Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-26 / 95. szám

1921, április 8*. JSfVíRYIDBK. Fájdalomtól porig sújtva tudatjuk mindenkivel, hogy a legdrágább édesapa, a leg­hűségesebb és legszeretőbb férj, testTér és rokon GuttmaDD Sámuel f. évi április hó 22-én, ra­jongva szeretett Miklós fla elvesztése után hét héttel, se rény, becsületes és dolgos élete 64 ik, boldog és kűséges házassága 34 ik évében hir­telen elhunyt. Drága halottunkat f. hó 23-án délután 3 óxakor ki­sértük utolsó útjára. Özv. Guttmann Sárauelné sz. Hercz Hanna felesíge. Jenő, Bo­riska, Béla, Irén, Jóska, Mariska gyermekei. Lina, Ármin, Rezsi, Hermin testrérei. Hercz Pál, Hercz Wllly, Bfichszer J. zsef, V»jd» Jó­zsef sógorai. A miskolci antoaobilkiálütás május 16-ra halasztották. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Bükk- és Mátravidéki Auto­mobil C'ub által május 5-rfc hir­detett Miskolci Automobil, Trak­tor és Motorkerékpár Kiállítást má­jus 16-tól 20-ig tartják meg. A terminust a kiállításon részt­vevő kereskedők és a kiállítást láto­gató közönség kívánságára azért változtatták meg, mert egyrészt csak május elején zárul a budapesti nemzetközi tavaszi vásár, más­részt pedig 17-én, Áidozócsü'örtör kön és 20-án, vasárnap lóversenyek lebnek Miskolcon, amelyek sok­érdeklődőt vonzanak a vidékről. Programm szerint a május 16-i, szerdai ünnepélyes megnyitásra a club fenséges védnöke kéretik fel, aki a meghívott előkelőségek jelen­létében 11 órakor érkezik a kiállítás területére. 17-én, Áidozócsütörtö­kön és 20-án, vasárnap a vidéki testületek és egyesületek stb. is megtekintik a kiállítást. 18-án pén­teken és 19-én, szombaton kerül­nek a vidéki földbirtokosok és gazdák előtt a traktorok és köz­.iizemü kocsik bemutatásra. A Ti­szán innen j, Lovas Egylet ebbtn az időben rendezett lóversenyén kivüi a Mezőgazdasági Géptulajdonosok Országos Egyesülete is vándor­gyűlését tartja. A kiállítást a K­M- A- C. és karteliclubjainak, va­lamint a BÉMAC-nak tagjai in­gyen látogathatják. Minden résztvevő részére bizto­sítva van az 50 százalékos menet­díjkedvezmény s már ezért sok lá­togatóra számítanak. Érdeklődők forduljanak a BÉMAC-hoz, Mis­kolc, Széchenyi-u. 9-. 1. em., tele­fon: Miskolc, 10—10. A sztmbati keti állatvásár elég élénk volt. (A Nyirvidék tudósi tójától.) Az április 21-én megtartott heti állatvásár iránt elég élénk érdek­lődés mutatkozott, mely ugy az állatok mennyiségében, mint a ke­resletben kifejezésre jutott. Sza­bolcs és Hajdú vármegyék terüle­téről felhajtottak összesen 1895 darab állatot éspedig 650 darab lo­vat, 531 szarvasmarhát éi 715 ser­tést. Ezekből eladtak 1062 drb. állatot éspedig 168 lovat, 393 drb. szarvasmarhát és 501 drb. sertést. A vásáron az árak a hivatalos jegy­zőkönyvek tanúsága szerint a kö­vetkezőképen alakultak: 11. osztályú kocsi ló 450—500 P, I. oszt- igás ló 350—400 P, Jl. oszt. igás ló 250—300 P, III. oszt. igás ló 150—200 P, Mustra­ló 80— 120 P, 2 éren felüli csikó 200—350 P, 2 éven aluli csikó 100—200 P, Anyakanca 350 -500 pengő. Szarvasmarna: Magyartehén 250­400 P, Tarica tehén "250—400 P. Borjas tehén 350—500 P, Üsző I 80—200 P, Bofnyu 40 60 P, Vá­gómarha kilogrammonként 07—80 fillér. Sertés: Koca 70—100 P, Süldő \ egy éven felül 50—60' P, Malac • egy éven alól 30—40 P, Választott ! malac 8—12 P, Hizottsertés kilo­grammonként 1.40—1-5.5 P. wtw^ywr r m. . w w *** Egy nyírbogát! cigány borotvá?al akarta elvágói felesége nyakát de a sikoltozó asszonyt megmentették a szomszédok. 4 Cza&ó Btzsőt a merényié férjet szándékos emberölés "kísér­lete miatt letartóztatták és bekísérték a nyiregyházi kir. ügyészség fogházába. <A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyírbogát községben egy Czakó Dezső nevü cigány borotvával akar­ta elpusztítani kiilönváltan élő fe­leséget, de szörnyű tettében meg­akadályozták. Czakó Dezső több ízben kérlelte feleségét, hogy térjen vissza hozzá, de az asszony ismer­ve férjének izgága természetét, hal­lani sem akart róla, hogy még­egyszer visszatérjen hozzá. Czakó erre elhatározta, hogy végez felesé­gével. A napokban találkozott vele utcán (és borotváját fogta az asszonyra, akinek sikoltozására elő­siettek a falubeliek és ki akarták venni a kést Czakó kezéből. Dula­kodás közben a borotva nyele le­vált és a puszta acél maradt a tá­madó férj kezében. Közben az asz­szony hazafutott anyjához, de Czakó a borotvával ide is követte és újra megkísérelte a gyilkos me­rényletet. Két helyen megharapd az asszony vállát, de a borotvát most már sikerült tőle elvennie az elősiető szomszédoknak. A csend­őrök letartóztatták Czakót és be­kisérték a nyíregyházi kir. ügyész­ség fogházába. A merénylő férj ellen szándékos emberölés kísérlete miatt indult meg az eljárás. á színházlátogató közönség szeszélyét nem lehet kiszámítani. Ki Toisza a köxínséget? — Miért nincs tinepi előadás a nemzeti Mnneptkkel kapcsolatban ? — Operett, vagy prózai mí kell a közönségnek? müvekben is. Sőt itt talán még ki­számíthatatlanabb a közönség sze­szélye. Egy-egy ujabb, slágervig­játékot meg-metfnéz a közönség, — nem nagyon érdekli azonban jó prózai müvek felelevenítése. — Viszont a Peer Gynt-et kétszer olyan lelkes közönség és annyira zsúfolt ház előtt játszotta a társu­lat, "hogy önkéntelenül is az a kér­dés tolul előtérbe, nem hibázike az igazgató akkor, amikor egyelőre nem veszi tervbe a remek drámai költemény újból való műsorra tű­zését? íme itt sem az újdonság, sem más külső varázs nem játszik közre a siker érdekében. Viszont hasonló­kép értékes prózai müveké előadása alkalmával alig találtunk embert a széksorokban. ' í 1 « Bizonyos, hogy szoros összefüg­gésben van ez a kérdés a folytono­san változó hangulatban élő ember lelkiségével. Az örök nyugtalanság, a hol bizakodóbb hangulat, hol emésztőbb gondok váltogatják, ker­getik egymást az emberek lelkében s ez fordítja sok ember vágyait, az ezek kielégítésére váró törekvéseket is majd jobbra, vagy balra. Van egy valami azonban, — ami ugyan nálunk nincs meg, — aminek oda kellene áliani az em­beri szedem egészséges irányítása szolgálatába. Ez pedig a hivatalos szerv, a vezetésre hívatottak törek­vése. Ha valakit lehet, ugy népün­ket lehet vezetni, csak érteni keli hozzá. S éppen itt mutatkozna üd­vös eredmenye ennek a vezetésnek, amikor ezt a szeszélyes társadalmat egészséges irány felvevésére kész­tetné az okosan alkalmazott hiva­talos szerv. Nálunk elmúlhatnak a nemzeti ünnepek, lezárulhatnak egy­egy a nemzeti érzés ápolására ki­válóan alkalmas napnak ünnepsoro­zatai, színházainkban alig történik ezzel "kapcsolatban megemlékezés, legfeljebb csak annyiban, amennyi­ben a színház igazgatója önként vesz magára ily feladatot. Ezzei szemben Németországban ei sem (A «Nyirvidék» tudósítójától). Egy csomó kérdőjelet helyeztünk el az alábbi cikk alcímében, s fele­letet szeretnénk reájuk adni. Igaz, hogy még egy csapat kérdőjel kí­nálkozott volna, de elegendő lesz, ah legalább ezekre tudunk meg­nyugtató választ adni. Mindenekelőtt a^zaf a megállapí­tással kell kezdenünk mondaniva­lóinkat, hogv soha és semmiben sem találtunk annyira kiszámítha­tatlan szeeszélyt a közönség részé­ről, mint éppen a színházlátogatás terén. Van ugy, hogy a mozgószin­házakban sem megy egy-egy darab, de azokban legalább olyankor, ha a közönség kedvence játszik, le­gyen bár az a film bármilyen silány is tartalmi szempontból, mégiscsak zsúfolt lesz a nézőtér. A színházban ellenben, ha csak rövid két hét sta­tisztikáját állítjuk is össze, olyan homlokegyenest ellentétes ered­ményekre tudunk reámutatni, me­lyek semmíkép se magyarázhatók meg. Van operett, gyenge, egy szezo­non tui nem élő limonádé szövegű, és egészen könnyű muzsikáju ope­rett és a közönség tódul. Elővesz a direkció egy másik operettet, a melynek tartalmi és zenei része magasan felette áll az előbbinek, az újdonságnak és alig lézeng va­laki a színházban. Talán nem csa­lódunk, ha azt állítjuk. hogy ilyenkor a divat szele "kapja fel ezeket az egynyári uj operetteket szárnyaira s mint a fertőző bacii­iusok terjednek a puszta érintkezés által, sokszor ellen nem is őrizhető módon, ugy fogja meg emberek szá­zainak és ezreinek a lelkét is egy­egy újdonság. A klasszikus szép­ségű, nemes zenéjü operettek pedig 1 csak azért nem kellenek itt a vidé- j ken, mert nem beszélnek róla a l fővárosban s a fővárosi nagy sztár primadonnák nem ezekben emelge­tik lábaikat, egyszóval nincsenek divatban a régi szép operettéfc. De ugyanilyen az eset a prózai képzelhető valamilyen nagyobb tár­sadalmi megmozdulás, — nemzeti ünnepekről nem is szólva, — hogy a hatósági hivatalos szervek n'e vonnák bele abba a színpad művé­szetét. Olaszországban ünnepi díszelőadást rendeztek a színházban a nagy nemzetközi vásár megnyitá­sakor. Sőt Szovjetoroszország sem mellőzi ebben a tekintetben a szín­padot. Nekünk is arra kellene töre­kednünk, hogy hivatalosan . is ál­lítsuk be a színpadot a nagy n*jn­"/eti gondolatok és célok ériedébe. Ezzei pedig helyes irányítást is adnánk a nemzeti félék kifejlő­désének. A színpad máskor sem jjnenne a küiszin után, nem a közön­ség szeszélyének lenne kielégítője, hanem nevelője lenHe s a közönség menne a színházban elhangzó ko­moly értékű, örökszépségü igék hallgatására. Megalakult a magyar-bolgár segélybiztttság. {A «Nvirvidék tudósi tójától). A bolgár földrengésről érkező je­lentések borzalmas képet adnak az országot ért katasztrofális elemi csapásról. A földrengésről érkező jelentének már megközelítőleg sem tárják fel a tényleges pusztulás ará­nyait. A földrengés a Magyaror­szágon élő nagyszámú bolgárok között óriási pánikot idézett elő, mert teljes bizonytalanságban van­nak az otthonmaradt hozzátartozók felől. A bolgár követséget több napja a kétségbeesett hozzátartozók tömegesen keresik fel, hogy Jürt kapjanak családj^ikréí. A' katasz­trofális földrengés hírére a buda­pesti bolgár kotónia által megin­dított segélyakció, irányítását a mai napon SODOV István 'bolgár ügy­vivő személyesen vetfe át és azon­nal érintkezésbe lépett vezető ma­gyar közéleti tényezőkkei, akikkel karöltve megalakította a magyar— bolgár segéiybizotiságot, amely társadalmi úton igyekszik segédke­zet nyújtani a földrengéssüjtótte bolgár lakosságnak. A segélybizott­ság nevében annak elnöksége: dr. Almássy László, Krausz Simon, Rá­kosi Jenő, Ravasz László püspök. Sopov István, Scitovszky Tibor, Weisz Fülöp és Tauber" Attila ma a következő felhívással fordul a magyar társadalomhoz: «A velünk rokon bolgár népet sú­lyos csapás érte. Az ország legvi­rágzóbb részeit duló földrengés pusztította el. Fi'ippopol, Dél­bulgária gyöngye, sok más hely­séggel együtt romokban hever; tóbb mint 200 ezer ember bolyong haj­lék nélkül, vagy tanyázik sátrak alatt; a halottak száma eddig a százat meghaladja, az anyagi kár, felbecsülhetetlen. Európa minden álHamában segéiybizottságok ala­kulnak a szörnyű szerencsétlenség enyhítésére. Mi, magyarok, sem maradhatunk tétlenek, midőn vo't szövetségesünk, a ve'ünk rokon bol­gár nép nemzeti katasztrófáján keli segíteni és azért felhívjuk Bulgária minden barátját, hogy velünk együu a kimondhatatlan nyomor enyhíté­séhez járuljon hozzá». «Segitsetek! Szíves adományokat a lap szerkesztőségébe kérjük ci­mezni». A segélybizottság nevében: Almássy Lásztó dr., Krausz Simon, Rákosi Jenő, Ravasz László püs­pök, Schhopoff Stefan, Scitovszky Tibor dr., Weisz Fülöp, Tauber Attila. (*) LevélpapíroK nagy választék­ban olcsón kaphatók az Ujságbolt­ban. — «Régi magyar sírfeliraton es vidám históriáK», Erdélyi Farkas könyve kapható az Ujságboltban. Ára 3 pengő. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom