Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-04 / 101. szám

JhÍYÍRYlDÉíC 1928. május 4. i n • 1111 Illllll lim i I III III »• I mi wi I ti » I II IMIIM »l IH— III ••!—I lllllll — IMMIM Házépítés miatt Liohtenberg Sándor cipőáraháza a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusitom! Csontszlnű női dimtcipé .. 20"— P L)rapp női dÍT»tcipő .. .. 22, 24*— P Lakk női divatcipő 22'— P Állandó oceasió ! 2566 Kimaradt pír Hői cipők 8 Női fehér vászon cipő . Gummitalpu yászoncipő • Minden cikk Igen •Ifgó árban! ie, 12-— p .. 7 — p .. 4 - P Világosbarna leányka fűzőscipők csak 33, 34, 35 szám .. 1# — P Erős fekete férfi egész cipő .. 19'— P Fekete férfi félcipő lakkorral., Fekete férfi egészcipö lakk­orral, la 22 - P 24-- P yri l fonott szandál cipik áirat síinekben P — 18. A mezőgazdaság bajai. • A költségvetési vi a folyamán az Utóbbi napodban jelentős probé­mával foglalkoztak a kormánypárt szónokai. A mezőgazdaság nehéz­ségeiről kaptunk komo'y. tárgyila­gos és hasznos észrevételeket. Rá­mutattak a szónokok azokra a,mó­dozatkora, amelyek a magyar me­zőgazdaságot előbbre vihetik. Kü­lönösen figyelemreméltó s ; helyes­ségében nem vitatható az, hogy a sok nehézséggel küzdő mezőgazda­sági problémáinkat leginkább a mezőgazdasági export helyes é3 erő teljesebb megszervezése állithatja egészen talpra s teheti a világpia­con -versenylépessé. Az is helyén­való megállapítás a kormánypárti szónok részéről, hogy bizonyos mértékben a mezőgazdaság azért visel nagy vám terheket, hogy a hazai ipar többet nyerhessen. A ter­melési költségek a háború ófe^rány talán ui megnövekedtek. A helyzet ma az, hogy a békeidőkkel .szemben a mezőgazdaság pénz- és nyers­hozama 15—30 százalékkal csök­kent, a termelési költségek pedig 15—20 százalékkal emelkedtek. Ez a százalékos megjelölés élénk szim­ptomája a magyar mezőgazdaság nehézségekkel küzdő helyzetének. Még súlyosabbá teszi a diagnó­zist az, ha ezzel szembeáffitjük azt a tényt, hogy a magyar (agrártársa­dalom kb. 9—10 száza'ékos hosz­szu és 14—18 százalékos rövidle­járatú hiteltípusokhoz juthat csak hozzá. Igaza van a képviselőnek, hogy ilyen prosperitási nehézségek melllett a tőke minden melléktekin­tet nélkül élősködik a mezőgazda­ság élő organizmusán. A krizis tünetei a másik oldalon az állattenyésztés pangásából ered­nek s elmondhatjuk, hogy ma ezen a területen csak a tej terme és az, ahol jövedelmezőségekre alkalom kínálkozik. Nagyban vinné előbbre a mezőgazdaság termelékenységét az is, ha megszüntetnék azit a disz­paritást, amelyek az ipa ri é; mező­gazdasági rétegek szociális biztosí­tása terén fennállanak. A magyar mezőgazdaságot a megszervez-1. ex­portpolitika állíthatja ismét egyen­súlyi helyzetbe. Ezt pedig "" ugy érhetjük el, ha tekintettel vagyunk a világpiac helyzetére s a magyar mezőgazdaság rekonstrukciója ér­dekében áldozni is képesek va­gyunk. Hogy csak egyetlen adató"­említsünk, a tengerentuti verseny komolyságáról, elég ha rámuta­tunk arra, hogy az amerikai buza a kisebb fuvarköltségek révén még a szomszédos országokban is verse­nyezni képes a magyar buZá,vaI : — mig Budapesttől a jugoszláv hatá­rig a fuvarköltség 2.18 pengő, ad­dig Kanadából, vagy Newyorkbó 1 átlag mázsánkint Ausztriába 2.64 pengő a fuvarköltség. Tiz miUió mm. évi búzatermés feleslegünkkel nem tudjuk ilyen versenypárrií szemben befolyásolni az európai piacot, tehát áldozatokat kell hozni fuvarpolitikai engedményekkel. A vizíutak erőteljesebb igénybe­vételére ke,! nagyobb súlyt ' he­lyezni s végső esetekben a MÁV­nak még ráfizetéssel is segítségére kell lennie a vergődő mezőgazda­ságnak. Ki kell építeni az export szem­pontjából első helyen álló szövet­kezeti hálózatunkat, ügyelni keli arra, hogy a termelő olyan reális haszonhoz jusson, amely őt meg­illeti s áriját ne vehe»?