Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-25 / 94. szám

4 „Káprázatos az a technika, amellyel ezek a fiatal mnzsiknsok játszanak" ­írja beszámolójában a Savoy-jazz szimfonikus zenekar hang­versenyéről egyik fővárosi lap zenekritikusa. Óriási az érdeklődés a 13 tagból álló zenekar holnapi nyir­egyházi hangversenye iránt. 1928. április 25 f'A «Nyirvidék» tudósítójától.) Á világhírű Savoy-jazz szimfc|­nikus zenekara holnap szerdán es­te tartja Nyíregyházán egyetlen hangversenyét a «Korona»-száuő nagytermében fél 9 órai kezdettel. A szenzációsnak ígérkező hang­verseny szereplőiről az egyik fő­városi iap nagynevű zenekritikusa, a zenekar budapesti hangversenyé­ről irt beszámolójában a következő­képen emlékezik meg: Evek óta szórakoztatja már a rádió a világot a londoni Savoy­száffó J az z zenekarának muzsikájá­val, meiyet ma este a derék old boy-ok ézuftai hullámhossz nélkül személyesen • játszottak a Vigadó­ban. Ideje volt már, hogy halljunk egy külföldi jazz bandet, mert megdöbbentő az a garázdálkodás, amire nálunk a jazz nevében a legkétesebb zenei egzisztenciák ve­temedtek. A Vigadó termeiben nagyszámú, érdekes publikum gyüit össze. Túlnyomó részben destruktív elem, de a konszolidá­ciót is ott láttuk Scitovszfey Béla belügyminiszter személyében. Eljöt­tek sokan a hangversenylátogatók közül, feltűnő nagyszámban a lo­kálok aratjyifjusága és azután egy nagy tömeg, amlevet nem láttunk még sehol s amelynek nyilván a jazz az első muzsika, amit hall. A londoniak tizenhármán van­nak. Két zongorás, két hegedűs, egy banjos, három szaxofonos, két trombitás, egy puzonista, egy szuzafonos és egy ütő- Mindegyik tökéletes mestere hangszerének. — Karmesterük, Teddy Sinclair ugyancsak helyre legény, akinek ritmikus mozduíatai es tánclépései, temperamentumos vezénylő gesztu­sai főként á szép nemnek tetszet­tek. — Káprázatos az a technika, ahogy ezek a fiatal muzsikusok játszanak. Nem igen akadnak ilyen virtuózok a kontinentális filharmó­niai zenekarokban. Nincs az ' a gordonka, melynek tónusa lágyabb, kifejezőbbg volna, és jobban meg­közelítené az emberi hangot, mint Billy Barton nagyszerű szaxo­fonja. Sir, zolog, lágyan epedezik majd ezernyi groteszk grimaszt vág ez a hangszer. A puzonista . az énekhang portamentóit meg­szégyenítő csusztatásokaí produkál, vibráfója érzelmesebb, remegőbb, .mint akármelyik húros hangszeré. De legjobban megleptek a trombi­tások. Akár fedve, akár nyitva ját­szottak, klarinét mozgalmasságával suhantak föl a legmagasabb ré­giókba és mindig eszményt akusz­tikai tisztasággal. A jaz z egy csa­pásra megofdotta Bach magasfefc­vésü trombitájának összes problé­.máit, melyekkel száz év óta any­nyit "kínlódtak a szimfonikus ze­nekarok művészei. — Akármilyen szemfényvesztőén érdekes és izgal­mas az egyes művészek szólózása, mégis az együttes ragad legjobban meg. Ideáüsabb fegyelmet es össz­játékot képzelni sem lehet. A szin­,és hanghatások ravasz szembeállí­tása és kiélezése, a ritmusváffoza­fok kábító kontrasztjai pillanatnyi nyugtot nem engednek a közönség­nek, mely mindvégig lázas izgalom­mal hallgatja ezt az elektromos muzsikát. Ebben a művészetben a legna­gyobb érték ahogyan játszanak. — Amit játszanak, az már nagyon vegyes. Igen szépek voltak " a bluek, oicsóhafásuak és silányak a modern kompozíciók, bár ezek között is akadt néhány pompás foxtrott, mindenekfölöttj Youmans népszerű Hallelüjája. Hallottunk át­iratokat is: FauSzt-egyveieget és Tannhauser-potpourrit. Azt hísz­szük, ezek az átírások és átkompo­náiások nyomtalanul fognak ei­muini, bár minden irányzatban kórtünetként jelentkezik az átiró­kedv. A mult század derekán Liszt nyomában Sydney Smith-tői Lej­bachig az ábrándgyártók és virtuóz darab készítők tömege vetett rá ma­gát az operára, melyeket nem ke­vésbbé forgatott ki, mint a jazz, amely mindig páros ütemre formál­ja át a páratlant. Még Verdi sem örvendett a Rígoleíto parafrázis­nak, pedig Liszt akkoriban igazán zongorakirály volt. Ezek az átíra­tok kuriózumszámba mennek és nem jelentik a jazz igazi művésze­tét. A magándarabok között igen érdekesen hatott a puzonista szó­lója, Brahms egyik magyar tánca, ez az átirat kitűnő irányifással szolgálhat cigányainknak a magyar jazz megteremtésére. Az előadásban a- zenei" mozzanatok mellett uj élet­re támadnak az angol clown ha­gyományok. Énekeinek, táncolnak, sokféle "bohósággal mulattatnak, fejükre sapkát vesznek, a karmester az elsötétített teremben világító pálcával dirigál, melynek ref'ektora mindig a szólózó zenészre esik. A parvenü Amerika megtalálta Afrika gyűlölt és megveteti nége­rei között zenei őseit. Ez az afro­ameríkaí művészet galvanizálja most az ifjúság eiíxírjévei a megvénhedt Európát. A ritmikus fluidum, mely a jazz-zenekar mindegyik tagjából együttesen és külön-külön is ki­áradt nálunk is, megtalálta a kap­csolatot a h a (lgatóságg'ai, melyen fiatalító erővel rezgett végig azuj muzsika. . A holnapi hangverseny iránt óriási az érdeklődés. Jegyek még korlátolt számban 2, 4 és pengős árban a Ferenczi-féie könyvkeres­kedésben kaphatók (Telefon 3-18.) LENI RIEFENSTAL svéd táncosnő, a „Szent hegy" világhírű főszereplőjével; Jégvirágok szerdán- csütörtökön az Apollóban. f81a, kedden utoljára! PAUL WEGENER klasszikus tökéletességű alakítása: Vádolom magam! Egy asszony kálváriája 9 felvonásban. — A női főszerepben: GRETE MOSHEIM. — És a nagy kisérő műsor! Szerdán Csütörtökön LENI RiEFENSfAL svéd táncművésznővel a főszerepben: Jégvirágok Egy pásztorleány és egy mágnás szerelmi kalandja az Alpesekben 9 felvonásban. ÉS A FÉNYES UFA KÍSÉRŐ MŰSOR! Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. SZÍNHÁZ Igazgató: Gulyás Menyhért. HETI MOSOR: Szerda, április 25. »Te esik pi­pálj Ladányi.« Kabos László juta­lomjátéka. Bérletszünet. Köztísziv. utalványok érvényesek. Bérletszel­vények ráfizetéssel érvényesek. — Délután 4 órakor: mozihelyárakkal »A cigánykirály«. Csütörtök, április 26. »Me-ék az írógépről.« Polgár Gyula jutalom­játéka. B) bérlet 27- Köztisztv. utalványok érvényesek. Péntek, április 27. »A királyné rózsája.« Takács Rózsi jutalomjáté­ka. Bérletszünet. Köztisztv. utalvá­nyok érvényesek. Bérletszelvények ráfizetéssel érvényesek. OCSKAV BRIGADÉROS Zempfényi Zoltán jutalom játéká­ra tegnap este megtelt a nyiregyházi Városi Színház nézőtere. A kiváló művészt, aki annyi keile mes, szó­rakoztató estét szerzett ebben a szezonban, tüntető lelkesedéssel ün­nepelte a közönség. Percekig tartó taps fogadta színpadra lépésekor, amelyet a felvonás végén sok-sok függöny — s az elmaradhatatlan vastaps követeit. Ezenkívül sok-sok ajándékkal kedveskedtek művészeté­nek tisztelői s igy az estnek ünne­pi hangulata volt. A címszerepben Zemplényi nagy­szerű alakítást nyujto't. Herczég Ferenc az áruló Ocskayból sértett önérzetü, nyakas magyart faragott, s ebben a megoldásban rokonszenves­sé és szánalomraméltóvá tudta ten­ni a kuruc-labanc harcoknak ezt a féligmeddig kalandor alakját, aki­ben más időkben, más körülmé­nyek között nemzeti hős, ünnepelt hadvezér, talán fejedelem is lehe­tett volna. Zemplényi férfias karak­tere szerencsésen találkozott a Her­czeg elképzelésével, s játéka nyu­godt ívben hidalta át azokat ,a lé­lektani akadályokat, amelyekkel a szerzőnek és színésznek meg kell birkóznia. Partnerei közűi Kabos Lászlót az intrikus éí kémszolgá­latot végző vikáriust, Horányt Val­lyt, a nagyszerű cigányleányt és Polgár Gyulát emiitjük meg. TURCSY JOLÁN kedden e ste búcsúzik Kálmán Imre világhírű operettjében, a »Csárdáskirá'ynő«­ben. Nagyszámú tisztelői sok ked­vességgel teszik majd bucsuzását feledhetetlenné. Kívüle Takács Ró­zsi, G. Székely René, Márkus > Pat­tantyús, Polgár, Kabos és Zemp­•ényi játszák a nagyszerű operett főszerepeit. SZERDÁN délután 4 órakor mozihelyárakkal: »A cigánykirály*. SZERDÁN este K«bos László, a legnépszerűbb -nyiregyházi színész búcsúzik a város közönségétői, Csathó Nemzeti Szinház-beli mü­sordarabjában, a »Te csak pipálj Ladányidban. Kabos művészi tudá­sát a legteljesebb mértékben sajtó és közönség egyaránt elismerte és ezt a elismerést a búcsúján óhajtja még nagyobb mértékben megnyil­vánítani. A pompás, ma is újdon­ság erejével hato vígjáték főszere­peit Horányi, Medgyessy, G. Szé­kely Re né, Gáspár Mária, Bán Fe­KEDDEM Kálmán Imre világhírű operettje! j Yárosi Színhá z j KEDDEN Kálmán Imre világhírű operettje! Turcsy Jolán búcsiífellépte: Csárdáskirálynő Szerdán: Kabos Lásxló búcsiífellépte! Ez idényben először 1 Csak egyszer 1 Te csak pipálj Ladányi Szerdán délután 4 órakor mozihelydrakkal: A cigánykirály operett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom