Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-28 / 97. szám

1921. ápeüts 21. >/ví!WTT)á«: 3 dórommal. Hát az törlént, hogy a biciklis rendőrnek valami hivatalos megbízása volt, azt kellett elintéznie s igy Vargát átadta rövid szóbeli tényállás kíséretében egyik kollégájának, aki azonban a tényállásból ugy látszik csak annyit jegy zett meg, hogy én vagyok a feljelentő az ügyben. Igy azután az ügyeletes rendőrtisztviselő elé jelentés nélkül kisérte Vargát, s csak annyit mondott, hogy »a szerkesztő ur mondta, hogy kisérjék be.« Az ügyeletes tisztviselő ilyen hiányos tényállás kíséretében természetesen kénytelen volt elengedni Varga Sán dort, aki azóta talán haza is utazott, de az is lehet, hogy a város más részén folytatja a "koldulást. A rendőrlegénységet ki kell oktatni arra, hogy ha a közönség hozzájuk fordul segítségért, akkor a legnagyobb lelkiismeretességgel és előzékenységgel legyenek szolgalatára, mert elvégre is ezért van a rendőrség. A közönséget pedig meg kell védeni az elszaporodott és mindinkább szemérmetlen kéregetőktől. Vasárnap megkezdik a nyíregyháziak a társas autókirándniásokal. Az első vasárnapon Lillafüredre mennek. — Az autóst oda-Tissza várakozással együtt hisz pengő. szabadult sas, olyan vágyakozással gondolunk az erdőre, hegyekre, a kirándulások ezer örömére. Vasárnap megkezdődnek Nyíregyházán a társas kirándulások. Az efső vasárnapi autóutnak Lillafüred a célpontja. Az autótársaságba még lehet jelentkezni. S részvé'ei" dija' szeméiyenként oda-vissza 2Ü pengő. Ebben benne van a kocsi egész napi várakozási dija is. Az autókirándulásra a 456- telefonszám fogad jelentkezéseket. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) [<i akar vasárnap Lillafüredre menni? Ki akar a gyönyörű tavaszi vasárnapon kellemes társasautón a li íafüredi ut szépségeiben gyönyörködni? Bizonyára sokan vágyódnak már a vasárnapi kirándulások bukolikus szépségei után, a szabad természet lá'ására. Türelmedenüi vártuk az idei tavaszt, a

mely megérkezése' után is annyit "kéreti magát, mint egy kényes leányzó a táncteremben. Hát most itt vannak a szép tavaszi napok és mint a börtönébői Debrecen város tiszti főügyésze, dr. Euthy Sándor tart előadást a nyíregyházi francia irodalmi délutánon arról, hogy vannak-e Magyarországnak francia barátai ? (A «Nyirvidék» tudósítójától,) Olaszországban hatalmas, ellenségeink szemében félelmetes barátot nyertünk és bará

!unk immár Amerika, Anglia is. A külpolitikai sakkjátékban a kisantant gőgjének «kiráiynéja» fenyegetve van. Franciaország amelynek jövője a kisántánt pilléreire van építve, kezd más orientáció számvetésévei bajlódni' és mi, akik nem egyszer hangoztattuk a magyar és a francia szelíem közös érintkezési pontjait, most már azt a pillanatot várhatjuk, amikor majd a hivatalos Franciaország is frontot változtatva megkezdi közeledéséi a Duna völgyének lörhe ellen energiájú nemzete, a magyarság feli. Ellenségeink rettegve gondolnak arra a lehetőségre, hogy Franciaország js a magyar igazság belátóinak és közdőinek sorába íép és aggodalommal fogadnak minden jelt', amelybői a magyar—francia közeledésre lehetne következtetni. Pedig fyen jejeK máris mutatkoznak. Franciaországban számos komoly híve ,barátja van . a magyarságnak és Magyarországon is tervszerű kulturális munka folyik ennek a barátságnak kimélyitése érdekében. A magyar—francia közeledés első fecskéit már ott látjuk át-át re-1 püini a magyar rónák vetései, a ipagyar városok palotái felett. — A franciák közelednek, a franciák jönnek, -Napoleon nemzete felénk tekint, Páris üzen Budapestnek. A közeledésre tüntető örömmei keh felelnünk. — Erre pedig itt Nyíregyházán is alkalmunk íeszmár május 2-án, amikor Guerlin de Guer íírie- egyetemi tanár jön városunkba. egyházára jön, ez ofyan vívmánya, eredménye a céltudatos, okos magyar kulturpo^ikának, hogy csak a legmelegebb elismeréssel fogadhatjuk a Szaboicsvármegyei Bessenyei Körnek akcióját, amehyei liléi egyetemi tanár május" 2-i nyíregyházi előadását lehetővé tette Az irodafmi délutánon, amelynek műsorán Guerlin de Guer profeszszor francia nyelvű előadást tart a nyíregyháziaknak Rons

ard francia költőről, fti Ke'i, fiogy vonuljon tüntető egységben városunk egész társadalma, hadd lássa a francia tudós, hogy közeledését, barátságát a há ás ma gya

r szív, fiá'ásan, szerettei,'köszön tessei fogadja. Nagyjelentőségű moz za

nata lesz a Korona nagytermében 5 órakor kezdődő irodaimi défutánnak Kuthy Sándor dr. debreceni főügyész előadása is, akitől, mint a francia közvélemény, diplomácia és kuítura beavatott ismerőjétől arra a kérdésre kapnak feleetet a nyíregyháziak, hogy vájjon kik azok a franciák, akik nyíltan magyarbarátok, akikre máris számithatunk. Az előadás efőrefáthatóiag hatalmas demonstráció íesz és kinő az irodalmi délután kereteibői, mert nemcsak a franciául értők jelennek meg, hanem mindazok, akik hallani, íátni, tapsukkai,"eljenükkei köszönteni akarják Guerlin de Guer egyetemi tanárt, a magyar ügy francia barátját. A páratlan érdekesség* előadáson belép'ődii nem lesz. — «Réfi magyar sirfeflralofc es vidám hitt6rkR», Erdélyi Farkas könyve kapható az Ujságboltban. Ara" 3 peng®. — Varrógép }av|ttfco*at szakszerűen,, gyorsan ée olcsón eszközöl a Sánger Varrőgép rt., Vay Ádám ut«& 2. lOx MILTON SILLS MARYASTOR BEBE DANIELS az Apolló szombatvasárnapi műsorában Pénteken, csak egy napig! A FEKETE HEGYEK HERCEGE (Hercegkisasszony.) TOM TAYLOR: COWBOY RIPACS 2 a

ttrakció 15 felvomáibam egyszerr

e Szombaton MELTON SiLLS Vasárnap idei alsó nagy filmje: Guerlin de Guer professzor magyar barátsága közismert és amikormost Budapest és Debrecen után Nyír(Tengeri tigris.) BEBE DANIELS legjobb szerepében: Két attrakció 15 felvonásban egyszerre Méaáasok kezdete: 5, 7 és 9 érakor. Az öngyilkos-rendelet. Ez a meghatározás azért ís helyénvaló, mert az a rendelet, a

meiy most az öngyilkosságok megakad* lyozása végett készült, tuiajdonképen önmaga ellen követ ei öngyilkosságot, még hozzá mindjárt" a születésé után. Ugyanis teljesen tarthatatlannak és mulatságosnak tartjuk, hogy a

z öngyilkosságok egyre szaporodó Sorozatát rendéieftei akarják megakadályozni. Arról van ugyanis szó, hogy meg alkottak egy rendeletet, amefy szerint az újságíróknak nem szabad többé az öngyilkosságokkal fogkukozniok. Nem szabad megírni az öngyilkos nevét és az öngyilkosság okát, vagy körülményeit sem- Ha az újságíró ezt hivatásszerűen mégis meg merné cselekedni, akkor a rendelet értelmében vétséget követ ei, amely 15 napi elzárással büntetendő. Ilyen módon gondolják hivatalos helyen megakadályozhatni az egyre jobban elharapózó öngvilkosságokaf és egy rendelettel akarnak gátat vetni'a szomorú gazdaság, okokból fakadó öngyilkossági járványnak. Bármennyire is .komoly hangon íródok 'ez a rendelet, csak mosolyogni lehet az oívasása közben. — Mosolyogm'keíl azon a naivitáson, amellyel á íegsu.yosabb társadalmi problémákat rendeíetíeí próbálják elintézni azok, akik illetékes helyen nem képesek megtalálni a baj igazi orvosságát. Vagy talán nem mosolyogni való az a hiedeíem, hogy a

z öngyilkosságok azonnal meg fognak szűnni, ha az újságok többé nem emlékeznek még róluk? Hát lehet megakadályozni valakit á te|t efkövetésében azzaf, hogy egy-két újságíró ismét a fogházba kerül, inert hivatásának megfelelően, foglalkozni mer a napi eseményekkei? Nem lehet. És ne

m íehet'áítalában lendeletekkef segíteni azokon a közéleti bajokon, amelyek sokkal"-hathatósabb orvosfást igényefnek és amelyéken csak ugy lehet segíteni, ha illetékes helyen nem uj paragrafust, hanem uj áldozatot hoznak a baj gyógyítása érdekében. Áldozatot azonban sokkal nehezebb hozni, mint uj paragrafust alkotni és ennek az igazságnak alapján született most meg a

z a rendetek, amély a világ legfurcsább módján akarja megakadályozni az öngyilkosságok terjedését. Igen, mi is azt valljuk, hogy küzdeni kell ez eiten a divatos betegség ellen, mely most a legnagyobb mér-' tékben rágja az amúgy is szenvedő magyar társadalom testét, de nem ifyen eszközökkel. Mert hiszen el sem képzelhető, hogy valaki azért követne ei, vagy kapna kedvet "az öngyilkosságra, mert olvasta az uiságba, hogy egy másik valaki leugrott az emeletről és halálra zúzta magát a kövezeten. Ugyan ki 'kapna kedvet egy ifyen tudósítás olvasása után arra, hogy ő is leugorjon az emeletről? Vagy kit csábitana az újságoknak az a íeiró tudósítása, amelyből kitűnik, hogy a vizbeugró milyen borzalmas küzdelmet folytatott a folyó hullámaival", a

mig" sikerült őt kimenteni, vagy amig belefulladt? Ugye fői sem'•tételezhető józan emberről, hogy egy ilyen tudósítás kedvet csinálna 'neki az öngyilkossághoz. Abban az esetben igaza fenne a rendefetnek, ha az újságírók a legvonzóbb módon festenék le az öngyilkosság körülményeit és ezzel szinte kedvet csinálnának vagy esetleg rábeszélnek az olvasót arra, hogy kövessen ei öngyilkosságot. De ez eddig még nem történt meg. S igy csak mosolyogni lehet gzon a rendeleten, ámeiy a sajtó szabadságának megnyirbálásával akar gátat vetni az