Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-29 / 98. szám

1821. ápwHs 29. A kisiparos érdeke. Nagyon kevert haliunk beszélni erről a kérdésről, akár a parlament­ben, akár a közgazdasági életben, mert sajnos a fórumok előtt rend­szerint csak a nagyiparosok érdekei kerülnék szőnyegre. Most azonban, üogy a z egyik képviselő néhány per­ces beszédében szóvá tette a kisipa­rosok ügyét is, érdemes bővebben foglalkozni ezzei "a kérdéssel, ameiy ezer és ezer exisztencia létérdekét van hjvatva megvédeni. A kisiparo­sok íétérdeke ugyanis nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki váro­sok mindegyikében is állandóan ve­szélyeztetve va n, az iparnéíküi mű­ködő kontárok munkája miatt, akik sokszor tudással, de leginkább tu­dás és képesítés nélkül elveszik a kenyeret a kisiparos kezéből. A képviselőházban elhangzott beszéd szerint csak Budapesten harminc­ezer kontár működik és veszélyezteti fyezteti az iparengedéllyel működő kisiparosok érdekeit. Tessék ehhez hozzágondolni, hogy az ország töb­bi városaiban ehhez viszonyítva vább folytatni mesterségüket? Majd hallani fogják a már jólis mert pa­naszok ujabb sorát, hogy rengeieg az adóteher, kevés a haszon és még kevesebb a kereseti lehetőség, mert őrült nagy a konkurencia és aki tisztességse munkával akar mézel­ni, annak verejtékeznie keli, hogy / a sokféle adók után még maradjon valami a jövedelemből "kenyérre a ruházkodásra. Ezt a kérdést ér<¥*• mes hosszabb megfontolás tárgv tánni és nem is fehet egv 1; \ menti felszólalással e.'int™ venni. Ide mélyebbre hat, " t' ZK t l m sek kellenek, olyanok, kisiparosok érdekei n/' r ' t e,; tei vannak a magy a^ a r ' as s4> d, e fokozatos fejlődé^ Men hia­ba vagyunk agrr" lla m> hiaba ha n" goztatják folyt ' h 0& az 1P ar e r* és harmadsor­ban (eheT ^anországon tekintet­dekeit" csak be venni --'etségteien, "hogy a ma­gvar ip.y'fejlődés alatt áfrés ennek az ipa/ak további útjait "egyenget­ni;:/fém megakadáfyozni keíf. Ott, ah/* a dolgozó kisemberek munkája ^.jti föl az ország államháztartását. ^ minden körülmények között /ükség van ezeknek a" dolgozó kis­hány ezer és ezer kontár működik/^"embereknek védelmére, tehát nem ílL'.ilr im'nrl f o ír^rn'li. U. . - , V f- ^T C-7/.n óíL'íí I PlmPnní ^mP'lftt M. 'kik mind kenyeret akarnak kere^ és rendszerint keresnek te£.é­szetesen lerontva ezáftai a -&,o na munkálkodó kisiparos ü/i>?^örét. efíen minden körülményi között védekezni keü. Oda keíCMfrif, hogy az ipartörvénv vonatkozó rendeie­tejt a hatóságok keqÖképen efien­őrizzék és hogy minden eszközzel gátat véthessenek a kontárok el­szaporodásának. Matr ^országon az ipar sohasem volt \a|;.j-,i nagyon elkényeztetett g}"'-rmefe' 1 pénzügyi kormányzat­aíntartóan fest! Biró Zrhiyi llana u. 5. nak és természetesen ezzel" •párhu­zamosan az iparotok érdekeit sem viselték túlságosan szivükön az il­letékesek. Azonban, ha az ipar fej­lesztése, kiépítése és megnagyobbí­tása érdekében nem is tesznek sem­mi "Olyan segitőintézkedést, amely elősegítené a magyar ipar fejfődé­Béí, a dofgbzcí kisemberek hata'im as tábora megérdemli, hogy az ő ér­dekeikkei igenis foglalkozzanak megfelelőképpen a Jűvataíos fóru­mok és ha az érdekeik veszélyben forognak, akkor habozás és minden bürokratizmus mellőzésévei siesse­nek a segítségükre. Mert jót jegyez­zék meg azok, akiknek csak az óriá­si nyereségeket fefmutató nagyvál­lalatok, a hatalmas jövedelmeket hajtó exportok és a protekciós ki­járások tömege fontos, hogy' a mai Csonkamagyarországon a kisembe­rek érdeke a legfontosabb, azoké a kisembereké, akik két kezük mun­kájával nemcsak a saját betevő fa­latjukért, hanem Magyarország meg gazdagodásáért "és föltámadásáért i s (osküzdenek. Ezekre a doígozó em­berekre, melyeknek nagv százaléka a kisiparosokból ák, érdemes né­hány hivatalos szót vesztegetni 'es ennek a néhány hivatalos szónak kell megvédeni a kisiparosokat a kontárok működésétől és konkur­enciájától is. Kérdezzék csak meg a kisipar­sokat azok, akik minden ilyen kér­dés megtárgyalásánál csak nioso­fyogva legyintenek, hogy milyen életkörülmények között tudják to­!•. het szónélkül elmenni amellett, mikor a kisiparosok védelmei kér­nek az exisztenciájukat veszélyez­tető kontárok ellen. MOHAI ÁGNES FORRÁS természetes szénsava* ásványvíz fjifj­javallat: Feltűnő jó hatású emésztési zava­roknál, a légzési szervek hututos kéntalmai­nál Hatásosan gvógyitja a rhachitis-, görvély­vese- és kflszvényhajokat, nagyban javítja az idegrendszer tevékenységét. Különösen aján­latos gvermekeknek, a kiknél meegátolja a túlságos gyomorsavképződést. Megakadá­lyozza a gyomorégést. Kitűnő a<ztall é» borvíz. Forgalomba kerül parafa- és kororiadugís palackokban. Patentzáros palackok töltése beszüntetve. Mindenütt kapható. FSIerakat: J TBrők József Rt. Ásványvíz osztálya. j Budapest. VI., Király-utca 12. szám. 2649-8 j m Távoli utak • fáradság nélkül Vidékieknek nincsenek olyan kényelmes közlekedési eszközeik, mint a városiaknak. Orákhosszat tartó fárasztó gyaloglások egyik helyről a másikra még mindig szükrégesek. Valóságo® jótétemény a fáradt testnek a Palma-kaucsuk sarok PALMA tovább tart mint a bőr, olcsóbb annál, ruganyosabb járást biztosit és védi ugy a szervezetet, mint a cipőt. Nőknél 6s az ifjúságnál a Palma-kaucsuk sarok elegáns külszlnt ad a cipőnek minden tőbbkiadás nékül. á nyiregvfeázi anyaotthon ügyébe! a képviselő­testület közgyűlése dönt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) | meg nem erősödik. Budapesten az Nyíregyházán sürgősen szükség »Apponvi Albert Anyaotthon nyújt van több szociális intézményre. Igy elsősorban nagy szükség van egy Uri fehérnemit chlorrnente­sen és tíikörféayasen mos Biró Zrínyi llana u. 5. átmeneti anya-otthonra- A Stefá­nia Szövetség nyíregyházi fiókja az anyaotthon felállítása ügyében elő­terjesztést tett a városnak. Olyan otthon felállítását tervezik, ahol a szegény anyák és gyermekek nyer­nének elhelyezést. Nagyon sok olyan szegény anya, vagy leány­aríva van, akik a kórházból kikerül­ve nem tudnak megérni fia dofogra nem mennek és kénytelenek gyer­meküket dajkaságba adni. Az anya­otthonban ezeket az anyákat elhe­lyeznék addig, mig gyermekük íiyén védefrfíet a szegény anyának és gyermekeknek. Az anyaotthon ügyévei Nyíregyháza város tanácsa és" szakosztályai nagy megértéssel foglalkoztak és a városi "kepvisefő­testüiet fog fegközeiebbi 'közgyűlé­sén dönteni az anyaotthon felállí­tása kérdésében- Meg vagyunk róla győződve, hocy az uj szociális in­tézmény megKezdi "azoknak az al­kotásoknak sorát, amelyeket a vá­ros Szegény és betegügye halaszt­hatatlanul megkíván es" mely in­tézmények elől ma már nem lehet elzárkóznia egyetlen modern vá­rosnak sem. Uccaruhákat felelősséggel tisztít Biró Zrínyi Ilona u. 5. A Jóba Elek ®yomda?állalat könyvkötészetének kiállítása. A Jóba Elek nyomdavállalat Szé­chenyi-utca 9- szám afatt íévő üz­lethelyiségének két kirakata mától kezdve a könyv iránt érdeklődé emberek figyelmének középpontjá­ba került. Az antik és modern könyvkötészet valóságos remekei vannak itt kiállítva, amelyeknek minden geyes darabja a váfiaiat könyvkötészetében készült, s hiva­tott mesterének, Schmutzler Nán­dor könyvkötőnek művészi ízléssel megmunkált produktumai. Sokat lehetne írni ennek a kiál­lításnak minden egyes darabjárói, azonban megelégszünk azzal, hogy nagyjából felsoroijuk azokat, Mert afaoos fogalmat csak az alkot­hat magának ennek a munkának értékérői, aki megtekinti a'kiáílitás 1. Van itt csoportképnek való fény­képtabló, bőr, vagy bársony fény­képkeret, gyönyörű ékszertartó ka­zetta, üveg .alá dolgozott kép, pas­separtout," különböző bőrdiszkötés, emfékkönyvek, kézimunkatartó do­boz, Mária-szobrocskának való ká­polna, kereskedelmi főkönyv ef­pusztithatatian bőrsarokkai, fehér bőrbe kötött 'hatalmas diszalbum, angol szattyán, kutyabőr, selyem, bársony és vászon kötések, amelyek valamennyié arról a szofid és ízlé­ses kivitelről tanúskodik, ameüyei a Jóba-cég az ő üzletfeleit, meg­rendelőit kielégítem szokta, s a munkásoknak, alkalmazottaknak ar­ról a gondos megvá fogadásáról, amely lehetővé teszi, hogy olyan nagy képzettségű és gyakorlattal' bí­ró iparművészek álljanak a nyír­egyházi könyvbarátok rendelkezé­sére, amilyen Schmutzler Nándor, akinek lefkiismeretes, gondos és pontos munkájáról mindenki meg­győződhetett, aki egyszer igénybe vette a cég könyvkötészeti osztá­lyt Alkalmi ruhákat felelős­séggel f«st BIEÓ Zrínyi llana u. 5. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen' laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö i szobában 16 peagö naponta. Orvosát mindenki^jzabadon ^jregyháZa, KállÓj-ütCa 42. SZáC?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom