Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

vjn f v YIKYIDEK. IÍ28. május 5 0. K«acépfft*s miatt cipő a volt üzlethelyiség mellett épüít Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! Gutmnitalpu vászoncipő la minőség D va'pántos fehér vászonc'pő 4 - P 7 — P i Kimaradt pár női cipők, csak 35 és 41 szamok 8 10, 12 - P Női fekete és barna divatpántos la minőssé: 18 — P Bőrszandál szegezett talppal 36 - 42 sz.- ig 650 P • Női divatpamos drsppés lakkcipók 20, 22, 24"— P Divatpántoj és fé:fii2Ós fekete női cipő 14—PjErós férfi kapcso3 cipó 19, 20'—P Rí í Férfi divat falc'pő lakk orra! 22 — P Férfi d vit kapcsos cipő lakk orral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13, 15 P Varrott ta'pu bórezandaiok, komod cipók, tennisz cipók, gyermek pai.tos cipók igen olcsó arban Divat újdonságok állandóan érkeznek. Állandó occ»sió! Minden cikk igen olcsó árban! A „Tekaré'iosság" vásárló könyveire részletfizetéses hitelt nyújtok. 2921 KMpeurépa és hazánk gazdasági jövője. Irta: Strakf Henrik. A vi ág józan közvéleményét lassanként kezdi áthatni az a tu­dat, hogy Középeurópa jövője szempontjából feltétlenül szüksé­ges a békeszerződések revíziója, ha tartós békét óhajtunk. Ennek az alapja csak az igazságosság lehet; ezt kell legalább megközelíteni. A revíziónak előbb-utóbb be kell kö­vetkeznie. Az eszmének meg fceu érnie, a tettei azonban nem szabad bevárni az idea tu'érését sem, mert ugy a korai, mint a késői cselekvés elkerülhető fegyveres be­avatkozások veszedelmét rejti ma­gában. Európa bölcs államférfiai­nafc feladata a revízió helyes idő­pontjának felismerése és annak el nem szalasztása. A revizió előfel­tétele az, hogy az európai népek közeledjenek egymáshoz. A/ álla­mok politikájának őszinte rugója a megértés legyen. A megértéshez elsősorban az szükséges, hogy a legkényesebb kérdések a tehetőség határain belül, kölcsönös engedé­kenység alapján, a felek jól felfo­gott érdeke szerint intéztessenek el. A békekötések idején a nemzeti­ség kérdés indította meg a kényes prohémák lavináját. Ezt ne m ol­dották meg egyáltalán, hanem meg jobban komplikálták. S ezzfei együtt a gazdasági tönk szélére sodortak Középeurópát. Innen kplf kontinen­sünk centrumát visszarántani, ak­kor jöhet megértés, ezt követheti revízió. Minduntalan olvashatjuk azt, külföldi lapokban, hogy a Mon­archia feldarabolása hiba volt. A Monarchiát át kellett volna alakí­tani, ne m szétszaggatni. A szét­Kfcpés nemzetiségi szempontból nem használt; gazdasági szempontból pedig mérhetetlen károkat okozott egész Középeurópának. Érdekesnek ialáiom megemlítem azt, hogy a magyarbarát Rother­mere és "a magyarfaló ScotusVia­tor angol publicisták között a középen áUó Garvin az «Ency­c'opaedia Britannica» főszerkesz­tője azt állítja, hogy nem volna m» középeurópai gazdasági probléma, ha a Monarchi i ötven évvel ez­előtt átalakult volna államszövet­séggé és Romániával együtt meg­alkotta volna a délkeleteurópai Egyesült Államokat az Unió min­tájára. Nevezett előkelő angol hír­lapíró jói tudja, hogy eszméjét itcen sokan ellenszenvesnek találjak. Hi­szen szövetséges államok megal­kotása rengeteg, szinte áthidalha­tatlan nehézséggel jár. De azí álht­ja, hogy az angolszász népeknek nagy tapasztalatuk van szövet éges államok me alkotásában és az ez­zel tornyosuló akadá/Vok elhárítá­sában. Az akadályok elhárításának oszklözei a jóindulat és a kitartás. Rámutat arra, hogy az Uniónak a megalkotása Észak-Amerikában eieintie teljésen reménytelennek tűnt fei- Olv nagyok voltak az el­lentétek az egyes szővetségtagok között és mégis sikerű't. Utal arra, hogy szinte áthida'hatatlanok vo'tak a faji ellentétek a britek és hoUandusoK között Délafrikában, mégis közösen alkották meg a dél­afrikai Uniót. Tehát sikerült a faji és nemzetiségi ellentéteket kiegyen­líteni. Amikor Anglia Ausztráliát a mai politikai képére formálta, nem szerepeltek fajr ellentétek, de annál élesebb gazdasági motivu­mua'k hátráltatták ezt. Tízéves ki­tartó munkának eredménye ezek­nek az eliliminálásaVo't. Ezen angolszász világból vett példák alapján \éli Qarvln szolgálni Kö.­zépeurópa érdekét azáltal, hogy itt szövetséges államokat alkotna. A párisi békeszerződések gazdasági abszurdumai i yen alakulatban ki­küszöbölhetők lennének. A dunai Monarchia és a Balkán gazdasági föllendülését ez mérhetetlen módon elősegítené, amivel együtt járna egész Középeurópa gazdasági talp­raállása, jobb jövője. Azt hiszem, nekünk magyarok­nak is égető®n szükségünk van gazdasági fellendülésre, de drága aron szereztük meg függetlensé­günket; ezt nem bqcsáthatjuk áruba. Legmesszebbmenő do'og, a mire gondolhatunk, az, hogy csak wn-mflw+niV*- /mt4 * «gazdasági értelemben vett szövet­séges á'lamokab alkossanak mind­azon területek, amelyek a Kettős­Monarchiához tartoztak. Ez is elég lenne a szerződésekből eredő gazdasági lehetetlenségek kiküszö­bölésére. Ennek a megteremtést szempontjából szüksége van a kon­tinens ezen részének messze előre­látó államférfiakra. Csak ezeknek a kitartó böícsesége és összemükö­dése emelheti Kozépeurópát gazda­ságilag magasra. Hazánkat ts es az utódállamo­kat is. Egy i :yen gazdasági szö­vetség révén közeebbi viszonyba jutnánk a megszállt területek ma­gyarságával és másajku testvéreink­kel. Kulturfölénvünk idevonzaná őket; idővé' mint autonóm terüle­tek visszakerülhetnének a meg­szállt részek, a Saját akaratuk foly­tán. A magyar nemes, o'áh paraszt­v-ezér 1, badacsoni Maniu üyu>a ránk magyarokra cé'ozva azt mondja, «ini<ább a föld alatt, mint még egyszer idegen uralom alatt. .„» Az erdéyi románság azonban már is százados nyűgnek érzi az évtize­des felszabadult állapot korrupció­ját. Majd visszakívánkoznak a Batkánro: a kulhírvilágba. Vajha századunk váltaná valóra a nagy Széchenyi eszméit, ilyen gazdasági szövetkezés révén és tenné hazán­kat először gazdaggá, majd füg­getlenné, a régi határokkal. á Magyar Hemzeti Szövetség Ifjúsági pályázatának nyolcadik zárómérlege. Dr. Pecháay Aűoií beszéde az iíjHsághos. (A «Nyíi'vidék» tudósítójától). Szokásos módon és ünnepélyes keretek között ment végbe a Aí N. Sz. szabolcsi és nyíregyházai körének közgyűlése és irredentikus pá yázati eredményének kihirdeté­se. Május 12-én a városháza dísz­termében dé'után fél 4 órakor tar­tó tiá'< meg a közgyii ést és az ev. reálgimnázium tornacsarnokába* 5 órai kezdette: az ünnepélyt, me­lyen ugy a közgyűlésen, mint ifjú­sági ünnepéijen dr. M'ttecz ödön ügyvezető alelnök elnökölt; dr. Szi'sztay Zo'tán kormányfő taná­csos einök gyöngeIkedése" miatt nem vezethette ifjúsági elkes tüz­zet, — ez alkalommal először — az irredentikus ifjúsági verseny­munkának beszámo'ó ülését. Dr. Mikecz ödön nemes gondolatok­kal gazdag beszédében, valamint folytatásosán előterjesztett jelen lé­sében rámutatott a mu't év termé­Szájsebészeti, fogorvosi és müfogászaű rendelés Nyíregyházán, Vay Ádám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATORIUMJj F«gvisszaültetáí>ek, fogkteelések, fogt«mé®ek színarannyal, tökéletet érzéstelenítés, műf«gak stb. stb. Legmodernebb berendtzés! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Oi*. Kunéi Viktor*, saséJsebész, volt kijártai al»é faártegü. 372* sére, a lelkek egységbe tömörítő készültségeire, iskolákban, sajtó­ban, társadalmi alakulatokban folyt építő munkára, a gyöngélkedő el­nöknek mielőbbi felgyógyulás kí­vánása, a központi kiküldöttek és megje entek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. ki elnöki jelentés után Nagy Lajos pénztárnok terjesztette elő jelentését, melv szerint a körnek 698 P 70 fii,ér bevétellel, , 380 P 15 fillér kiadással és 318 P 55 fi'lér maradvánnyal a pénztár­vizsgá'ó bizottság a számadást rendben levőnek találta. Dr. Pongrácz A'adár központi szövetségi igazgató tájékoztatta a közgyü ést a M. N- Sz. inüköd,­sérő'. A központ tőkegyűjtés he­lyett a külföld civilizált nemze­teinek, népeinek felvilágosítására fordítja minden erejét, idejét, fil­lérjeit. A nyíregyházi kör nagy erkölcsi tőkét forgat meg ifjúsági pályázataival, ebben a központ könyvek adományozásával segítsé­gére siet. Azonban a központ ké­réssel i> fordul a nyíregyházi kör­höz: tagdíjak gyűjtésével legyen a központ támogatására, valamint a M. N- Sz. «Nagymagyarors2ág» c. havi folyóiratának szerezzen elő­fizetőket meri a elkiekben való gyógyulásra van nemzetünknek nagy'szüksége. Báró Perényt Zsig­mond szövetségi országos elnök, amerikai tanu'mányutjában hatal­mas befolyású egyéneket nyert meg ügyünknek. Ingyen nyújtott propaganda eszközeink (köny­vek, térképek, evelezőlapok készí­tése, terjeszté-e) igénybe veszik filléreinket, az egységes társadalom áldozatkészségét kérjük támogatá­sunkra. A politikai vonatkozású ré­szek szintén jó hatást váltottak ki, Dr. Vietónsz József az elhang­zott beszédre koszönőszókkai vá­laszolt, szükségesnek t aIámá azt, hogy a legszebb szándéktól vezetett egyesü'eti alakulatok a M. N- Sz.­ben találnának elhelyezkedést, mért az egységbe tömörüésben találja a munka sikerét; a «Nagymagyaror­szág» c. havi folyóirat terjesztéséie nézve pedig indítványozza, hogy a tagsági dijat olyan összegben ál­lapítsák meg, mely fedezze a lap­dijat is és igy váljék lehetővé a folyóiratnak a tagokhoz való ju­tása. E'nöklő ügyvezető afetnök szí­vélyes szavakkal mondott köszöne­tet dr. Pongrácz A'adár umak a tájékoztató beszámolóért, - az indítványra nézve pedig kijelenti, hogy azt a választmány elé fogja terjeszteni. E nök zárószavai után a jelen­voltak átmentek a reálgimnázium tornacsarnokába, hol ünnepélyes ke retek között ment végbe a pályázat eredményének kihirdetése. Elnök megnyitó szavai a tani.ó^épző inté­zet növendékeinek Magyar Hiszek­egy-je, dr. Ptchúny Adolf kul­íurtönénetiró beszéde az ifjúság­hoz, Stszfá* László i-k. VII- o. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom