Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-11 / 82. szám
6 JSÍYÍRYIDÉK. •MM •mán aBaaHaamiflasMgmB»N«uin>isiMBF^^ Is 2;. április II. -mr- T'irn ii rí imniiiMn Cséplőgéptulajdonosok és földbirtokosok figyelmébe! Régi cséplőszekrények és locomobilok ujja cserélését megkezdtük, olcsó ráfizetéssel és kedvező feltételek mellett, „E"rted."-fele gépgyér és vasöntöde,, Miskolc, Összes gyártmanyai: u m.; szívógáz- és benzinmotorok, magánjárók, traktorok, olajgyári berendezések, egy- éi többjáratu szállítható malomjáratok, szalmakazalozók, stb. stb úgyszintén az összes mezőgazdasági gépek legolcsóbban beszerezhetők. Vezérképviselet: AUSPITZ IMRE Nyíregyháza, Rákóczi u 6. Teleifon: 418. vwIm olynlköklt k£l aánk k dijmente 8^g Milyen legyen az Országos Mműm Kamara ? Frűhwirlh Mátyás országgyűlési képviselő memoranduma Hermaon Miksa kereskedelemügyi miniszterhez a kézaűyesfpari érdekképviselet tárgyában. kötelező alapon kejl állania, áruin t az a tervezetben helyesen van elgondolva. Az ipartestületek feladatait ki kell építeni és nagyobb hatáskört keli biztosítani a inainál. A kontárokkal szembaj való küzdelemben fei kell vértezni az ipartestületeket Az ipartestületi széket döntési jogokkal teli felruházni. Az iparhatósági intézményt csak a törvényellenes intézkedések meggátlására szabad beleálli'.ani a testületi intézménybe. Az autonómia lehetőleg tökéletes legyen. Az egyes községekre és városokra kiterjedő ipariestületek mellett a kisebb helyeknek együttes intézményét, a körzeti ipartestületet kell létesíteni, csakhogy minél életképesebb intézményt lehessen kapni. A kicsi falvakbaan lakó iparosokkai va]ó érintkezést az elöljáró megválasztásával kell fenntartani. Az ipartestületi dijak közadók módjára hajtandók be. Az iparos és a munkások közötti békéltetést praktikusan megalkotott intézményre keh bízni. A tanoncügy gondozása a i legfontosabb feladatok egyike f e- • gyen. i II. Ipartestületi r eJorm. A mult század szabadiparos szelleme hazánkban sem maradt hatás nélkül. A céhellenes hangulat a parlamenti munkában jelentkezett és a jól bevált, évszázadokon át kiépült iparosbástyákat, a céheket szétrombolták. Szabad prédává tették a kézműipart. A céhek reformja helyett uj intézményt, a szabad társulás alapján áííó és az 1872. évi VIII. t.-cikkel megalkotott ipartársulatok alakítását tették lehetővé. Tisza Kálmán, az akkori ellenzék vezére is azzal vezette be beszédét, hogy olyan ipartársu'ati törvény keli, amely az ajtón kidobott céh'-t az ablakon be ne segitse. Egy évtized alatt azonban a kézműipar rohamosan pusztult, a kontárok tízezrei lepték ei. Az ország államférfiai siettek a hibát pótolni és az 1884. évi XVII- t.-cikkel részint szabadtársulási, részint pedig kényszertársulási alapon ipartestületek szervezését tettek lehetővé. — Ezen törvény szerint ott, ahol 100 képesítéshez kötött iparos lakik, alakithatnak ipartestületet, a melynek tagsága minden iparosra kötelező, ha legalább kétharmada elhatározza. Az ipartestület nagyon szerény 'tejet az iparosság érdekeinek megvédelmezésére. Az iparosság folyton és mindig viszszasirja a céhélet szépségeit, jó hatásait, pedig ma már alig éi iparos, aki a céheket utolsó vjrágzási korukban látta vo'na. Az iparfejlesztési programma 1 kapcsolatban a kisipari kérdések évtizedeken át tanulmányozás tárgyát képezték. A háború előtt Szerényt József báró hatalmas energiával készült a magyar kézműipar § kódexének megszerkesztéséhez. Kevés Kérdést készítettek elő mégolyan gazdag anyaggyűjtéssel, — mint a kisiparoskérdést, az ipargyakorlást, tanoncügyet és ipartestületi reformot. Az ó ;rjási munka azonban nem hozott gyümölcsöt. Csak háború után került felszínre az ipari élet egyik fontos kérdése és az iparűzést és a íanonckérdést rendezte a törvényhozás az 1922. évi XII. t--cikkben. Az uj ipari törvényhozásból azonban kimaradt az iparosság alkotmányos szervezetének, az ipartestületek reformja és ezzel az erdekeit képviseleti szerv megoldása függőben maradt. Az 1884. évi XVII- t.-c. alapján az ipartestületek lassan-lassan alakultak. AUg alakult egy-egy évben 3—4 ipartestület." Az 1921évben 235 testület működött, 1924ben azonban 274-re szaporodott és 1925. év végén már'295 ipartestület működött 129463 taggal. A Csonka-Magyarországon körülbelüi 120000 iparos, 1370 város, nagy- és kisközség lakója távo 1 ál' osztályának szerveitől, elsősorban azért, mert nem volt kötelező j az ipartestületekbe va'ó belépés. Az ipartestületi reformnak a Országos Kézműves Kamara. A gazdasági élet gyorsabb fejlődése, technikai haladása magával hozza a folytonos vá'tozásokat. A termelési viszonyok folytonos változása, az ipari törvényhozás ujjáalkotása, az adózási aránytalanságok, a vám kérdések egész tömkelege minden társadalmi osztályt és foglalkozási ágat ösztönszerűleg is a védekezésre szorít. Az élet fejlődéséből fakad tehát a magyar kézműipar gazdasági érdekképviseletének szükségessége. A kézműipar nem kaphatja meg a maga érdekeinek teljes védelmét a Kereskedelmi és Ipari Kamarákban, mert vele ellentétes érdekeket is védelmeznek igen gyakran a kisipar rovására. A kereskedelem és a kézműipar, a kézműipar és a gyáripar között naponként fölmerülő ellentétek vannak és igy nyugodtan érdekképviseleti szervnek nem tekintheti az iparosság a Kereskedelmi és Ipari Kamarákat. A gyáripar és a kereskedelem az érdekkepviseiet lanyhaságának megszüntetése céljából bőséges anyagi erőkkel kiépített magának jó és független szerveket: a GyOSZ-t és a z OMKE-t. A kis ipar azonban a kötelező erő nélkül erre nem képes. Minthogy hazánkban az ármentesítés sem ért voln* eredményeket, tia önkéntes alapon maradt volna, a tqrvény kötelező KB Fürdőszobaberendezések és csövek Csatornarosták és aknakeretek Kerti paűlábak Tenniszpálya hengerek vssöafő és gépgyár Nyíregyháza Kerítés csőoszlopok í Kútszivattyúk | kézi és gép- ' tógazdasági hajtásra 234S gépek és motorok javítása erejénél fogva sok száz- és százezer hold földet sikerült termékennyé és müvelhetővé tenni. Az iparosság kívánja is az önálló, az ípartestületeK fölé szervezett érdekképviseletet, az Országos Kézműves Kamarát. Nem okvetlenül akar azonban az iparosság elválni a kereskedelmi kamaráktól. A kamarai illetékeken felül akarja az iparosság meghozni érdekképviseleti szervének az áldozatot, a mely szerintem évenként és fejenként 1 pengőnél magasabbnak nem keli hogy legyen. Az érdekképviseletnek demokratikusan kell felépülnie. A tervezet szerint az ipa rte stületek választott kiküldötteibő 1 alakult közgyűlés választja az elnököt, 2 alelnököt és 36 tagu választmányt. A választmányt a tervezettől eltérőleg igazságosabban keli megválasztatni,— hogy a fővárosi és vidéki városokban, valamint a falvakon lakó iparossag aránylagosan leg ye n kénviselve. - 1 A Kézműves Kamarának az iparosokat érintő törvények végrehaj,, tasát figyelemmel kell kisérni a szükséges módosításokra javaslatokat készít, iparpolitikai, gazdasági kérdésekben állást foglal. Az: iparosok szociális intézményeinek kiépítésére, í pa ri kérdések megoldására mozgalmakat indit, az ipartestületek vezetőit ellátja tanácsokkal, a kézműipar gazdasági és kulturális adatait, termelési viszonyait kutatja és feltárja stb.st}> Általában az érdekképviselet minden funkcióját teljesítse a Kézműves Kamara, amelyet egy modern, eleven és öntudatos Szervezet végezhet. A közvéleményben igyekszik szimpátiát kelteni a kézműipari érdekek részére. A hatóságokat informálja, a minisztériumoknak minden szakkérdésben rendelkezésre áll. Fenntartja a barátságos viszonyt a testvérszervezetekkel és élénk összeköttetést létesít a Kereskedelmi és Iparkamarákkal, amelyekkel hivatásánál fogva is együttműködik. (Folyt, köv.) — Díjmentes oktatást ad vevőnek hímzésben, tömésben és varrásban újonnan berendezett permanens tanfolyamain a Singer varrógép részvénytársaság. Figyeljen mintakészitményeinkre kirakatainkban, Vay Ádám-u. 2. varrógépek rég bevált jó minőség ben Kedvező fizetési feltételek SINGER VA RRÓCÉP H ÉS ZVENYTÁ&SAilAG Nyíregyháza, Vay Ádám ucca 2. szám
