Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-28 / 97. szám

1921. ápeüts 21. >/ví!WTT)á«: 3 dórommal. Hát az törlént, hogy a biciklis rendőrnek valami hivatalos megbízása volt, azt kellett elintéz­nie s igy Vargát átadta rövid szó­beli tényállás kíséretében egyik kollégájának, aki azonban a tény­állásból ugy látszik csak annyit jegy zett meg, hogy én vagyok a fel­jelentő az ügyben. Igy azután az ügyeletes rendőrtisztviselő elé je­lentés nélkül kisérte Vargát, s csak annyit mondott, hogy »a szerkesztő ur mondta, hogy kisérjék be.« Az ügyeletes tisztviselő ilyen hiányos tényállás kíséretében természetesen kénytelen volt elengedni Varga Sán dort, aki azóta talán haza is uta­zott, de az is lehet, hogy a város más részén folytatja a "koldulást. A rendőrlegénységet ki kell ok­tatni arra, hogy ha a közönség hozzájuk fordul segítségért, akkor a legnagyobb lelkiismeretességgel és előzékenységgel legyenek szolga­latára, mert elvégre is ezért van a rendőrség. A közönséget pedig meg kell védeni az elszaporodott és mindinkább szemérmetlen kérege­tőktől. Vasárnap megkezdik a nyíregyháziak a társas autókirándniásokal. Az első vasárnapon Lillafüredre mennek. — Az autóst oda-Tissza várakozással együtt hisz pengő. szabadult sas, olyan vágyakozással gondolunk az erdőre, hegyekre, a kirándulások ezer örömére. Vasár­nap megkezdődnek Nyíregyházán a társas kirándulások. Az efső vasár­napi autóutnak Lillafüred a célpont­ja. Az autótársaságba még lehet jelentkezni. S részvé'ei" dija' szemé­iyenként oda-vissza 2Ü pengő. Eb­ben benne van a kocsi egész napi várakozási dija is. Az autókirán­dulásra a 456- telefonszám fogad jelentkezéseket. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) [<i akar vasárnap Lillafüredre menni? Ki akar a gyönyörű tavaszi vasárnapon kellemes társasautón a li íafüredi ut szépségeiben gyönyör­ködni? Bizonyára sokan vágyódnak már a vasárnapi kirándulások buko­likus szépségei után, a szabad ter­mészet lá'ására. Türelmedenüi vár­tuk az idei tavaszt, a mely megér­kezése' után is annyit "kéreti magát, mint egy kényes leányzó a táncte­remben. Hát most itt vannak a szép tavaszi napok és mint a börtönébői Debrecen város tiszti főügyésze, dr. Euthy Sándor tart előadást a nyíregyházi francia irodalmi délutánon arról, hogy vannak-e Magyarországnak francia barátai ? (A «Nyirvidék» tudósítójától,) Olaszországban hatalmas, ellen­ségeink szemében félelmetes barátot nyertünk és bará !unk immár Ameri­ka, Anglia is. A külpolitikai sakkjá­tékban a kisantant gőgjének «kiráiy­néja» fenyegetve van. Franciaország amelynek jövője a kisántánt pillé­reire van építve, kezd más orien­táció számvetésévei bajlódni' és mi, akik nem egyszer hangoztattuk a magyar és a francia szelíem közös érintkezési pontjait, most már azt a pillanatot várhatjuk, amikor majd a hivatalos Franciaország is fron­tot változtatva megkezdi közeledéséi a Duna völgyének lörhe ellen energiájú nemzete, a magyarság feli. Ellenségeink rettegve gondolnak arra a lehetőségre, hogy Franciaor­szág js a magyar igazság belátóinak és közdőinek sorába íép és aggoda­lommal fogadnak minden jelt', amelybői a magyar—francia köze­ledésre lehetne következtetni. Pedig fyen jejeK máris mutat­koznak. Franciaországban számos komoly híve ,barátja van . a magyarságnak és Magyarországon is tervszerű kul­turális munka folyik ennek a ba­rátságnak kimélyitése érdekében. A magyar—francia közeledés el­ső fecskéit már ott látjuk át-át re-1 püini a magyar rónák vetései, a ipagyar városok palotái felett. — A franciák közelednek, a franciák jönnek, -Napoleon nemzete felénk tekint, Páris üzen Budapestnek. A közeledésre tüntető örömmei keh felelnünk. — Erre pedig itt Nyíregyházán is alkalmunk íeszmár május 2-án, amikor Guerlin de Guer íírie- egyetemi tanár jön városunkba. egyházára jön, ez ofyan vívmánya, eredménye a céltudatos, okos ma­gyar kulturpo^ikának, hogy csak a legmelegebb elismeréssel fogad­hatjuk a Szaboicsvármegyei Besse­nyei Körnek akcióját, amehyei liléi egyetemi tanár május" 2-i nyíregyházi előadását lehetővé tette Az irodafmi délutánon, amelynek műsorán Guerlin de Guer profesz­szor francia nyelvű előadást tart a nyíregyháziaknak Rons ard francia költőről, fti Ke'i, fiogy vonuljon tüntető egységben városunk egész tár­sadalma, hadd lássa a francia tudós, hogy közeledését, barátságát a há ás ma gya r szív, fiá'ásan, szerettei,'köszön tessei fogadja. Nagyjelentőségű moz za nata lesz a Korona nagytermében 5 órakor kezdődő irodaimi défután­nak Kuthy Sándor dr. debreceni fő­ügyész előadása is, akitől, mint a francia közvélemény, diplomácia és kuítura beavatott is­merőjétől arra a kérdésre kapnak feleetet a nyíregyháziak, hogy váj­jon kik azok a franciák, akik nyíltan magyarbarátok, akikre máris szá­mithatunk. Az előadás efőrefátha­tóiag hatalmas demonstráció íesz és kinő az irodalmi délután keretei­bői, mert nemcsak a franciául ér­tők jelennek meg, hanem mindazok, akik hallani, íátni, tapsukkai,"elje­nükkei köszönteni akarják Guerlin de Guer egyetemi tanárt, a magyar ügy francia barátját. A páratlan érdekesség* előadáson belép'ődii nem lesz. — «Réfi magyar sirfeflralofc es vidám hitt6rkR», Erdélyi Farkas könyve kapható az Ujságboltban. Ara" 3 peng®. — Varrógép }av|ttfco*at szaksze­rűen,, gyorsan ée olcsón eszközöl a Sánger Varrőgép rt., Vay Ádám ut«& 2. lOx MILTON SILLS MARYASTOR BEBE DANIELS az Apolló szombat­vasárnapi műsorában Pénteken, csak egy napig! A FEKETE HEGYEK HERCEGE (Hercegkisasszony.) TOM TAYLOR: COWBOY RIPACS 2 a ttrakció 15 felvomáibam egyszerr e Szombaton MELTON SiLLS Vasárnap idei alsó nagy filmje: Guerlin de Guer professzor magyar barátsága közismert és amikormost Budapest és Debrecen után Nyír­(Tengeri tigris.) BEBE DANIELS legjobb szerepében: Két attrakció 15 felvonásban egyszerre Méaáasok kezdete: 5, 7 és 9 érakor. Az öngyilkos-rendelet. Ez a meghatározás azért ís he­lyénvaló, mert az a rendelet, a meiy most az öngyilkosságok megakad* lyozása végett készült, tuiajdonké­pen önmaga ellen követ ei öngyil­kosságot, még hozzá mindjárt" a születésé után. Ugyanis teljesen tarthatatlannak és mulatságosnak tartjuk, hogy a z öngyilkosságok egyre szaporodó Sorozatát rendéief­tei akarják megakadályozni. Arról van ugyanis szó, hogy meg alkottak egy rendeletet, amefy sze­rint az újságíróknak nem szabad többé az öngyilkosságokkal fogku­kozniok. Nem szabad megírni az öngyilkos nevét és az öngyilkosság okát, vagy körülményeit sem- Ha az újságíró ezt hivatásszerűen mégis meg merné cselekedni, akkor a ren­delet értelmében vétséget követ ei, amely 15 napi elzárással bünteten­dő. Ilyen módon gondolják hivata­los helyen megakadályozhatni az egyre jobban elharapózó öngvilkos­ságokaf és egy rendelettel akarnak gátat vetni'a szomorú gazdaság, okokból fakadó öngyilkossági jár­ványnak. Bármennyire is .komoly hangon íródok 'ez a rendelet, csak moso­lyogni lehet az oívasása közben. — Mosolyogm'keíl azon a naivitáson, amellyel á íegsu.yosabb társadalmi problémákat rendeíetíeí próbálják elintézni azok, akik illetékes helyen nem képesek megtalálni a baj igazi orvosságát. Vagy talán nem moso­lyogni való az a hiedeíem, hogy a z öngyilkosságok azonnal meg fog­nak szűnni, ha az újságok többé nem emlékeznek még róluk? Hát le­het megakadályozni valakit á te|t efkövetésében azzaf, hogy egy-két újságíró ismét a fogházba kerül, inert hivatásának megfelelően, fog­lalkozni mer a napi eseményekkei? Nem lehet. És ne m íehet'áítalában lendeletekkef segíteni azokon a köz­életi bajokon, amelyek sokkal"-hat­hatósabb orvosfást igényefnek és amelyéken csak ugy lehet segíteni, ha illetékes helyen nem uj parag­rafust, hanem uj áldozatot hoznak a baj gyógyítása érdekében. Áldozatot azonban sokkal nehezebb hozni, mint uj paragrafust alkotni és en­nek az igazságnak alapján született most meg a z a rendetek, amély a vi­lág legfurcsább módján akarja meg­akadályozni az öngyilkosságok ter­jedését. Igen, mi is azt valljuk, hogy küz­deni kell ez eiten a divatos betegség ellen, mely most a legnagyobb mér-' tékben rágja az amúgy is szenvedő magyar társadalom testét, de nem ifyen eszközökkel. Mert hiszen el sem képzelhető, hogy valaki azért követne ei, vagy kapna kedvet "az öngyilkosságra, mert olvasta az ui­ságba, hogy egy másik valaki leug­rott az emeletről és halálra zúzta magát a kövezeten. Ugyan ki 'kap­na kedvet egy ifyen tudósítás olva­sása után arra, hogy ő is leugorjon az emeletről? Vagy kit csábitana az újságoknak az a íeiró tudósítása, amelyből kitűnik, hogy a vizbeugró milyen borzalmas küzdelmet folyta­tott a folyó hullámaival", a mig" si­került őt kimenteni, vagy amig be­lefulladt? Ugye fői sem'•tételezhető józan emberről, hogy egy ilyen tu­dósítás kedvet csinálna 'neki az öngyilkossághoz. Abban az esetben igaza fenne a rendefetnek, ha az újságírók a legvonzóbb módon fes­tenék le az öngyilkosság körülmé­nyeit és ezzel szinte kedvet csi­nálnának vagy esetleg rábeszélnek az olvasót arra, hogy kövessen ei öngyilkosságot. De ez eddig még nem történt meg. S igy csak moso­lyogni lehet gzon a rendeleten, ámeiy a sajtó szabadságának meg­nyirbálásával akar gátat vetni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom