Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-03 / 77. szám

2 JsrtríiwiDéie. 1928. április 3 müvészet oktalan utánzásával, fi­togtatásával nem viszi azt semmi­vel előbb, maga pedig egy gram­mal nagyobb fajsúlyú, vagy kü­lönb nem lesz. E gondolatokat csak azért vetet­tem papírra, mert mindennek leszó­lása — ami magyar — nagyon is divatba jött nálunk. S mivé' oly jól csúszik az a banánhéj, s azon le­csúszni sokaknak nagy kéj, a ma­gyar társadatomnak' legszen­tebb érdeke, hogy nemzeti kulturánkat ezen a lejtőn lecsúszni, s gyakran hozzá nem értő emberektől leszólni,_ lenézni ne engedje, hiszen ez egy a nem­zet lenézésévei, s ha magunk is lenézzük magunkat, mit várjunk az idegentől? Nagy változások a forgalmiadé behajtása és ellenőrzése körül. á pénzügyminiszter rendelete nagy megelégedést keltett. (A Nyirvidék tudósítójától.] Bud jános pénzügyminiszter az egységes-párt legutóbbi értekezletén tejelentette, hogy a kormány a forgalmiadó kezelése köriil'lényeges változtatásokat fog eszközölni. Na­gyon helyeseljük, hogy e z a kér­kés végre elintézést fog nyerni, mert az utóbbi időben oly gyakran használták fel a demagógia és az izgatás céljaira, hogy a dolog míregfogát egyszer már véglegesen ki fcsfleu f, u z_ n». Magát az adónemet az állam nem nélkülözheti, mert sokkai fon­tosabb a nemzet egyetemére, hogy, költségvetésünk egyensúlya bizto­sított legyen, semhogy kedvez­ményben részesülhessen más tár­sadalmi osztályokkaf szemben né­hány kategória. A panaszod tulajdonkeppen nem >s anayira az adó, mint inkább aniuk behajtása körűi tapasztalható zakjatasok miatt hangzottak ei, amely zaklatások okozhattak bosz­szuságot azok körében, akikkei 'az adminisztráció közegei közvetlen érintkezni kényszerültek, d e magá­nak az adó behajtásának mód­szerét mindaddig fenn kellett tar­tani, amig annál megfelelőbbet életbe nem léptethettünk. Szük­ség volt erre elsősorban annál az oknál fogva, mert még a legszigorúbb rendszabályok közepette sem volt r'tka dolog az adóeltitkolás. Nagyon örvendünk, ha annyira fejlődtek az állapotok, hogy 'ma már a pénzügyminiszter messze­menő változtatásokat mer életbe­léptetni a forgalmiadó kezelése kö­rül, de örömünk még fokozódik, amikor Bud miniszter, különösen a kereskedők és iparosok kívánsá­gának eleget téve ismét több cikk forgalmi adójánál bevezeti a fá­zisrendszert. Ilyen elbírálásban fog részesülni á forgalmi adózta­tás során a gyufa, a petróleum, a gyar­matáruk, a rSzgálic, a műtrá­gya és a keményítő. A legtöbb panasz amiatt merült fel, hogy a forgalmiadó ellenőrök működésük során az egyes vállala­tok helyzetében történő változások után is kutattak. Ezen a rendsze­ren ís változtatni fog a kormány, mert a jövőben csak azoknál fog megtörténni ez az ellenőrzés, akik a forgalmiadót átalányösszegben fi­zetik, de a vállalat helyzetében végbemenő változások utan csak minden évben érdeklődhetnek. A forgalmiadó ellenőrök működése ebben az esetben is csak arra ter­jedhet ki, hogy az adóalanyok le­rótták-e adójukat, vagy sem. Azok, akik ennek az adózási kötelezettsé­gűknek könyvekbe ragasztott bé­lyegek utján tesznek eleget,"a jö­vőben maguk mehetnek a forgalmi­adé' hivatalhoz végrehajtott adó­zásuk beigazolására. Hétfőn RA Mon NOVARRO, ALICE TERRY Kedden együttes szereplésével: A felsé tízezer Egy forró szerelem regénye 9 felvonásban. És a pompás kisérő műsor. Szerdán Csütörtökön RICHÁRD BARTHELMESS főszereplésével: Díü h a •• • •• t» B Feher ordogok (Arábia bűnöa éjszakái,) Egy angol tiszt kalandjai a sivatagban. ÉS A NAGY KÍSÉRŐ MŰSOR. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A pénzügyminiszter nem tartja fenn továbbá a jutalékrend­szert seim, hanem a jövőben fíxummai lát­ják el a "forgalmíadó ellenőröket s így mód sem adatik arra, hogy bárki ís a legkisebb gyanút táp­lálja a adóellenőrök elfen. Egy­szerűsíteni' fogják az őstermelői iga­zolványok rendszerét is, ami ab­ból fog állani, hogy nem Keli kü­lönösebb igazolás ahhoz, hogy va­laki őstermelő-e, vagy sem, csu­pán azt kell igazolni, hogy van-e birtoka, vagy haszonbérlője stb. A kormánynak ez a "bölcs intézkedé­se, sok panasz elhangzását hárít­jk ei "s mi 'meg aíban az esetben Is HelyeseIjTTk e me intezKedeséfc életbeléptetését, ha pillanatnyilag bizonyos gondokat ökoznának az államnak, mert ugy véljük, hogy ki kellett huzní ezt a méregfogat, amelyre véleményünk szerint igen gyakran csupán politikából, dema­gógiából hivatkoztak egyesek. Re­méfjüfc, hogy ezekután teljes meg­elégedés fog bekövetkezni. Véglegesen összeállították a bíboros hercegprímás által vezetendő zarándoklás ünnep­ségeit és programmját. A Nyirvidék tudósítójától.) Á biboros hercegprímás — mint ismeretes — vezeti efsői'zben a ma­gyar katholikusságot zarándokúi­ban az örökvárosba. A zarándok­tatot rendező Országos Katholikus Szövetség végfegtesen összeállított i az aprliis 29-én Budapestről kiindu­ló zarándoklás végleges programm­ját, mely szerint a magyar kathofi­kusság ezen impozáns zarándokútja méltó lesz 'a Szentévi' Zarándokla­tokhoz, amikor is többszázan és ezren mentek le Rómába. A szer­vezés munkája már nagyban folyik és a vidéki plébániáktól és .egye­sületektől, nemkülönben a közsé­gek elöljáróságától tömegesen érkéz nek érdeklődések, amelyek azt mu­tatják, hogy Serédi bíboros herceg­prímás által vezetendő nagy nem­zeti zarándokfás inpozáns módon fog lezajlani. A zarándokok megte­kintik az örökvároson kivüi Ve­lencét, Firenzét, Bolognát és Lo­rettót s aki akar, az még kirándulhat Nápolyba, Pompeibe, Szorrentóba és Capri-szigetére. A tömeges ér­deklődésekre való tekintettel kén az Országos Katholikus Szövetsé­get, hogy mindazok, akik részt ^hajtanak venni ezen a zarándok', láson, minél előbb jelentsék be óhajukat a Szövetség központi iro­dájába (Budapest, IV. Ferenciek­tere 7.) A zarándoklás részvételi di­ja llí. osztályon 310 pengő, II. osztályon 470" és 1. osztályon 700 pengő, III -b. osztályon pedig 210 pengő. FIGYELEM IHBHnSiaaHBBMH Van szerencséra nígybecsQ figyelmét felhívni sz ? Halam leggondosabban kezelt, kitűnő minőségű összes húsvéti fűszerárukra, Ivnrgonyiliszt és bor^etre valamint f-aját, liuom minőségű pörköltkávéra és kereui a redeleseltet mietőlb lel­adni bo e-y azt iáeieb->n hxiasziliilhas mm. Elsőrangú rizling' és valódi kieftstönfött szilvapálinka legjutá­nyosobb áron sálam kapható. Grewürcz Bernát fűszer és bn'ü/.lete, Kossnth-tér 12. Telefon: 94, szám. 2107 Nemzeti kultúra és internacionális befolyás. Irta: Péter Károly. nak rá, nem lehet nagyobb köte­lessége, mint az idegen hatás érté­kes elemeinek tekintetbe vételévei saját kultúrájának fejlesztése, saját­jának az idegen előtt va'ó háttérbe szorítása nélkül, s nem lehet na­gyobb gyalázata, mintha saját fiai a hazait csak ócsárolni, az idegent dicsérni tudják. Ha valakiben megvan az a különleges isteni ado­mány, hogy az idegenben meg tud­ja látni a hazajnái jobb vonasokat, annak felhasználásaval tessék fej­leszteni a nemzeti ku 1 túrát. Mert ócsárlássál ugyan és az idegen vi­selet, gondo'kodás, erkölcs, zene, Mielőtt a fenti témával foglalkoz- j nék, pár szót szólok K- A- tanártár- ? samnak egy régebbi cikkemre adott \ válaszáról. Ugy jártunk egymással, mint az egyszeri' cigány, mikor azt kérdezte a kómájától: Látott i mán komám telegráncsot? Láttam bizsén, még ettem is, de a se a vót! Én a minden tekintetben — er­kölcs tanulás, tudás, stb. — kifo­gástalanul induló, de társadalmi csiszoftság hijján az életben lema­radó emberekről irok, ő pedig már a gyermekkorban, az érzéki vágyak korai teljes kielégítésétől megcsö­mörlött emberek lelki világának rajzára válaszo 1. Ez pedig kettő­S az ő állítását senki sem tagadja, hiszen azt már Vörösmarty meg­írta, hogy: Kinek virág keli, nem hord rózsaberket, A látni vágyó napba nem íekjnt. Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget, Csak a szegénynek nem hoz vágya kint. Azért azt bajos volna állitani, hogy a strucc bölcsebb, mint a daru, mert egyszerűen homokba dugja a fejét, ugy gondolkodik, hogy ha ő nem látja, akkor veszély sincs, mert ha volna, látná, mig a daru buta, mert bele áll a ,nád szélébe, fentartott csőrrel sást imitál, s csak igen gyakorlott szem­mel felfedezhető rejtekéből fi­gyelve folton a körülötte leját­szódó eseményeket, keletkezése előtt kikerüli a veszélyt, s csak a legritkább esetben esik áldozatul. A nevelésben kövessük hát a bö'cs struccot és ne a buta darut. A nők­től sem kell félteni az ifjút, csak meg keli válogatni a társaságot s hozzá keh szoktatni, hogy ne ugy nézzen az ifjú a nőre, mintha soha­se lett volna édesanyja. Ennyit az előbbiekre. Nemzeti kultura. Ha gondolkodunk felette, nehéz probléma ájl előttünk. Vájjon van-e egyáltalában? Ha van, miben nyil­vánul meg? Hol van a kpzdete és mik a határai? Mert a kultuM soha­sem egy ember, vagy kisebb tár­sadalmi alakulat, nemzet, vagy vi­lágrész kizárólagos tulajdona. — Nem ő szülte, nevelte, fejlesztette, hanem a kultura az egész emberiség állandó munkájának, nemes fejlő­désvágyának, haladási szándékának, a földrajzi, természetrajzi viszo­nyok és az ember kölcsönhatásának az emberi léleknek a megszokot­tat, meglévőt megunó és uiat, jobbat teremteni vágyó működésé­nek és az emberek kölcsönhatásá­nak az eredménye. Ha ebből a szempontból nézzük az emberiség kulturáját, azt keh mondanunk, hogy a kultura inter­nacionális dolog. Ha azonban azt veszem figye­lembe, hogy minden egyes nem­zetnek, sőt vidéknek miegvan í mag» speciális kultúrája, amely az ottani viszonyokat tükrözi vissza, vagy régi kegyeletes hagyományokban, szokásokban, viseletben maradt ránk, amily sokszor igten értékes erkölcsi, történelmi, vagy esztéti­kai értékeket képvisel, azt keli mondanom, hogy igenis van nem­zeti kultura, amely hosszú évszá­zadok fejlődésének eredménye, s bár lehet, hogy idegen hatások: alatt fejlődik, de a nemzet lelkét feltétlenül hűen tükrözi vissZa, ah­hoz asszimilálódott. Nemzetnek pedig nem lehet na­gyobb büszkesége, mint a saját különleges kulturája. Nem lehet szebb hivatása, mint annak ápolása, fejlesztése. S ha idegen elemek hat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom