Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-20 / 114. szám

2 JNfYÍRVIPÉKL 1391 . május 20. á japán-kinai báború oka. , t** • A Santung félszigetén lejátszó­dó hadi események ismét Kína e tartományára terelik a világ fi­gyelmét. — E félszigeten fekszik Cingtau város és hadikikötő, me­lyet a japánok a németektől a vi­lágháború efején elragadtak, illése Németország bérleti jogát e terü­letre nézve Kina ellenkezése da­cára a maguk számára az erőszak jogán kisajátították. A rohamosan szaporodójapánnak az 1904—5. évi orosz-japán há­borúban, szerzett zsákmány a fölöö­számu lakosság kitelepítésére ntem fe el meg. Japánnak 1908-ban 49 és fél millió Cakosa volt, mely lé­lekszám 1925-ben, Korea hozam­számítása nélkül közel 60 millió lélekre emelkedett. Egy négyzet­kilométerre 156 lakos, jut, s igy a lakosság sűrűsége tekintetében Japán a világon, Belgium és Hol­landia után, a harmadik helyet foglalja ei és Kína sűrűségét négy­szeresen felülmúlja. A japán nép kivándor ását Ka­liforniába az eszakatnerikai Egye­sült Államok megakadályozták, Koreába, Mandzsúriába ós Szacha­lin szigetére viszont a japán nem akar kivándorolni, mert az ottani éghajlat neki hideg. A mongol Ja­pánban ugyanis sok a maláji ver, mely a hideget ne m türi. Egy orosz iró ezt azzá' bizonyltja, hogy 1910. és 1922- között Kore­ába csak 300000 japán vándorolt ki, ami az ebben az időszakban beállott szaporodás 3 százalékának felel meg. Japán külső birtokai tehát nem szolgálják azt a célt, hogy a fölösleges lakosságnak he­lyet" adjanak, mert ez nem találja odakünn a Japánban megszokott életfeltételeket. A japánok ezért vetették a sze­müket a Santung félszigetre, mely délebbre fekszik és mely az anya­országban hiányzó természeti kin­csekben igen gazdag. A jelen kínai polgárháború, melynek folyamán a japánellenes déh kormány csapatai Saintung székvárosát, Csinanfut a közel­múltban elfoglalták és az ott lete­lepült japánok ellen egész érthető módon erőszakosan léptek fel, nyújtotta Japánnak Santung vég­leges megszállására a kedvező al­kalmat, feltéve, hogy ezt Anglia és Amerika eltűri. Minthogy ez nem valószínű, a Santung félsziget ese­ményei komoly bonyodalmak mag­vát rejthetik magukban. Ezért ér­demes, ha az ottani erőviszonyok­ról tájékozódunk. Előrebocsátjuk, hogy az 1923­évi japán földrengés, melynek Tokió és Jokahama is áldozatul es­tek, Japán anyagi helyzetét is na­gyon megrázkódtatta, ami abból b kiviláglik, hogy hadseregének kö­zei 3oo ezer főnyi békeállományát 235 ezer főre szállította le. Ez is egy okkal több, hogy anyagi kár­pótlást keressen s erre Santung epen jó. Egyébként a japán hadsereg ki­válósága az orosz japán háború­ból közismert, azonban létszáma a 60 milliós lakossághoz képest nem nagy. Japán évi 110 ezer főnyi sze­rény ujoncjutalékáböl 21 gyalog­hadosztályt' tart fenn, melyeknek elegendő géppuskájuk, de a mo­dern nézetek szerint kevés tüzér­ségük van. Ugyancsak kevés a repülőgép (240 darab) és kevés a tank (60—80 darab). A japán hadsereg tehát, európai nézetek szierint, létszámban es hadianyag­ban gyenge, erkölcsben azonban erős. Azért még mindig jelenté­keny ahhoz, hogy a pártharcoktól szétdúlt Kínától a folyam vidékét magának megszerezhesse. Hatal­mas azonban a japán fiot'a, — mely erőben a világ harmadik he­lyén az angol és az amierikái flotta után áll és amely a hazai ví­zieken működve, a távoli vizekről jövő ellenséges flottára félelmetes ellenfelet jelent. Van hat csatahajója (30 ezer tonna fölött), 4 nagy csatacirká­lója, 2 óriási repülőgép-anya ha­jója, 100 torpedórombolója, 77 tengeralattjárója, 11 folyami ágyú­naszád ja stb. E hatalmas tengeri haderő mellett a kinai flotta szá­mításba sem jöhet. A kinai észak és déi együttes haditengerészete 6 kis cirkálóból, 5 rombolóból és 25 folyami ágyúnaszádból ál'. Kina integritása azonban n pm a kinai haderőn, hanem az európai nagyhatalmakon és Amerikán mú­lik. Ezek Japán és egymás ellen­őrzésére a kínai vizeken állandóan hajóhadat tartanak. A kinai angol hajóhad 5 cirkálóból, 18 rombo­lóból, 12 tengeralattjáróból és 17 darab folyami ágyúnaszádból áTi. E hajóhad ott két hadikikötő, délen Honkong, északon a Santung-féi­szigeten, Weihafoei fölött rer delkezik. Ugyanilyen erős a kinai amerikai flotta, Franciaország és Olaszország ottani hajórajai sok­kai szerényebbek, s inkább presz­tizs-okokból vannak jelen s azért, hogy az esetleges osztozkodásnál I ők ís kapjanak valamit. Említésre méltó, hogy az ameri­kai Csendes-óceáni flotta csata­hajókban egymag^an is erősebb, mint a japán. Nlgyszerü flotta­bázisa a Harvai-szigeteken van. Ez' a flotta, többek között, 11 nagy csa­tahajóból (ebből 10 db 33 34 ezer tonnás, 1 db 28 ezer tonnás), 36 rombolóból és 36 tengeralatt­járóból áll. Az események mikénti fejlődése felől ma nehéí jóslásokba bocsát­kozni. A célokat' azonban meg le­het állapítani s ezek keresztező­dése adja a konfliktus lehetősé­gét. Japánnak a terjeszkedés gazda­sági szükséglet. Ez ellen, termé­szetesen, Kina mtndkit központja, Peking és Nanking tiltakozik, de tiltakozik Amerika is, melynek Ja­pán hatalmi növekedése a Csén­des-Oceár. partvidékén, a köztük fenofrgó versengés miatt, kelle­metlen. Anglia gazdasági érdekei ugyancsak összeütközésbe kerülnek Japán és Amerika érdekeivei, ma azonban inkább az Amerikával való együttműködést keresi. Mindezek mögött ugrásra készen, Orosz­ország áll, mely e zűrzavaros helyzetet talán mégegyszer ki­használja, hogy Kína valamelyik részét vagy tábornokát a maga po­litikai céljai számára meghódítsa A katonai helyzet ma már ugy áll, hogy a Santung-félszigeten mintegy két japán hadosztály van. E csapatok birtokában van a Csingtau és Csinanfu-vasut Japán birtokában van azonkívül a Sárga­tengeren át Kina fővárosa fe'4 ve­zető tengeri ut, mert a •énre-'' •". ző északi félsziget, Liaotung Port­Arturrai, a déli félsziget. Santung Csingtauva', az övé. Ezenkívül a kiezzében van a Mandzsúria déd ré­sze, ame'y Pekinget északról ka­rolja át. Kina északi részének meg­hódításához a kellő hadászati elő­feltételek tehát megvannak. Alig hihető, hogy a japánok to­vábbi térfoglalását Anglia és Ame­rika nyugodtan mézzék. Dr. Illés Andor kir. törvényszéki elnök hivatalba lépéséről és beköszöntő beszédéről. Irta: telesvai Béiis Ferenc dr. kir. törvényszéki biró. Dr. Illés Andor kir- törvény­széki elnök május hó 15. napján letevén hivatali esküjét, a kineve­zési aktusnak utolsó mozzanata is befejezést nyert, s az uj elnök most már hozzá foghat azoknak a magasztos elveknek a megvalósítá­sához, melyeket magas szárnyalású beköszöntő beszédében olyan lel­kesen hirdetett. Uj elveket nem hangoztatott büszkén. Mindazokat az elveket, me.yek ajkairól elhangzottak, már eddig is hirdették korábbi műkö­désének nagyszerű eredményeit. Dr. IIlés Andor mint a kir­Szájsebészeti, fogorvosi és műfogászati rendelés Nyíregyházán, \?ay Adám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUMI! Fogvisszaültetések, fogkeselések, fogtömések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, műfogak stb. stb. Legmodernebb berendezés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Di*. Kugel Viktor, szájsebész, volt kíhrikal clsé taaársegéá . 272» „KHASANA" parfőmöt ajánlja barátainak! Kis üveg ára . . , . P 360 Közíp üveg ára ... P 7 20 Nagy üveg ára. . . . P 11-60 Miataüveg kipróbálásra P 180 Vezérképviselőség: MIHÁLY OTTÓ gyógyárúnagykereskedés, Budapest, VI., Podmaniczky ucca 43. Kapható minden&tt! ügyészség elnöke, hosszú ideig mű-, ködött Nyíregyházán, s kiváló tu­lajdonságai, hatalmas szervezőere­je, adminisztrációs rátermettsége úgyszólván szemünk láttára izmo­sodtak hatalmas terebélyes fává, abban a gigászi munkában, mely­lyei itteni működését megkezdet'e és folytatta. A kommunizmus bukása után, tehát abban az időben vette át a kir. ügyészség vezetését, amikor ezer éves alkotmányunk bástya­falai romokban hevertek, amikor már-már ugy tünt fei, hogy a val­lásos, hazafias érzés, a tulajdon szentsége a mult hagyományai közé tartoztak. Dr. Illés Andor egy szebb jövő reményébe vetett fanatikus hittel látott hozzá a romok eltakarításá­hoz, s mikor a megfeszített munka erejét gyöngítette, mindig uj erőt Öntött be'e a hazafias érzés nagy­szerű tudata. A kivá'ó ügyészi karban nehéz munkájához hü segítőtársakat ta­lált. Velük egyetértve s érdemei­ket e'ismerve, hatványozott mun­kára tudta serkenteni az amugy is nagy munkateljesítményt! tes­tületet" Hogy Nyíregyházán a jogrend oly hamar "helyreállt, s hogy na­gyobb mérvű kilengések nem vol­tak észlelhetők, abban nagy része vo't a dr. Illés Andor tapintatos, körültekintő eljárásának s a vezetése aiaft álló ügyészi kar fá­radhatatan és értékes "munkájának. Buzgó működéséről örömmel vesz tudomást felettes hatósága s az elismerés pálmaágát nyújtja neki, amikor egyik leiratában kije­lenti, hogy: «Attói az időtői kezd­ve^ hogy a mostani elnök az ügyész ség vezetését átvette, nemcsak az ügymenet teljes rendje állott heiyre, hanem különösen a kir, ügyészség tagjainak munkakedve és becsvágya fokozódott, ehhez ké­pest az érdemi munka belső ér­téke örvendetes és dicséretreméltó emelkedést tüntet fel». Ebbői a néhány sorból a legna­gyobb e ismerés szavai csendülnek ki, s egyben rámutatnak egy nitka becses elnöki tulajdonságra, az gyomor és béltisztitó hatása páratlan. Az Igrnániit na tévessze össze másfajta keserüvizzel! Kaphaii nifldeníitt kis "és M|y dví|íh. Srtniitliiiir kutirálliiat Kantáram. Á természetes keserűvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom