszteség országunknak, mely pedig kulturális téren európai nívón á!i és irányt mutat. .11 • >ti I !/> -4 1 Ebbő' az alkalomból nem lesz érdektelen a nyíregyházi közönség előtt, ha néhány sort közlünk abból a mélyen báró tanulmányból, amelyet 1911-ben dr. Leffier Béla egyetemi magántanár, akkor nyíregyházi főgimnáziumi tanár, je'enleg svédországi követünk irt a Vertse K- Andor szerkesztésében megjelenő «A Hónap» cimü havi folyóiratba. Még nincs őtv^n éve — írja dr. Leffier Béla — hogy egy szegény sápadt tanító léped be a stockholmi K'ára egyház népiskolájába. _ A szegénység, a nyomor hajtotta ide az u psalai egyetemről és a lángeszű, álmodozó diák, ki nemrég az emben test és lélek rejtelmeit kutatta, most a szegény apró gyermekeket kezdte tanítani az eiső betűvetésre, hogy legalább mindennapi kenyerét megkereshesse. Az alig 20 éves tanítót Stríndberg Ágostnak hívták. (Született 1849- január hó 22-én Stockholmban, meghalt 1912ben. Szerk.) Senki nem sejtette, hogy á szomorú"kis néptanító agyában már ott forronganak a közeli évtizedek megrázó nagy eszméi; senki sem látta meg, hogy haragosan néző szemeiben költői láng csillog. Senki sem sejtette, hogy mire-a kuszáit hajfürtök hatalmas homlokán ezüstösre válnak, egy egész ország, sőt az egész müveit Európa hódo'ni fog az egykori szegény néptanítónak, egy «cseiéd fiának.» És Stríndberg próbált egyszerű taniíó lenni, de nem sokáig birta. Hajlama, nyugtalan leike odahajtotta az éhező poéták és kibontakozni akaró lángelmék templomába: a sZinházba. A szegény, tanító még; szíégényebb színész lett, de néma szerepnél nem tudta többre vinni, önkéntelenül isaz eszünkbe jut, hogy nékünk magyaroknak is vo't egyszer, alig két évtizeddel Stríndberg előtt, ilyea szegény, sápadt tanítónk, aki szintén ott hagyta az isko'ác, merr t'ajongó lelke a művészet aÜKor meg kolduló, vándorpapjai közt

r űzte, hol éhbérért másolt színiapot é; játszott inas szerepet. Ha a «nagy Vé>etlen» bele nem marko' . talán ő is forradalmár lett vo'.t^ mint Petőfi, vagy Stríndberg, — de a Gondvise és a mi sápadt tanítónk hajóját csöndesebb vizekre vezéreítd § úgy szerzett a magyar névnek örök dicsőséget. Strindberg azonban forradalmárnak szilijei* és az is maradt. Az ő egész élete forradalom; forradalom a saját lelkével, a saját eszméivei, forradalom az egész körülötte levő vi'ággal. Stríndberg bölcsőjénél ? szegénység, meg az alázatosság virrasztott és gyü'ölebet csepegtettek a lelkébe; ezen gyűlöletet csak a lángész enyhítette némi.eg. Ez a gyü ölet a henyélő gazdagok iránt vezette őt egész pályáján, ez a gyü ölet tette őt a szegények, az elnyomottak prófétájává. De térjünk vissza a nyomorgó tanítóból lett színészre. Ott a színpadon találta meg Stríndberg igazi hivatását, nem a színészethez, hanem az írói pályához. Erezte, hogy nyugtalan lelke csakis az írói pályán találhat nyugalmat, kielégi est. És hozzáfogott ismét tanulni. «A gond azonban az ő gonosz mosolyával ott állott mindig a háta mögötti és az elkeseredés mérgét hinlebe minden gondo'atába». Szerencsétlen házassága ís csak bánatot, keserűséget okoztak néki és csak a gyü-'őletet szították amúgy is haragos lelkében. Nehéz, nyugtalan évek, külföldi bolyongások, fáradhatatlan munka után családi otthoni alapított. Zavartalan boldogságról, a férfi és női lélek har«Krnikus összeolvadásáról álmodozott, azonban keserűen csalódott. Ennek a csalódásának adott kifejezést szenzációs regényében «A Vörös szobába;tr». Ez az első nagy regénye merészen naturalisztikus színezésével bámu'atos feltűnést kelett. Strindbergnek egyszerre sok ett az ellensége és kevés a barátja. Ellenségei, akik ma is a legképtelenebb vádakkal illetik, gyűlölettel írtak róla, szocialista agitátornak, sztnzácót hajhás'zó írónak nevezték, ő azonban csak haladt a maga utján; rombolva bár, de csak azért, hogy a régi romok helyén ujat, szebbet és tisztábbat építhessen. Kegyet enüf ront neki minden előítéletnek; haragvó kedvvel mutatja be -mindannak a sötét bűnös foltjait, amit eddig mint tiszta fényességet tisztel ek. Midőn mái' kifáradt az emberek gonoszságainak /Í -ág Ng Iv tC - I Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék'' ezen sorsjegy-utalványán*k birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szereneaés esetben 6 levelező-lap nagysáfú művészi fényképet készít a ryerírói Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. —Telefon; 4-56.) teljesen díjtalanul. megrajzolásában, visszatér az állatokhoz és modern mesékben nagy figyelemmel rajzolja állatok képében az emberi létek kicsinyes, hiábava'ó küzdelmeit. Egy másik helyen ezeket irja dr. Leffier Bél^

: Strindbe

rg drámáiban különösen a női jeliem gyöngéit, hibáit rajzolja nagy kedvvel. Bár némileg Ibsen tanítványa, azonban az ő női alakjainál nem találjuk meg Ibsen nőinek csodálatos rejíeimességét, akik minden hibájuk és gyöngeségük ellenére is vonzóak; Stríndberg asszonyai kegyet enek, és vészthozók. Ennyit Strindberg jellemzéséről. Most pedig álljon itt Márchis György interjúja, amelyet Strindberg utolsó feleségével, Svédország legnagyobb színésznőjével folytatott. Strindbergnek három felesége volt, de mindegyiktől elvált. Legjobban a harmadikat, az utolsót, Bosse Harrietet sze ette, — mert az színészi lelkével az öregedő Író é'etébe szint, örömet, változatot vitt. V l '*! | 1 r Két darabot is irt a számára: «Ti'll Damaskus (Damaskus felé) és «Ki'isztinái». Stockholmban Kamaraszínházat is alapított, ahol feesége játszotta egyfelvonásosait. Bosse Harriet most Svédország ünnepelt színésznője és a stockholmi Koncertházban játszik- Karcsú, középtermetű asszony. Nagy, fekete, ragyogó szeméből tűz árad. Fekete haja és sötét szempillái még jobban kiemelik arcának báját, kedvességét. Mozdulatai néha energikusak, parancso'óak, aztán gyengédek, odaadok. Megfontolt, büszke, szemé-yében van valami a fiatal lány üdeségéből, naivitásából. Ez ellentétes tulajdonságok oiy érdekessé teszik Bosset, hogy az ember sohasem tudja fe'edni őí. Ki csak egyszer ís beszé-t vele, rögtön megérti, Strindberg inért is szerette őt o'y nagyon. Hangja szép zengésű, fiatalos és ritkaszép kiejtéssel beszé-i a svéd nyelvet. — Ha Strindbergről kell szólnom, — mondja a művésznő — mindig áhítat száü meg, róla csak szépet és nemeset mondhatok, mert érzem, hogy egész é'etemet betöltő, boldogságomat köszönhetem neki. Férfi-idPálként áll előttem, mert hatalmas eszgvel a nők legnagyobb kincséért, nőiességünkgrt harcolt, ő ismerte fel, legelőször az elférfíasodás veszélyét 6s tfsz'ta női eszményképet szomjúhozó telke megirtózott e tői. A nagyhitü, naiv, tudatlan, mosolygós lánykákat szerette és azéri gyűlölte a hangosszavu, sportofó asszonyokat. Mélységesen strindbergi tragédia vo't, hogy felbecsülte a nőt. Fényes oltárra helyezte és álmainak legnaeyogóbb szineiver díszítette fei őket." Angyaloknak képzelte és nem tudta éfhinni, hogy ők is gyenge fö'di lények. De néliánéha mégis csak felriadt a kegyetlen igazságra és ekkor elke-eredett sóhaj "hagyta e

[ 'ajkát. Nagy káromkodásai "ilyen hangulatából származnak. Strindberg nem volt érzéki ember, paint Strecke

r, a német kritikus, vagy mint sok más méltatója állitja, kik Nie zsebévé' Sipos cukrász késziti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrinji Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kivánatr* há2hoz szállit. hasonlítják össze, ö ép ellentéte:, a lángoló hit apostola, kit forrongó eszméi a föld fölé emeiniek, de Közben érzi, mindig érzi, hogy gyarló ember. Például ott van egyik leghatalmasabb drámai alkotása, a «Husvét». E darabban a nyugtalan kereső Strindberg megtalálta önmagát; valami nagy hála, boldogság árad minden modatábó'. Uj hit, uj különös öröm,, lelkesedés ihlette e darab Írására. 1901-ben irta e müvét, miután a nagy szenvedések, lelki vívódások énjét megnemesjtet é.i és szient nagy hittei, rajongással teli ették ei. Strindberg vi ágosan kifejezésre juttatja ezt a darabban, midőn előző szenvedéses életéről szelid, tűrő hangon ezt mondja: «Ma nagypéntek van és mindenkinek szenvednie keli Krisztus keresztfán való szenvedésének emlékére.» De rögtön felcsillan a hit, a remény: «A legtöbb rossz jóvá változik, hd eimult a nagypéntek, de ne

m minden! Ma szaraz ág, ho'nap húsvéti tojás! Ma hó, ho'nap harmathuHás! Ma halát, holnap feltámadás !» De Strindberg megtalálta a lány eszményképét is, kiért eg^sz életén át harcol és kí után oiy gyakran vágyott. Világosan meglátta, milyennek keb lennie a nőnek, hogy a férfi é etet megaranyozza, boldoggá tegye. A «Husvét»-ban Strindberg igy jellemzi kü önös kis hősnőjén, Eleonórát: «Eeonóra magával hozta a béke angyalát, mely mpst láthatatlanul, közöttünk jár és szelíd boldogságot sugároz szét a családban*. És. eíért E'eonóra megjátszásához a legnagyobb művészi készség ésfeúészültség szükséges. Érzékeny, csupaideg, szenzibi is színé iznő tudja eljátszani Eleonórát. Ez nem francia vígjáték, — me.yben formás lábbal, kecses mozduiatiai, kedves mosolygó arccai sikere lehet e.érni. Ide önfeláldozó elmélyülés, odaadás, Strindberg megértése szükséges, és ezért büszke iehet az a színésznő, aki Eleonóra hangját megszólaltatja, meri az a színművészet legtitkosabb, legtökéletesebb hangját i a falta el. Én is e darabot szeretem legjobban, mert ennek eljátszásánál értettem megMegjobban Strindberg hathatatlan, korokat és népeket átfogó művészetét. Ebbő< tanultam meg én is, mi az igazi színjátszás és e darabnak köszönhetem m^t hírnevemet is. A «Hus\ét» eljátszása a számomra mindig valami nagy,, kü'önös lelki élményt nyújt. Csodálatos érzések, gondolatok fog- nak ei. Érzéseimet körülbelü

1 ig jellemezhetném: Lelkemre valami su'yos bánat száll, kétségbeesés Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő ggj^helvett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy- Qg/ ságú fényképet C|p Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-f 6. fff