Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-18 / 88. szám

1921. április 18. j^rímriDáie 3 Vicé/. Pávay Mátyás Sándor lép ezután a színpadig s rövid kato­nás szavakban mutatva rá előadása téijára, kéri hallgatói türelmét. A tf'ueem pedig másfé órán át nem hogy szűnne, vagy csak "csökkenne is, hanem egyrje fokozódik. Előadása során először is An­gliának, Amerjikának és Kanadának sportéletével foglalkozik, mint a mely államokban a legintenzívebb sporitélet folyik s e z tpszi lehetővé azt, hogy katonailag erős álla­mokká fejlődtek ki, noha Ameriká­nak példáu' a háború előtti évek­ben nem volt több sorkatonája, mint 75000 ember. A sportszeliem­neK érdeke.-; megnyilatkozásait mu­Uatták be azok a vetített képek, me­lyek a háború folyamán az angoi táborban készültek egyes frontmö­götii sportküzdelmekről. . Részletesebben foglalkozik az orel, cseh és soko 1 egyesületek mű­ködével, melyek bennünket szer­vezetük céijainá 1 és céltudatos tö­rekvéseiknél fogva közelebbről ér­dekelhetnek. Előadása nyomán tá­rult fe» mind világosabban az a munka, melyet a monarchia fel­bomlasztására végezlek s amellyel megiévesztették az e*ész világ közvéleményét s előkészítői s egyeji­gjetői lettek Magyarország feldara­bolásának. Mint legöntudatosabban milita­rista állammal, Franciaországgal is ré z'etesebben fogJLal kőzik. Bemu­tatja az ország testneve é>ügyi szer­vezetéi, mely már a négy é\te gyer­meket is militarista szellemben ne­velj. Nagyobb figyelmet szentel Itália testneveléiügyenek, aho 1 a Duce maija irányítja a nemzet testi ne­velésiének nagy ügyét s a tömeg­sport jelentőségét maga a nemzet is felismerte. Hogy miiyen nagy propagandisz­tikus ereje van a sportbéli kiváló­ságnak, azt Finnország nagynevű atléájának, Nurminak a nevévé igazolja,' aki híresebbé feszi diad* laivai a három és fél milliós nem­zetei., mint tudósai. Megemlékezik az oros 7 katonai szervezetekről is, melyeknek elő­iskorái az iskola padjaiban, az if­júság! körében találhatók. A semleges államok sportéletének rövici iirae^jése ut£i Németország sportszervéze eit tárja fel különös élességgel s emlékeztet arra, hogy bár Németország az úgynevezett le­győzött á.lamok kö,é tartozik, leg­nagyobb elíenségfe, Franciaországa diadalmámorban is ott é-zi a német erőt, mely megtorlássaf fenyeget s amely erő valóban ott Is él a kemény német ökölben, m'lyet a tömegsport, a rendszeres testneve, lés acétqz. Az egyes nemzíetek életében je­lentkező tervszerű tömegsporto'ás­lásstU szemben reámutat a magyar testneve és alig pár évet számláló mültjára s arra a testnevelési tör­vényre, melynek becsületes sziwei való fogadása és megértése áltaf nemzetünk ifjúságában szunnyadó erőink céltudatos kifejlesztése után rövid évek munkája árán ott le­szünk mi is azoknak a n&mzBtleknek a sorában, amelyek nagy tetteket tudtak végrehajtani ifjaik testi ós szellemi nevelése áltaf A mozgőfényképeflvétefek, me­lyek egyes leventeünnepélyek meg­önökitői voltak, igazolták az előadó itménységját s a közönség hálás el­ismerés-e! adózott a magyar "test­nevelésügy lelkes harcosának elő­Uri fehérneműt chlormente­sen és tükörfényesen mos Biró adásáért. A mindvégig lebilincselő előadást a Magyar Hiszekegy zár­ta be. Délben a Korona kistermében szükebbkörti bankett volt, amelyet a városi testnevelési, bizottság adott Pávay Mátyás Sándor ny. tábor­nok tiszteletére. A banketten az egyházi, katonai, polgári notabili­tások, a testnevélé-. lelkes zászló­Vivői voltak hivaia^osak. Kiemelke­dő eseménye volt a társas ebédnek Kállay Miklós dr. főispán lnyii­•göző erejű felszólalása á levente­intézmény jelentőségéről. Kállay Mi«ós főispán a leventemtci.né ayrOi. A nehezen kezdődő tavaszon mi itt megkezdjük a tavaszt az ünnep­lés tavaszáva 1. Sokan vannak, akik nem tudnak lelkesedni az ünnepe­ken, akik a/ ünneplések "'len fog­lalnak állást. Lelki szegénységre, fantáziabeli szegénységre va-'i ez az i állásfoglalás. Mára primitív ember is ünnepelt, ha vagyonban is, lel­kileg is szegény volt, boldogan ün­nepeit 'adott aíkaiomjfor, ha ünnepe/ 1 hette urát, jótevőjét.' Tegnap ' mi szociális és vallásos gondolatot ün- ! nepeltiink, ma a leventeintézmény kimagasló munkásait ünnepeljük . a hódolat kifejezésévei. A levenne eszme ma azoknak az j eszméknek egyike, amelyek körű' i ki kell kristályosodnia 'az ország Uccaruhákat felelősséggel tisztit Biró jöVőjéről való gondoskodásnak, az ország programmjának. A levente eszme inkarnációja a nacjonaIizm usnaK, Annak a nacionalizmusnak, amely ma erősebb, mint vafalia is volt, a nacionalizmusnak, amely ma egye- ! dűl képes arra, hogy lelkesítsen,az j önzetlen vagy önző akarások lendü- i letévei győzelemre vigye a nemzet | legszentebb ügyét. Mondjuk ki őszintén és bátran: ebben a háborúban az eröseőó nacJonal«mu> győzött « meg­alkuvó, ingatagabb nem*et| ér­zéssel szemben. A délszlávok kíméletlenebb, dur­vább és franciák Elszászért, re­vanchért gyűlölködve lobogó nacio­nalizmusa'a mi finomabb, euró­paiasabb elgondolásainkon. (Hosz­szas taps, éljenzés.) Ebbő' okul­nunk keli, vallanunk kell azt a meggyőződést, hogy a nacionaliz­mus az alapja minden nagy alko­tásnak, a nacionalizmuson keli át­szűrni minden tettünket, minden gondolatunkat. A mi Ieventeintéz­nyunket is e z a nacionalizmus füti át, azt az intézményt, amely uj formája a militarista gondolatnak. A múltban a militarizmus nem egyszer szembeállott a nemzeti érzéssel, a leventeintézményben a militarizmus és a nemzeti gondolat, a, nemzeti eszjne egy, a militari zmus Alkalmi ruhákat felelős­séggel fest BIRÓ IMtf, kndden utoljává! Kizárólag felnőtteknek! ADOLF NIENJOU, ARLETTE MARCHAL együttes szereplésével: SZÖEE v^F BARNA? Csiklandós szerelmi történet 7 felvonásban. 3 rany és a nö Regényes szerelmi történet 8 felvonásban. Szerdán Csütörtököt A szabadság hősei (Garibaldi szenvedései.) — Hősköltemény 12 fejezetben. I fejezet: Száműzött szabadsághős. II. „ A császárság foglya. III. „ Megkötözve, étlen-szomjan. IV. „ Az önfeláldozó asszony. V. „ Menekülés a tömlöcból. VI. „ A szerelem lángja. VII. „ Kitör a szabadságharc VIII. „ A körülzárt város. IX. „ Kossuth és Garibaldi. X. ,, A vértanúk kivégzése. XI. „ Anita halála XII. ,, Lehűl a rabbilincs. Előadások kezdete: 5, 7 és 8 órakor. itt telítve van ne.nzetí érzéssel, amely ma mindenek felett, egyedül -potens erő. A katonai lélek, a le­venteintézményben a polgári eré­nyekkel, a katonai erő, harciasság, halni tudás a polgári lelkesültség­gel, a polgári félek nemzeti ideál­jaival egyesült. Ezen az ünnepen ezt a !eve n tein-uézményt köszöntjük, azt az imézményt, amelyet annyi reménységgel és szeretettel fej .ész­tettünk- és amelyet a jövőben mind­jobban kiakarunk fejleszteni. A főispán nagyhatasu beszédében Mátyás Sándor ny. tábornokot üd­vözli, köszöni lelkesítő munkássá­gát és köszönti a pofgári munka vezérét, Mike Cz István alispánt, kö­szönt minden magyar embert, aki a levente eszmében hisz és köszönt minden magyar ifjút, aki egy vasár­napot áldoz ennek az eszmének. Mátyás Sándor ny. tábornok kö­szönetet mond a főispánnak, izzó magyar hevülettel mondott, fenkö i gondolatokban gazdag üdvözlő be­szédért és poharát a nemzetes ősi vármegyére és Nyíregyháza városá­ra emeli. Bankét után Mátyás Sándor ny. tábornok szemlét tartott a levente­csapatok felett. Fehérvasárnap, szeretet­vendégseg Nyíregyházán. (A »Nyirvidék« tudósügjátói-}. Mintha fehér rózsa szirmai "huv­fanának alá, mintha halk zene zsongana az áprilisi égbolt kék kárpitja mögül, ugy árad a városra a fehér' vasárnap poézise. Fehér­ruhás, fátyolos kisleányok, mirtusz fonódik a tisztaság glóriájában fénylő fejükre, valami szent elfo­gódottsággal sietnek az Ur tertirjlo­tnö, a Tisztaság, a Bárány ragyogó hajléka felé. A kisfiúk is jönnek. Ma nem beszélnek, ne m pajkoskod­nak. Nagy benső ünnep áhítata, a félek megújulásának mámorító tu­data parancsol csendet ajkukra. Mint az élet felé tornyosuló látatlan erők mágneses csúcsa, hívja, vonja magához kis ^szivüket az Ofíár, a Szent Kenyér," az Ur Teste, amely­nek befogadására a bűnbánat készí­tette szivük hajlékát. Az efső áldo­zás vasárnapja ez, felejthetetfen, csodás illatú reggé f egy élet föle ívelődő szivárvány- Az oltár előtt a Tiófehér ruhás leányok, mögöttük a fiuk sorakoznak- Három Káílay fiu is ott áü közötük megilletődöt­ten, nagy fekete szemükben a csii­Az országoshírü kitűnően idomított lovakkal, majmokkal, szenzációs világvárosi műsorral e héten Nyíregyházára érkezik és a Búza-téren megkezdi előadásait. Bővebbet a falragaszokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom