Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-05 / 79. szám

1928. április 5. JsfVíKYIDÍX. 3 Diadal Mozgó. Április hó 4 én és 5-én, | szerdán és csütörtökön, kerül bemutatásra a Fox filmgyár gyémántfilmje: A boldogság palotája Filmregény 8 felvonásban. Főszereplők: Belle Benneth és Victor Mc. Laglen. Trott ly és a szesztilalom burleszk 2 felv. Kukutyini vá*ár burleszk 2 felv. I Előzetes jelentés. Április 7, 8, nagyszombat és húsvét vasarnap: Egy mindenki ellen Carlo Aldini és Mindszenthy Mária. Szélvész lovas Fred Thomson. 60 kilowattos adóállomás épül Magyarországon. A magyar postaigazgatóság ez év április végén adja át a forgalom­nak a Budapest mellett f-'láífifoft íj adóállomását. Ez az állomás 00 kilowattos frekvenciájával Európa legerősebb üzemben alló rádióállo­mása lesz. Lámpás készülékkel a vi­lág minden récéből felofgható hullámait 150 kilométernél nagyobb körzetben a legegyszerűbb de te k tó ­ros készülék is fel fogja már vénni. Az uj adóállomás réven Magyaror­szág rádiószakmáí a rád tóközön s'ég számának nagy növekedését várják. Eddig ugyarfis Magyarország lakos­ságának kerek 4o/ 0-a vett csak részt a rádióforgalomban, mig a nyu­gati államokban a rádió híveinek száma a lakosság 10 százalékát te­szi ki. A rádiószakmának tehát'Ma­gyarországon, különösen a magyar vidéken nagy konjunktúrája várha­tó és ez késztelte az április 28-án megnyitó Budapesti Nemzetközi Vá sárt is arra, hogy az uj adó-áfiomás üzembe hefy-zése alkálfríávarttagy­aránvu rádió csoportot is szervez­zen á vásár keretében. A vásár rá­diócsapartjában a teljes magyar rádióipar és rádiókereskedelem vo­nul fel. — Varrógép javitáfoKat szaksze­rüeri^ gyorsan és o'csón eszközöl a Singer Varrógép rt., Vay Ádám­utca 2. lOx (*) Költözködés miatt olcsó le­v'élpapirvásár az Ujságboltban. sport!IÍkkeT BlumbergnóS Osztály­sorsjegyek] még kaphatók • • Ozv. Szigeti fldolfné főelarusitónal Budapest, VII. Wesselényi u 69. 2228-5. Kállay Miklós főispán nagyjelentőségű javaslatot tett a magyar borkrízis megoldására. á magyar borexport fellendítése a dumping módszer segítségével. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kállay Miklós dr. főispán nagy­jelentőségű javaslatot tett a magyar borkrízis megoldására. A javaslat­tal már az egyik fővárosi lap is "be­hatóan foglalkozott s igy az orszá­gos érdekűvé vált memorandumot az alábbiakban ismertetjük : A magyar bortermelés katasztro­fális helyzetévei legutóbb kimerí­tően foglalkozott az Országos Me­zőgazdasági 'Kamara szőlészeti es borászati szakosztálya. Az ülésen, amelyen résztvettek a termelők és a kereskedelmi érdekeltségek, rámu­tattak arra, hogy a borfogyasztási adó lehetetlenné teszi a termetes fellendülését, az értékesítés krízi­sének megoldására vonatkozóan azonban konkrétebb formában nem történt javaslat. Rendkívül érdekes kibontakozási módot ajánl* most a kormány elé terjesztett memoran­dumában Kállay Miklós dr., sza­bolcsi főispán, a Tiszántúli Mező-' gazdasági Kamara elnöke, aki mar többizben vonta magára a gazda­társadalom és a kereskedelmi 'ér­dekeltségek figyelmét értékes ut­mutatásaivaf és gyakorlati irányítá­saival. A borfogyasztási adó életbe­fÉptetésevel kezdődje a f>or­kráis. A magyar borértékesítés megol­dását célzó memorandumában Kál­lay Miklós abból az alapgondolat­ból indul ki, hogy először meg ken oídani az értékesítés problémáját és innen visszafelé menve lehet csak a minőség és föbbterrnelés eme­lésével foglalkozni. A ma borávai keil számolni, nem pedig az esetleg évtizedek mufva előállítható minő­ségű borral", amelyet, ha addig nem bztostjuk a termelés lehetőségét, sohasem lehet elérni. Mielőtt á me­morandum rátérne a borértékesí­tés megoldásának ismertetésére, sta tisztikai adatokkal igazolja, hogy a 400.000 katasztrális hold szőlő 800 millió pengő értéket jelent azért, mert szőlő, de csak 80 mil­lió pengő értéket képv iselne, ha ez a terűiét parlag, vagy homok len­ne. A szőlővel "beüít-teit terűiét tíz­szer annyi "földadót hoz az állam­kincstárnak, nem szólva az egyéb adókról, elsősorban a bor­adóról — mint az a területű föld általában hozni, ha nem lenne sző­lő. De ezenkívül figyelembe ken venni azt, hogy a szőlő olyan terü­leten termel, amely másnak a mű­velésére alig használható, aránylag a legtöbb munkást foglalkoztatja, termelése n em von el irfás termelés­től, s ami a legfontosabb, buza után a legnagyobb értéket termeli. A fogyasztás és a kivitel adatait felsorakoztatva, a memorandum utal arra, hogy az 1924-iki 'fogyasz tási évben 4 millió hektolitert fo gyasztott az ország, de abban a pil­lanatban, amikor megjött a fo­gyasztási adó, megkez'döjdött a bor­krjzis. Ezzel kapcsolatosan rámutat a fogyasztási a3ó káros hatásaira, majd körvonalazza a' magyar bor­termés elosztásának és elhelyezé­sének lehetőségi. A magyar" bor­termés évi átlagát 3 milÖó hek­toliterre becsülve, 500.000 hekto­liter vár a kivitelre. Elsősorban ennek az 500.000 hek toliternek a kiviteli fehetőségét, il­letően a kivitel megoldásának mód­ját tartalmazza a memorandum. Az elhelyezésnek van lehetősége. Ha a magyar bor Bécsben 100 110 shillingbe kerül hektoliteren kint és még ig)- is teljesen versenyképes mert minőségben annyira felette áll (természetesen csak konzumborról lévén szó) minden más bornak és keverésre annyira alkalmasabb a többinél, hogy még igy is veszik. A magyar tömegbor ára ma 50— 80 fillér között mozog itthon, te­hát 45 shillinget kitevő fuvar- és vámköltség mellett nehezen ver­senyképes, holott minőségénéi fog va csaknem nélkülözhetetlen és 20 - 25 száza lék kai értékesebb az ofasz és más boroknál. Ha azonban ezt á körülbelül 20 százalékos kü­lönbséget, amellyel ma a magyar bor drágább, a dumpingnafc vala­milyen formájávaf ki tudnók egyen­líteni, minden külföldi bort meg­előzve, a magyar bor lenne a leg­kelendőbb az osztrák,' cseh és né­met piacon, s ezek a piacok, mond hatnök, korlátlan mennyiséget tud­| nának félvenni "tőlünk. Természete­sen nem szabad figyelmen kívül hagyni. azt,"hogy az idén boráraink a kétévi ro ssz te'rmés következtében igen ifaagasífk. Ha jó -termésűnk van, 40 50 filléres árakkar tömeg­Dortermelőink nagyon meg lenné­nek elégedve s ebben az esetben még 10 százalékos dumping is le­hetővé tenné a kivitelt. A dumpmg módja. A dumping megvalósítására Si­Szerdán Csütörtökön RICHÁRD BARTHELMESS főszereplésével: Fehér ördögök (Arábia bűnös éjszakéi,) Egy angol tiszt kalandjai a sivatagban. ÉS A NAGY KÍSÉRŐ MŰSOR. Pénteken nincs előadás! NAGYSZOMBATON £ HÚSVÉT VASÁRNAP (A bébe katonái.) Regény a szerelemről és kötelességre! 10 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 orakor. kalmasnak mutatkozik az, ha az elengedett fogyasztási adónak egy részét — mondjuk hektoliteren­ként 6 pengőt — fenntartanának és azt erre a céjfra fordítanák. (<ál­lay Miklós főispán számítása sze­rint a belföldi fogyasztásra és fel­dolgozásra kerülő bor után 1.750.000 hektoliter á 6 pengő — ez összesen 10.500.000 péngőt ten­ne ki, vagyis ofyan összeget, ame­lyet ha egészen dumpingra Tor­fditanának, 1 friillió hektoliter is kivihető volna. De erre nincs is l szükség. Ennek az összegnek csak j egy bizonyos részét keflene fordita­; ni dumpingra, a többit viszont fei lehetne használni azoknak a tvr­I' veknek a megvalósítására, am e­j lyek pinceszövetkezetek, borkezelő 1 és feldolgozó telepek Biztosításával reorganizálnák az egész magyar ter­mést és mentesítenék az áflamc^ minden kiadástól, vagyis a bor ön­magát adminisztrálná! A kérdésnek technikai megoldása nem okozliat nehézséget. A bor­kivitelt. természetesen nem lehet állami monopóliummá tenni, de nem is íehet az állami ellenőrzés alól kiengedni. A memorandum Sze rint ez ugy volna megvalósítható, hogy állami felügyeletaiatt műkö­dő, vagy teljesen állami sz-rv - fi­gyelemmel a bei- és külföldi árakra — mindig megállapítaná az adható prémiumot és-ezt bármely termelő, vagy cég igénybevehetné, amily ezt kéri és megfelelő borral rendel­kezik. A kivitelre szánt bort az ál­íáffi ellenőrizné és csak olyannak adná meg a kedvezményi, akinek áruja megfefelő minőségű s igy ei lehetne érni azt is, hogy csak megfelelő minőségű bor kerülhes­sen kí a külföldre" ügy másik, első pillanatra meré­szebb, de talán a legpraktikusabb módozat, lehetne a következő: a boritaladó teljes eltörlése után minden adminisztrációs nehézség és költség nélkül kezelhető bortér­mefési'adót vetfiínek ki, amely kite­hetne hefctoliterenkint 2 pengőt. Ez az összeg teljes egészében a borter­melési és értékesítési kérdések pr- g­oldásira lenne fordítandó. Ebbeli kaphatná az előbb tárgyalt módoza tok szerint az exportőr a prémiu­mot. Ilyen termelési adó kivetése esetén azonban még egy rendkív ül érdekes mód kínálkozna a favitei előmozdítására. Ki'lehetn- mondám" ázt, hogy minden termelő, ragy hegyközség stb., amely termésén ."k egy' harmadát külföldre szállító.ti és azt megfelelően igazolni tudja, az egész bbrtermése után eseédkes termelési adójától mentesül. Igy a kiszállított bor 6 pengő dumpingga] mehetne külföldre, iffetően az i.t­hon maradt bor 2 pengővel meg­könnyebbülve kereshetné a belföldi piacot. Ez az efső percben m erésznek látszó tervezet minden termelőit sarkalna az exportra, amelybe ter­mészetesen a kereskedelem is be­lekapcsolódnék. De sarkallná a ter­melőket értékesítő szövetkezetek alapitására is. A magyar borterme­lés kérdése ma már oda jutott, hogy azt apró injekciókkai meg­menteni nem lehet, generális, eset­leg merészebb beavatkozásra vau szükség. A kincstár, illetve a köz­ségi háztartások vesztesége a fenti tervezet szerint súlyosnak látszik, de valóban nem más, mint egy be­ruházás, ami 'bőven megtérül a szőlők értékének emelkedésében, 300.000 adóalanv megerősödésében 300.000 munkás foglalkoztatásában, a kiviteli passzívának 50 milüó pengős javulásában, sőt a folyton kritikusabbá váló szőlő és bor­probíéma részére elodázhafátiantii szükséges mentőakció előre ki nem számitható és könnyen hiába ki­adott összegéinek nagy mennyise­gével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom