Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-19 / 89. szám

JSfYÍRYIDÉK. int. április IS. OVÁS! Az utóbbi időben gyakran buk­kannak fel világhírű kéizitmé­nyünk silány utánzetai, ame­lyek megtévesztően utánozzák a Diana sósborszesz közis­mert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást é« tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel járó törvé­nyes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utánzatok forga­lom bahozatalátol és kérjük a fo­gyasztóközönséget. hogy » n Hán tapAsztalt visszaéléseket saját er­dekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi R-T. Budapest. öngyilkos lett, mert a vőle génye húsvétkor más leányt locsolt meg. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A vásárosnaményi Korona ven­déglőben volt alkalmazásban Belt­nyik Anna szobalány, aki most sú­lyos sérüléssel fekszik a nyíregyházi kórházban. Belenyik Anna a szállo­dának egyik vendégszobájában zsi­ros szódát ivott, öngyilkosságának oka vallomása szerint vőlegénye, aki húsvétkor nem jött el hozzá ön­tözni, hanem más lányt locsolt meg, amiből azt következtette, — hogy őt már nem s szereti. A TiszántHli Ipar és Keres­kedelem közgazdasági heti lap megjelenik a budapesti Nemzetközi Vásáron. Az egész Tiszántúl a legnagyobb figyelmet és érdeklődést keltette a Tiszántúli 'Ipar és Kereskedelem, a Tiszántúl egyetlen közgazdasági he­tilapiának az a nagy jelentőségű akciója, hogy a budapesti Nem­zetközi Vásár megnyitása alkalmá­val tiszántúli exportkereskedelmi, város és községfejlesztési és idegen­forgalmi számot ad ki. Ez fesz a Ti­szántúl legefső önálló közgazda­sági és kulturális propagandája, amelyet maga a Tiszántúl fog vé­gezni. Ezt a propagandád tehát a Tiszántúl" közgazdasági" érdekeinek nemcsak a legalaposabb ismerete fogja irányítani", hanem a Tiszántúl legteljesebb szeretete hatja át. Propaganda nélkül ma már nem tehet boldogufni! És á Tiszántúl is nagyon rá van utalva a komoly s céltudatos propagandára. Ipari és mezőgazdasági termelésünknek piacot, vevőket ked szerezni á bel­és külföídön egyaránt. Szabolcsban is burgonya, sertéshustermékek stb. várják a külföldi megrendeléseket. A Tiszántuh "Ipar érkereskedefem ez <ri a nagyszabású propaganda számmai a tiszántúli exportot kí­vánja fejleszteni, tehát gyakorlati célokat szolgál. Fel akaria hívni az ország és a külföfd figyelmét arra, hogy mit szerezhet be a Ti­szántúlról? Tájékoztató fog viszont ez a szám nyújtani a tiszántúli városok és köz­ségek fejlődéséről és meg akarja nyerni ügy az ország, mint a kül­fod közöniségét a Tiszántui meglá­togatására A Tiszántúli Ipar és Kereske­delem e számában magyar és ide­gen nyelveken megjelenő cikkek fog jak ezt a célt szolgálni. A nagyszabású s igen nagy mun­kával és költséggel készülő számot megkapják a budapesti Nemzetkö­zi vásár látogatói, a külföldi keres­kedelmi és iparkamarák, a tiszántúli megyék, városok és községek stb. A Tiszántúli Ipar és Kereskede­lemnek ez a lelkes munkája méltán megérdemelheti a legmelegebb mél­tánylást és támogatást. A Tiszán- í tulj Ipar és Kereskedelem most is, mint mindig, a legnagyobb figyel­met "kívánja szentéin! 'Nyíregyhá­zának és Szabofcsvármegyének. — Minden felvilágosítást megad a Ti­szántúli Ipar és Kereskedelem köz­gazdasági hetilap szerkesztősége, Debrecen, Piacz-utca 81. szám. Találkozás a párisi Uapoleon-diadalí? alatt egy valódi angol úrral, akiről kisfi!, bog? ­nyíregyházi. Marssó tanárt tüdőgyulladással Páris egyik kórházába szállították. VII­A Qare de í'Est hatalmas pálya­udvara szédületes tömegekben en­gedte ki a megérkező utasokat, ame lyek sürii hangyaboly módjára sü­rögtek-forogtak, hogy az autók autóbuszok és más közlekedési jár­müvek százai gyorsan elnyeljék őket és átadhassák helyüket ujabb tömegeknek. Káprázva a nagy for­galomtól, üftünk fei a reánk vára­kénytelen voltam a Hotel Di-ub:i, Páris.egyik legy'obb kórházába be­szállítani. A felvétel meglehetős ne­nezfön ment. Először az igazolvá­nyainkat kifogásolták, majd azt hozták fel, hogy szállónk más ke­rülethez tartozik. Hosszas vitatko­zíáaEütán — tekintetei a betegség súlyosságára — mégis csak ott tar­tották. Míg Párisban étrtózkodtunk mindennap, felkerestük a kedves kozó au'tócarra, amelyet a páris; tanárt, szerencsésen egy magyar kirándulásunkat rendező Centrai­eitrópa társaság bocsátotta rendel­kezésünkre. A Bouievarő S ebasío­poi és St. Michei ez időben ís rend­KÍVÜ'Í forgalmán jutottunk szállá­sunkra, a Rue de Vaugirard és Bvard St Michei sarkán lévő Hotei Trianonba. A reánk nézve szomorú nevü szálió a Quartier Latinhoz közei fekszik mindenhez, amit meg­akartunk tekinteni. Kenyefmes tsz­ta, bár elég drága, mert egy sze­mélynek reggelivel 10 P. (ha egyedül és nem kiránduló csapat­tal jön az ember.) Melegen ajánl­hatjuk mindenkinek, ki rövidebb időt szándékozik Párisban eltöl­teni és idey'ét nem akarja elveszte­getni sok gyaloglással, autózással. A szállásunkon Margócsy igaz­gató régi növendékei és a Sorbon­non tanuló egyetemi ifjúság közül egy néhányan üdvözölték a tjársasá­got, akik' közül Römer Miklós nyíregyházi, Gerő János debre­ceni medikusok és Kessíer József demecseri mérnök az elutazásunk percéig velünk maradtak. A prog­ram m megállapításától, hogy min­den kis időt kihasználhassunk, a vásárlások lebonyolításáig mindent az ő segítségükkel hajtottunk vég­hez és fáradságot nem kivélve si­került is nekik elérni, hogy az idő kellemesen és tanulságosan telt e; és az előre kijeföíf programm az utolsó pontig megvalósulhatott. Az ifjúság is lázasan igyekezett az ut .porát lerázni, hogy minél előbb és .minél többet kapjon Pa­risból. Sajnos az egész ott tarfózko dásunk alatt jó hangit falunkat át­landőan zavarta az a szomorú eset, hogy Dr. Marssó József kísérő ta­nár súlyosan megbetegedett. ö volt Margócsy igazgató mellett az egész kirándulás Telke. Megérkezé­sünk után hirtelen rosszul"- lett és mivei tüdőgyulladást "konstatáltam nála, melyritk tünet ei mindinkább fenyegetően mutatkoztak, másnap orvost kapott kezelőorvosnak. Mikor t sorokat papírra velem, már tui van a krízisen és halad a gyógyulás feíé. Délelőtti séta. A Centraleurópa embere kalauzolt "a kis ízelítőnek tartott sétánál, ami a rövidsége mellett is rendkívül sokat nyújtott. A St. Sulpice templom hűvös árkádjai alá épen csak bekukucs­káltunk, hogy Servandoni csodás alkotását a főoltár mögötti Mária Kápolnát megtekinthessük, ahol Szt. Péter szobrának a lába a sok csóktól erősen megkopott. A templomban kegyszereket árulnak. Kis téren, négy fa körül vesz egy kandalábert. A téren a kirakatok ablakaiban kubista festők müvei késztetnek gondolkozásra. Mit is ábrázolhatnak ? Tengerfenéket-e, vagy macskát a háztetőn. Áz Akadémia téren Voltaire Szob ra gúnyosan mosolyog. Az\ Utcákon választási táblák. Számmal ellátva. Minden párt kap külön egyet. Okos intézkedés, Egyik nem ragaszthatja fe a má­sikat. A nagy képviselőválasztást izgalmas "harcokra egyelőre csak ez az intézkedés utarr A Szajnapart festői. Túloldalon a Lou\Te., A parton hosszában a buquinistek. Anatol Erance jut eszünkbe. Szabadon választhattunk a kitett könyvek közt is régiségek­ben minden vétei kényszer nélkül. Ez már igazi 'Páris. A Szt. Atyák hídja. A Piacé du Caroussei "impozáns. Körűi veszi három oldalról a Louvre. Az Arc de Triumph du Caroussefen át a Tuideriák kertjére pompás kilátás Itt egy érdekes epizód állított meg bennünket. A diadalív magyar yonatkozásu. Napóleon állította, fei a pozsonyi béke emlékére. Egy angol közép­kort ur élénken magyaráz 3—4 fiatalembernek. Nagy volt a csodál­kozásunk, mikor mikor megszólított magyarul és még nagyobb, mikor —Miiin mwi i nitr i PUCH | TTC 232 km-es motorkerékpír megbízhatósági versenye 250 cm* kategória első — második harmadik •egyedik ötödik hatodik 175 cm* kategória első ———— t araayérem, 1 ezöstérem, 1 bronzérem 2 PUCH team gvőzelem, 14 PUCH startnál, 14 PUCH célnál. Szabolcsvármegyei körzetkepviselő: K&TZ Mim kerékpárkereskedő, — """t oaiMHMMiaMM mia^^ SÍRKÖVEK fáéit, márvány és terméskőből nagy választékban vannak s jutányos ároe kaphatók. Toyábbá raktáron tart márvány síremlék-lapokat. Régi sír­kövek újra fényezését, betűk vésését, aranyozásit szakszerűen és olcsón eszközli ugy helybe* mist vidéken KOVÁCS LAJOS 3347-u kőfaragó mester NYÍREGYHÁZA, Rákóczi át 23. kiderült, hogy nyíregyházi Dr. Ré­vész a budai II. ker. Ponty-utcai kereskedelmi iskola tanára vezette növendékeit Londonba és időt sza­kít "egy rövidebb párisi sétára bt: érettségizett Nyíregyházán és Dr. Vietórísz István ügyésznek, ki osz­tálytársa voit, velünk küidle üdvöz­letét. Jó utat kívánunk földinknek. A Gambetta monumentális em­lékénél a magasban keressük a z. utat, hol is szökött meg az ostrom­lott városból, hogy tafpra állítsa Franciaországot. Most következik csak a hamisitat: fai, régi Páris. Keskeny utcák, szük sikátorok, némelyik alig széle­sebb 1 méternél. Minden kőnek re­géje van. Pont Neuf. Uj Ilid, de azért leg­régibb hidja Parisno£. 1578-ban emelték és befejezője IV. Henrik, lóhátról büszkén nézi le a gya­logjárót. Már csak a piacé St. Michei kút­ját nézzük meg, legyőzte Szt. Mi­hály a sárkányt, hogy egy pár lépéssel odébb a Viennois étkez­dében otthon érezzük magunkat. Barna László és Iván üzletvezetők magyar pincéreket is tartanak. A magyarok találkozó helye. 'Több he lyen fei is hivják figyelmünket a ki­tűnő magyar kosztra, nekünk azon­ban most ez alkalommal" nagy fá­radságunkba került a kőkeinénv borjuaggastyán földi maradványait bekebelezni. Másnapra ugyan meg­ígérték, hogy remekeinek, de a ma­lac sültnek mondott húsétel már a disznó nevet is fiatalnak tartotta volna magához. Az is tui "sokáig élt és rövid ideig sült. Szerencsé, hogy a. Sok látnivaló feledtet ve­lünk az ilyen prózai dolgot­VIII. Nagyon belemerültem az étkezé­sek leírásába és sietve szaladok már a társaság után, hogy Metró­val, Párisnafc ezen legolcsóbb és. legkényelmesebb közlekedési esz­közével (minden utazás 60 cm- — 14 fillér.) az Invalidusok dóm­jának ei ne mulasszam megtekin­teni Napoleon sírját. Ez is már Páris. Hozzánőtt és el ' se teltet, enéfküi'képzelni. Importáló látvány a dóm kupolája alatt a '6 m­mély és 23 m- átmérőjű kör kezé­pén a császárnak, finn vörös már­ványból, egy darabból, faragott sarkofágja. A körülötte levő győ-t zetmi szobrok zászlókkai szinte meghajolnak a történelem óriása előtt. Csodás kép. A főoltár már­ványa sajátságos színben veri vissza a félve beszűrődő napsuga­rakat és az ünnepi áhítatot még egy suttogás se zavarja meg. - ­Ereztük hol vagyunk és mívei tar­tozunk a toufoni hadi iskola kis káplárjától az égig szökkent szel­lemóriásnak. Egy rövid pillantás a Napoleon testvéreinek és XVI. La­jos tábornokainak gyönyörű sírem­lékére és már kint vagyunk. Meg­tört a varázs és az ifjúság szaiád kis .Napoleon szobrocskákat vásá­rolna,, amit az élefmes üzie ^-szél­iem már a kijáratnáf áruígat. (Fofyt. köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom