Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-29 / 98. szám
Nyiregynáza, 1928. április 29. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 98. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 2'50 pengd. Negyedévre 7'60 pengő. Kftsttutviselftknek és tanítóknak 20°/» engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelőa szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és fcladóhlvataf: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza. A Költségvetés margójára. A „Nyírvidék" számára irta: Temesváry Imre dr. min. tan. országgyűlési képviselő. A háború után annyira felborult gazdasági rendből négy esztendő óta haladunk normális gazdasági rend felé. Négy év óta mái" lehetnek megvalósítható célkitűzéseink, ellentétben az ezt megelőző gazdasági káosszal, amelynek, ha nem tudtunk volna gátat vetni, akkor csakugyan bekövetkezett volna az özönv íz, minden értékünknek teljes végleges összeroppanása. Tagadhatatlan, hogy a konjunktúra korszaknak is voltak bizonyo s látszólagos előnyei. Pénzünk értékének folytonos csökkenése kedvezett az adósoknak, mert hiszen minél nagyobb adósságot halmozott valaki ösáze, aránylag annál könynyebben, annál kisebb értékkel tudott attól később megszabadulni. Ugyanez az állapot volt az állammal szemben lerovandó kötelezettségeinknél is. Napról-napra növet kedett az egyesek illetéktelen meggazdagodása" és féktelen tobzódása az; államnak és azoknak a jóhiszjeimű nagy tömegeknek rovására, amelyek abban a szomorú korszakban is a tisztességes, erkölcsös munka árán gondolták megélhetésüket biztosítani. Hogy a kórság gyógyítása, a szanálás, államháztartási helyzetünk rndbehozatala óriási áldozatokat követelt a polgárságtól, azt, bizony, be kell ismernünk. Azt is b e keli" ismernünk, hogy a magángazdaság óriási terheket visel. De vájjon nem volt-e kötelességünk mmden áldozatot meghoznunk, — hogy, nemzetünket talpraáliithassuk? Kifogás tárgyává lehet tenni, hogy az aranyalapra átértékelt közterhek óriási mértékben .igénybevették a polgárság tehervise ését. El kei- ismernünk azt is, hogy bizonyos mértékben, talán gyors vo't az a tempó, amelyben az áfiamháztar ást rendbehoztuk. — Másfelől pedig e gyors tempóval talán a magángazdaságot ingattuk meg eherviselőképességében. De, vájjon, képesek lettünk \ volna-e, a tempó lassításával, — ugyanazon eredményeket elérni, képesek let'.ünk volna-e nemzetünket a teljes etargiából cselekvő életre kelteni? És képesek leltünk volna-e a^t a tizenegy évi mulasztást, amelyidő alatt semmiféle beruházás ebben az országban nem történt, pótolni, ha meg nem hoztuk volna ezt a nagy áldozatot? Mert az a bizonyos 800 millió pengős beruházási öszszeg, amely tőke és munka alakjában szétfutott az ország minden részébe, egyáltalában nem kicsinyelhető le és mindenesetre jótékony hatással volt a .hitel-, tőke-.és munka hiányban szenvedő magángazdaság megerősödése tekintetében. Ha pedig az 1924. év előtti hitelviszonyokat nézzük, amelyekben a spekuláció heti 1—10 százalékos kamatokat követelt, szemben találjuk magunkat azzal a kérdéssel, hogy ugyan lehetett volna-e csak egy pillanatig is alkotó, produktív munkára gondolni, iíyen körülmények között ? El kell ismernünk, hogy a mai hitelviszonyok sem kielégítők még, mert hiszen évi 10-18 százalékos kamat mellett sem az ipar, sem a kereskedelem, sem pedig a mezőgazdaság rentábilisán nem dolgozhat. De nem óriási haladás-e ez a négy év .előtti 50—500 százalékos kamatokkai összehasonlítva? A magángazdaság bizonyos fokú megerősödését jelenti a takarékbetétek állományának növekedése is, mely állomány a' postatakarékpénztárnál és a 15 legnagyobb budapesti pénzintézetnél 1924. junius hónapban 3.7 millió pengőt tet/Ki, 1928. januárjában pedig ez a 3-7 milllió pengő már felugrott 386.6 millió pengőre. A folyószámlabetétek 1924. júniusában 82-2 millió pengőt tetteK ki, 1928. januárjában pedig már 692.9 millióra emelkedtek. Igaz, hogy a békebeli betétállománytól még mos<-"js igen messze vagyunk, amennyiben a mostani betétállomány a békebelinek, az 1913-asnak "csak 38.2 százalékát teszi ki, a folyószámlabetétek pedig a békebeli állománynak 80.9 százalékát teszik ki, de nem nagy haladás-e az, ha 1924. junius óta a békebeli állapotnak csak 0.4 százalékáró' a mai napig 38.2 százalékra tudtunk felemelkedni azok mellett az óriási terhek mellett, amelyeket a polgárságnak e nnégy év alatt viselnie kellett? Mert a polgárságnak csakugyan óriási terheket kell elviselnie. "De viszont nem szabad figyelmen kivü'hagynni, hogy a kiadásoknak igen tekintélyes része, amely a kulturális, közegészségügyi és szociáli? kérdések megvalósítására vonatkozik, végső eredményében mégis gazdasági életünket is erősiti. De nemcsak ilyen közvetett utakon látjuk a gazdasági élet megerősítéséi^ irányuló törekvést, de látjuk ezt, közvetlenül, a kormányzat gazdacági ágazatainál, ugy a földmivelésügynél, mint a kereskedelem és ipar támogatásánál, aho' a termelés minőségének és mennyiséginek fokozására, az értékesítési lehetőségek emelésére a kéormány a mai szűkös viszonyok között is minden lehetőt elkövet, hogy a helyzeten .javítson. Mindenesetre sürgős volna, — hogy a súlyos közterheket bizonyos mértékig mérsékeljük, mert a termelési eredmények értéke és a kereseti lehetőségi az árak alakulása, a közterhek szempontjából nap-nap után hátrányosabb eltolódásokat mu lat. Az állami közterhek csökkentésének kérdése ellenben a legnehezebb probléma. Egyfelől gazdasági és szociális téren ujabb és ujabb kívánságaink megvalósítását kívánjuk a kormánytól, másfelől a közterhek súlya a'att roskadozva, ezeknek mérséklését követeljük. A kormány a kezdeményezést már a mult esz tendőben mégtette, akkor, midőn a közterhek mérséklésére vonatkozó törvényt életbeléptéi te, de megtette továbbmefnőleg akkor is, mikor a mult év őszén a legfontosabb közszük ég'eti cikkekre vonatkozólag, a forgálmiadót, teljes mértékben megszüntette. a közterhek mérséklése tekintetében — az államháztartás egyensúlyának fenntartásáról való gondoskodás mellett — a további lépéseket is bizonyát meg fogja tenni a kormány. A kívánt eredményt csak az egyenes adók, bizonyos, igazságos és arányos kiépítésével, a fogyasztási és forgalmiadóknak, tehát a minden polgárt, a legsúlyosabban érintő adóknak fokozatos mérséklésével érhetjük el ugy, — hogy, emellett, az óriási áldozattal rendbehozott államháztartás egyensúlya veszélyeztetve ne legyen. Vegye észre a közvélemény, mikor az utolsó négy esztendő mérlegét vizsgálja, a közterhek melle.t azt a nemzetmentő nagy munkát is, amelyet e négy év alatt keresztülvittünk, amelynek látható eredrr.é nyei letagadhatatlanok és amelyet továbbfejlesztenünk nemzetünk jövője érdekében feltétlenül kötelességünk. Az egri, gyöngyösi és váci vízvezetéket tanulmányozta a város főjegyzője és miiszaki tanácsosa Becsey Antal főmérnök kalauzolása mellett. Gyöngyös vízvezetéke hasonlít a nyíregyházi vízmüvek tervéhez legjobban. — mennyibe kerül a gyöngyösieknek a vízvezetéki' viz. — Azok is fizetik a vízvezetékhez való hozzájárulást, akik nem vezetik be a vízvezetéket. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Szohor Pál, városunk főjegyzője Nagy Elek műszaki tanácsossal és Becsey Antal mérnökkel, a nyíregyházi vízvezetéki előmunkálatok tervezőjével és épittetőjévei a hét elején megtekintették az egri, a váci es a gyöngyősi vizvezeté; berendezését és működését. Az érdekes tanulmányút tapasztalatait jól fogják a kiküldöttek hasznosítani, amikor a nyíregyházi vízvezeték végleges megtervezéséről lesz szó, ami rövidesen bekövetkezik. Munkatársunk megkérdezte Szohor Pál főjegyzőt, hogy mit láttak vízvezetéki tanulmányutjokon. A főjegyző ur a következőket mon: dotta: A három város közül, amelyeknek vízvezetékét megtekintettük, Gyöngyös város vízvezetéke hasonlít'legjobban a mi viszonyainkhoz. Ott is a város közelében furt kutakból nyerik a vizet. A kutak száma ott is három és vizbőségük, valamint vizük minősége is ugyanaz, mint amelyet a nyíregyházi vízvezeték vizforrásai nyújtanak. A másik két városban, Egerben és Vácott már egészen eltérőek a körülmények. Egerben a város közepén bugyog fel a gazdag vizű ártézi kut, az egriek kiapadhatatlan vizforrása. Az a kellemetlen itt, hogy a viz 35 fok meleg. Az első pohár iz, amellyet a vizveze'éki csapból nyerünk, még hideg, de a másodiktól kezdve Olcsé pünkösdi divat sláger cipők! | Női szandálcipük legújabb divstszínekb^n, fonott 1 480 pengő Női fekete félcipő, pántos és fűzős, lakk díszítéssel 1 480 pengő Női divat színes pántoscipők Bés és drappszin, farasokkal IQSO so •fc^y pengő * " pengő Férfi fekete fűzős cipők erős, tartós minőségben 1 Q-80 pengő Férfi divat félcipők legújabb forrpában 23 8 0 pengő Női selyemflór harisnyák 2-98 pengő. — Női tiszta selyem harisnyák 5'50 pengő. — Férff divat csíkos zoknik 1 25 pengő. Több ezer pár női, férfi és gyermek tavaszi és nyári cipőujdonságok érkeztek remek választékban Benedekffyhez, a HUtl2fáfÍ3. CÍpÓáfUháZb3j Nyiregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. Telefon szám: 195. Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni! Telefon szám: 195. Egyes szám ára 16 fillér. *