ék olyan ke­reskedelmi közegek liferálás alá, a melyek a termények árával megká­rosítva a termelőt, adósok marad­nak. A magyar mezőgazdaság üzemi egyensúlyát csak az ex'enzitás biz­tosithatja s az az összhang, mely a másik két termelési ág előnyére billlent mérleget a legfontosabb, a mezőgazdaság javára billenti vissza. Énekes János prelátus és dr. Bencs Kálmánné, a Vörös Kereszt Egyesület nyíregyházi csoportjának elnökei az egész város társadal­mát bevonó akciót indítottak a földrengés által snjtott bolgár nép felsegitésére. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Bulgáriából az a hir érkezik, hogy a bolgár nép mély megható­dottsággal vett tudomást a meg­csonkított Magyarországon meg­nyilvánult részvétről, a magyarok testvéri áldozatkészségérői, ameiy­lyei a bolgár földrengés áldozatait a vagyontalanná és hajléktalanná vált bolgár népété válságos napolí, ban felkarolta. A részvét a neme? bolgár testvérnép iránt valóban or­szágos. Itt, Nyíregyházán sem ma­radnak tétlenek a melegen érző szi­vek, szeretettei áldott jó emberek, itt, Nyíregyházán is megindult az akció Bulgária fefsegitése érdeké­ben. A segitőafcciót "itt is a Vörös Kereszt Egyesület intézi, élén fcnexes jános prelátus fcr r nonok es dr. Bencs Kálmánne elnökkel. A Vörös Kereszt Egyesület Nyír­egyházán pénteken tart választmá­nyi gyűlést, hogy megtárgyalják a segítő-akció végleges módozatait és megállapodjanak a földrengéssel sújtottak javára rendezendő hang­verseny idejében és programmjá­ban is. A Vörös Kereszt Egyesület nyíregyházi segitőakcíója bizonyára példátadó erkölcsi és anyagi ered­ménnyel végződik. (*) Az uj vas ut, nyárr menetrend megjelent es kapható az Ujságbolt­ba n. Kapható 50, 70, 80 filléres, 1 pengős, 1 P 40, 1 P 50, l P 60 filléres kiadásban. Ma, csütörtökön utoij«ra! BIRO LAJOS világhírű regényének filmváltozata: A LÉGIONISTA MILTON S1LLS, VIOLA DAMA főszereplésével. parádés szerep Richárd Dix» Betty Bronson főszereplésére!. Pénteken, csak egy napig! Gyűlölet földje Egy német hadifogoly és egy francia leány szerelme. És a burleszk migor ! SlMááMk kezdete: 5, 7 st » órakor. A leáayginmázium műsoros estjének szeazációs sikere volt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). " Az ág. h- ev. leánygimnázium­tól megszokod nivós műsoros elő­adások közül is kiemelkedik a va­sárnapi előadás, mely méltán kapta A «magyar est» nevét. Valamennyi szereplő leány magyar ruhában je­lent meg a színpadon. Mintha £ tavasz üde virágai elevenedtek vol­na meg előttünk s mintha a tavasz lehellete csapott volna át a telke­ken! A magyar föld levegőjét, a magyar róna szinét, illatát érez­tük. A magyar bánat és magyar büszkeség, a magyar fájdalom és magyar önérzet, a magyar feltá­madásnak hite vibrált a e,künkben ennek a gyönyörű estnek varázsla­tos hatása alatt. Az ezer éves r.«> gyar álmok, melyek ott szunnyad­nak minden magyar lélek mélyén, elkezdték játszani tündérjátékukat és valami csodalatos bűvös érzés karjain ringatták a lelkünket, fe­ledhetet:e n élményünkké avatva ézt a vasárnap délutánt. Bevezetésül az ifjúsági énekkar adta elő Tiboldi: «Csak azért» c. darabját precíz előadásban, melv­nek értékét fokozta az az ,erő, mely a befejező fortissimókban jutott ki­fejezésre. 'Majd Szohor Pál városi főjegyző leánygimnáziumi felügyelő megnyi­tója következett. SZava a szivünk­be markolt, midőn arró' beszélt., •hogy oly nagy területről, sőt a jazz-band térhódításával a csonka ország sok helyérő' is számüzteiv a magyar dalt és a magyar zenét, mely pedig annyi dicsőséget szer­zett'neicünk. Az illusztris előadó el­vonultatott szemünk előtt néhány dicsőséges képet a magyar zene múltjából. A legnagyobb magvar zenésznek, Liszt Ferencnek éiet:*bő«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom