Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-20 / 114. szám

JUftRYIDéK. 1928. május 20. Amikor a kisvasúti menetrend megváltozik. Egy bizottság tagjainak kalandja szárazéi és vizes. Kedden voft az első, igazin szép májusi nap. Tehát délután kibáflag­tam a Károiyi-íérre és beleültem a 86-os számú karosszékbe. Mondom gyönyörű voíl a május és hat fú­tért fizettem érte. Nem a májusért, hanem a székért. Mellettem egy vá­lasztékos megjelenésű ur ült, azután egy idősebb férfi, a többi mellékes. Á választékos ur is mellékes vol­na, de beszélt és <jn kénytelen vol­tam hallgatni. Az idősebb férfit szó­rakoztatta. Előbb azt magyarázta, hogy hol és hogyan fogják elhelyez­ni tőlük öt Tépésnyire a Bessenyei­szobrot, azután megjegyzéseket^ tett egy arra rabogó, újonnan mázolt Nykv. kocsira s valamelyes átmenet után az uj menetrendről kezdett be­szélni. A menetrend rőí"— ugy látszik — eszébe jutott vaiami csiklandós his­tórja, mert élőbb alaposan kine­vette magát s csak azután kezdte el a históriát: — A menetrendváltozásról jut eszembe... — kezdte a választé­kos. Szombaton egy bizottságnak kelfett volna kiszáram'Kenéztőn az ui vasutvonarrtiegvizsgátására. Egy vegyes bizottságnak. A »vegyes« jeiző nem a bizottság mivoltára vonatkozik, mert vegyes társaságról szó sem lehetett, hiszen hivatalokat, hatóságot "képviseltek a tagjai, ha­nem csupán a foglalkozásról. Volt ebben a bizottságban meg tanügyi előadó is, a jó ég tudja mért, tán földrajzi szempontból, de aztán már csak két tagról van szó: az egyik, vagyis a harmadik: az építé­szeti előadó. — A történésben a főszerep a tanügyi előadóé — folytatta a vá­lasztékos. ö hivti össze a bizottsá­got s (mivel rendkívül lelkiismeretes főtisztviselő, a meghívásban termé­szetesen a vonat indulása is meg volt jelölve. Mondjuk — mit tu­dom én pontosan — reggel 8 óra­kor meg kellett jelenni a Bessenyei teri állomáson. A meghívást persze mindenki hivatalos komolysággal vette, de még a leglelkiismerete­sebb tanügyi előadó sem gondoit a menetrendváltozásra. — Képzeid csak öregem, mi lett Cbbői 1 ? Aj. illetékes vonat minden lelkiismeret­furdalás nélkül (van is a vonatnak lelkiismerete!) persze elindult a bizottság nélkül. -i— Ezen elképesztő tényt a bi­zottság tagjai nem is egyszerre tud­ták meg, hanem külön-külön. — Igy például maga a főbünös, a tanügyi előadó nem is a Besse­nyei-téren, hanem Bujon várta az átmenő vonatot, aho'. tudvalevőleg belterjes mintagazdaságot folytat s mellékfoglalkozásának eme megje­lölése nem éppen »fulfánfc-mentes«. Tehát végezzünk előbb az ö felszál­lásával. A lelkiismeretlen vonat már rég elhagyta a Sóstót, Kótajt és veszedelmesen robogott Buj fe­lé. A tanügyi előadó fejét maszk borjtotta, miután már két kaptárral végzett s még öttel akart végezni a vonatin dúlásig. — De hírnök jő s pihegve szói-. »Öt perc mütva ifi a vonat!« »Ne •Szamárkodj ! — mondta a Tanügyi, hiszen itt a menetrend, meiy sze­rint csak egy óra muiva megy a vonat!« A hirnök replikázott : »Igen ám, de a menetrend meg­változott !« És még néhány felkiáltó mondat s a Tanügyi lekapta a maszkot és ma'lt, ah.ogy bírta. Hová, merre, íeiíésett-e, nem-e, azt én, e sorok írója nem jói tu­dom, mert egy kövér asszonyság szintén a 86-osba ült s igy némi konfliktusunk támadt s mire ismét figyelhettem a beszédre, mar a Tanügyi i'enéziőn hallgatta a fő­jegyző telefon áfását, aki igyekezett a szerte-szét tévelygő bizottsági 'ta­gokat összeterelni. — •Tehát a Tanügyi eljutott Ke­néztőre — folytatta a választékos. Mi történt a Gazdaságival ? A Gaz. dasági természetesen a kijelölt idő­ben megjelent a Bessenyei-téren, ahol is megtudta a szörnyű valót: megváltozott a menetrend ! Hosszú orrai visszatért a hivatalába, ahol már kereste is a kenézlői 'főjegyző telefonon. Nemcsak kereste, de mint jól tájékozott elöljáró, meg is adta a módját, hogyan lehetne mégis eljutni Kenézíőre, a tárgya­lásra. Azt telefonálta : tessék ^ fel­szállani a szerencsi' vonatra, xíTázni Rakamazig, ott leszállani, aztán fel­szállni az autóbuszra, mely Bai­sáig elviszi, aztán kompon átjuthat Kenézlőre. Ez igy nagyon szépen hangzik — folytatta a választékos — s a Gazdasági' csakugyan elju­tott Rakamazig. Ott azonban meg­torpant arra a szóra, hogy szom­baton nem jár az autóbusz. Hát mért nem jár ? Ne feszegessük, elég az, hogy nem jár, punktum ! Mit tehetett a Gazdasági 1 ? Elment !>háztüznézőbe«. Ugyanis .éppen le­égett a rakamazi koporsó-raktár épülete. Ökigyefme nem azért Gaz­dasági, hogy bele ne merült volna a dologba, összeállott a többi ház­tüznéző gazdával és jól meghány­ták—vetették az esetet, sőt meg a fagykárokra is kiterjeszkedtek. — A Gazdasági elemében volt, csaknem elfelejtet e, hogy voítaké­pen hogy is került oda s formális tárgyalást kezdett a koporsóraktár leégése ügyében. — összeseregleitek a hivatalos özemélyek ís és egyszer csak elő­állott valami főember és köszönetit nyilvánította Gazdasági 'őméltóságá­nak, bogy ilyen gyorsan intézkedik az ügyben. A Gazdasági erre ki­vetkőzött "az eleméből' és őszintén bevallotta az esetét. A főember ek­kor — értelmes magyar lévén — — fölajánlotta egyetlen fovát, mely képes leend öméftóságát Balsáig elvontatni. Ugy is főn. E percben feltűnt egy gömbö­lyű bonn, pompás alszerkezettei s mire újra magamhoz tértem, a vá­lasztékos már a harmadikról be­szélt. — Az is a Bessenyei-téren tudta frieg a ipienetreníd-változást. Az Épí­tési. Elszánt ember, nem ijed meg a maga árnyékától. Tépelődés nél­• Tisztelettel értesitem a nagyérdemű közönséget, hogy 4 és 1/ 2 évi párisi tanulmányaim után hazatérve, a Friss Ella-fele fényképészeti rrűtermet átvettem s május hó 15-től kezdve Párisi Fotoszalon cimen teljesen modernül átalakítva, megnyitom. — A nagyérdemű közönség figyelmét felhívom fővárosi stílű munkámra. Tekintse meg párisi kirakatomat! 7); Szolid árak! Gyermek, menyasszonyi, csoport, iskolai és mindenféle külső felvételeket elvállalok. — Nagyításokat pár nap alatt felelősség mellett. — Amatőr­oktatás hetenként kétszer. — Amatőrmunkát is elvállalok. — A nagy­érdemű közönség b. partfogását kérve, maradok kiváló tiszteletei: Károlyi István fényképész, Nyíregyháza, Luther ucca 3. szám. 3283 MasKftw Dl IOIJ motorkerékpár vezet! rUuíl motorkerékpár a legjobb! Szabolcsvármegyei körzetképviselő' Katz Miksa kerékpárkereskedő, Nyíregyháza, Takarék-palota. E RTESITES. IIMM^MMK—• Hl llll I II •••III IHIII lllll II ll—lllll I—HM—• Van szerencsém a mélyen tisztelt közönséget értesíteni, hogy hentes és mészáros üzletemet a modern közegészségügyi higiéniának teljesen megfelelően alakíttattam át. Ezen áldozatkész törekvésem odairányul, hogy erősen fejlődő városunkban egy minden tekintetben perfektül berendezett, székesfővárosunk fejlett színvonalán nyugvó húsipari üzlet álljon az igen tisztelt fogyasztó közönség rendelkezésére, melyben elsőrendű áruk, pontos kiszolgálás, szolid árak biz­tosittatnak. Egyben tisztelettel értesitem a nagyérdemű közön­séget, hogy mindennap délután 5 órától 7 óráig meleg 3 3i 5 kolbász- és húíárut szolgálunk l<i. Kiváló tisztelettel: BARTH ANTAL hentes és mészáros mester. küi beleült valami járműbe azzal a feltevéssel, hogy Kótajon utói éri a vonatot. Ki tudja mire alapitotia ezt a hiszemét ? ! Kisiklás ? Föld­rengés ? üzemzavar ? Tény az, hogy Kótajig járművön ment. A választékos halkabban kezdett beszélni, sokáig nem értettem sza­vát. Arra lettem ismét 'figyelmes, mikor a térdére csapott s jegenye­rengető kacajjal felkiáltott: »Püff neki!« — Csolnakon mentek át a Ti­szán, mert a komppal valami baj volt s amint elindult á csónaí y egyszerre csak — püff neki! a Tanügyi hátrabukoti a cSolnakban s ha az JJpitési üstökön nem ra­gadja (most már tudom kiről van szó, a választékos téved, hiszen a Tanügyinek nincs is üstöke — a fején !) menten belepottyan a Ti­szába. mmár együtt volt a három­tagú bizottság, melynek két tagja nem bánta volna, ha bele "is fullad a Tanügyi, mivel ő a bajszerző, a főbünös, mert ő a^ta ki a marsrutát: a régi menetrend szerint. A vizbe­iül Más azonban nem sikerült es mind a hárman nagyobb baj nélkül eljutottak Kenézlőre és délelőtt 10 óra helyett délután 2 órakor meg­tarthatták a tárgyalást. — Mire egy tárgyalás eljui óGáie — szavalta a valasztékos. — A helyzet kezdett derűsebb lenni. —. Kenézlőn volt a tárgyalás, Zalko­don az ebéd. A Tanügyi azt hí­reszteli Nyíregyházán, hogy soha olyan jó ebédet nem evett. Hát ezt et is lehet hinni, még ha nem is olyan híres vendéglátásról van mint a zaikodi uraság, miután a bizottság mind a három tagja meg szenvedte »a multat és jövendőt.« A székjegy-szedő megint jött ís jelentette, hogy régi jegyem lejárt, újra meg kell fizetnem a hat fillért. Sebaj, a szomszédom még mindig beszélt s miután tudom, hogy kik­ről beszél, bemondom a kasszát, lévén éppen 15-ike, vagyis a hó­nap egyik vége. — A hazatérés sem érdektelen -— mesélte a választékos. — A Gaz­dasági es az Építési összeesküdtek, hogy a bajok főszerzőjét, a Tan­ügyit kegyetlenül c'suffá teszik, mert a régi menetrend szerint di­rgiálta őket. A Zalkodon elfogyasz­tott kitűnő tokaji még kitűnőbb cselszövő társul szegődött. — Ugyanis a bizottság Tokaj felé tart haza és az állomáson ütött a Bosszú nemtelen, de jóleső órája. — A Tanügyi efaíudt'és horkolt Át kefiett volna szái;am és a Gazdasági, meg az Építkezési' szép csendesen le ís szállott... Tovább nem hallgathattam a választékos elbeszéléséi, mert a ka­cagása krescsendóba fulladt. Ha­zaballagtam és csak másnap tud­tam meg a folytatását. Ugyanis a Tanügyi, az én saját hivatali főnö­köm, másnap Miskolcróf sürgönyö­zött a hivatalba, hogy üzemzavar folytán ma nem fesz itthon. És még ennyit : — Az uj menetrend azonnal be­szerzendő ! Deés« Sándor. Vay Ádám uccan 4 nagy szoba, hall, fürdőszoba es összes mellék­helyiségekből áiió modern ház (vúvezeték, c*erépkályhák) két uc­cara nyíló nagy telken (istálló vagy garage épületekkel eladó. Értekez­hetni dr. Szeszt iy András ügyvéd irodájában. 6160-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom