Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

UMmMttMH JKÍYÍ1YIDÉIC ÍSÜSS, április 1. BJZTW W™

5' ifMíg N4)MAiraa kedvező megoldásra. Hogy ez régi felfogás, bizonyítja az Ipartestületek Országos Szövetségének le t re hívó ttsága, amely azonban támogatás hijján, csak vegetált, produktív munkái alig tudott kifejteni. A beléje tömörült'lesfüfetek, a tagdíjfizetés kötelezettségétői való szabadulás végett, mindinkább e[hagyják ezt az életerővel fei nem ruházott szövetségei, amelynek pedig az lenne Á "hivatása, ami' a KÜfön kamara, va'gy Kézműves Te» fiifet szolgálni volna hivatott. Az iparosság. nagy része szerte az országban, életrehívandónak találja az uj szervezetet, hogy az törvényerőt nyerve, pótofja azt az erőt, amit a mai szövetség kifejteni nem tud. Ezt a kívánságot honorálni kívánja a .kereskedefmi. miniszter és ezért — a cím mellékes — megtervezte az ipartestületi reformot, mert ez a bázis és ennek tetejébe jön a Kézműves Testület. A tervezet az érdekeitek körébe Jutván, megindult a ipro és contra vélemények áradata. A kereskedelmi és iparkamarák érthető okokból, ellenzik az uj szervezet megalkotását. Ezt áz okot a miniszterelnök debreceni 'beszédében és a kereskedefm

1! miniszter másutt, már megszüntette, meri mindketten kijelentették, hogy a mai közös kamarák megbontását meg nem engedik. Itt tehát a helyzet változatlan marad. Az ország minden rendii és rangú iparosa ezután is, mint eddig, viselni fogja az ebből reá háruló terheket'és egyben élvezi azt a munkát, amelyet a közös kamara érdekében kifejt. Ez a munka r.em is olyan kicsiny, ha azt tekintjük, hogy a közös kamarában a teendők 80 százaléka éppen a kiválni szándékozó kisés középiparra esik. Viszont éppen a kézmtiiparosság, amely ezt a több munkát szolgáltatja a Tcözös kamaráknak, a terhek viselésében csak 30 százalékig veszi ki részét. A{z iparosság terhei nem növekednek a mai állapot mellett. Nem volna azonban a közös kamarák közgazdasági álláspontja kel főleg kidomborítva, ha a különválást csupán ebből a szempontból ellenezné. Itt az p. felfogás uralkodik, amely a decentralizálásnak erőt csökkentő hatása is lesz* amely azután a régi és az u] szervezeteknél is érezhetővé' fceií, hogy váljék, kárára az iparnak éppen ugy, mint a kereskedelemnek is, amellett, hogy a külön szervek .külön véleménye egyesített, tehát közös nevezőre hozása, még külön központi elbírálást is igényei, holott pedig ez ma, a közös kamarában máris kikristályosodik. A közös kamarák a széthúzástól" tartanak, holott ez ma nincsen. Az Iposz, a Kiosz és az ipartestületek nagy s^áma azonban etfől nem tart. Beleegyezik a mai közös kamarák fennmaradásába. Vállalja az uj szervvel járó költségeket, mert hiszen számítás szerint fejenként és Vasárnap délelőtt 10 órakor az ipartestület díszközgyűlésen ünnepli Zomborszky Dániel elnököt és Antal János pénztárnokot, afeik három évtizede fezetoi a nyíregyházi iparosságnak. Ezüstkoszornt adnak át az iparosok népszerű elnöküknek. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A városháza nagytermében vasárnap délelőtt 10 órakor díszközgyűlés lesz, amelyet a nyíregyházi ipartestület rendez szeretett elnökének, Zomlx>rszky Dánielnek és Antal Jánosnak az ipartestület pénztárosának tiszteletére. Zomborszky Dániel is, Antal János is immár 30 éve állanak a nyíregyházi iparosság vezetői között. Zomborszky Dániel már 30 évvel ezelőtt előljárósági tag volt, Antal János'151 tanulót szabadított fel. A díszközgyűlést Somogyi Gyula kir. közjegyző, az ipar testület örökös diszelnöke fogja yezetni s a városi hatóságot Szohor Páf helyettes polgármester képviseli a megjefenő tanácstagok élén.Részt vesznek a közgyűlésen a debreceni kereskedelmi és iparkamara elnökségének küldöttei is. Az ünnepelteknek át fogják nyújtani a kereskedelmi miniszter, a Kereskedelmi és Iparkamara, Nyíregyháza város es az iparos .társadalom elismerésének dokumentumát. Nyíregyháza iparossága díszes és értékes ezüst koszorút nyújt át Zomborszky Dánielnek, a munka, kötelességtudás, a hűség, a kartársi szolidaritás tiszteletet parancsoló, szeretetet és megbecsülést ébresztő hősének . A diSzgyüfés után délben 1 órakor tái-sas ebéd lesz a Korona nagytermében. Egy teríték ára bor nélkül 2.80 pengő. évenként 1 pengőnél ez többet nem tesz. Mindezt azért, hogy érdekeit ne ápolják ott, ahol a kereskedelem és nagyipar érdekei kerülnek elbírálás alá és ahol hite szerim "5. "kisipari érdekek gyakran háttérbe kefl, hogy kerüljenek. Altalános közgazdasági szemszögből bírálva a dolgot, a fennmondottak után a kérdés kiesik a közérdek körébői. Miniszteri 'kinyilatkoztatások szerint a "mai közös szerv megmarad. Ugyanilyen kijelentések ajapjan, a sa'Ját költségen megalkotandó külön szerv felállításának semmi akadálya, mert hiszen a kézműipar vállalja a szaporodó terhet. Miként bírja ef, az más lapra tartozik. Nem tagadom, a külön kamarának soha sem voltam hív-e. Legyengiteni anyagilag a 'közös szervet, cél nem lehetett akkor, amikor az, talán az egyik fél nagyobb érdeklődése folytán lehetett csak kedvezőbb, arra az inkább érdeklődő félre. Az ügyek önzetlen, érdekellentétet nem okozó, mindenben pontos, jól megfontolt és az adott viszonyokat mindig szemelőtt tartó, ügybuzgó elintézéséről, igen gyakran volt alkalmam mások és köziiTétek dolgánál meggyőződni. A kérdés mai állásánál azonban, vissza keli emlékeznünk arra ai ankétre, amelyet. Kossuth Ferenc minisztersége idején, az akkor tervezett u] Tpartörvény megtárgyalására hívtak össze Budapestre és amely több héten át tartott. ' Akkoriban sok ellenzője volt az uj tervezetnek. Mégis, csodálatos módon, az ánkéten a gyáripar képviseletében dr. Hegediis Lóránt Gyosz igazgató azt mondotta, ho><y csinálhatnak az urak akármiféle ipartörvényt, mi nem ellenezzük azt, de ez csak a gyár kapujáig

1 lehet érvényes. Hogy a kapun belől mi a törvény, azt mi állapítjuk meg. A kereskedefmi és iparkamarák egyik főtitkára pedig azt mondotta, hogy a megszűnés utján a kisipart az uj ipartörvény megállítani nem tudja. Ha azonban a kisipar ugy találja, hogy egV ujabb rendelkezés javítani bír a helyzetén, miért ne készülne el az? Segíteni ugy sem fog, ártani nem árt. Legyen meg a kívánság, hogy a kedélyek csillapodjanak. A most adott helyzet más, mint az ipartörvénybeli. Ketségtelen, 'hogy az ipartestületek a reformra reá szorulnak. A legtöbb ipartestület tétlenül szemléli az eseményeket, amelyek pedig tagjai életelevenébe vágnak. A lestületek, — tisztelet a kivételnek — szegődtetnek, szabadítanak, tigdijat szednek, közben figyelmeztetik a tanulókat egy kissé a jó modorra, megkísérlik a cigarettázástól óvni a fiukat, no "meg e!ol

J vassák az ipartörvény cgy0. rendelkezéseit, amit a szegődök meg sem értenek és egy kis jól tanulásra figyelmeztetés' után elbocsátják az élet útjára a serdülő fiút, a szabadulásig mit sem törődve velük. A szabadulásnál egy kis törvényismertetés kevés figyelem köziben, a segédeknek a gyerelccs csiny tevéstől óvása, mert az már a "segédhez nem illik, ennyi a segéd utravalója. Díjak beszedése, be- és kijelentése a munkakönyvnek, ez az adminisztráció. Óhajo'k megbeszélése, székház és bálterem építés megtárgyalása, jó, ha a nagynehezen megalakított szakosztályok és kontárbiztosok működnek;, ellenőrzés, biztatás, bátorítás "hijján, ez a tárgyalás munkája. Mi van még? Mit végeznek még?! Rengeteg dolog lenne amit a törvény, az alapszabályok nyújtanak és biztosítanak. Kihasználatlanul r\e\"er mindez a jog és kötelesség. Ilyen viszonyok mellett a reform szükséges. A hanyatló ipari'élet fellendítése számára, - ami' közérdek — kényszerszervezetbe szorítani az iparosságot szükséges. A kényszertársulás nyújtotta""köteles és a nemzetgazdaságot" közelről érdeklő ipari fellendítést* efeteleven működést, a szaporodó bajoknak intern megszüntetését, ha ez nem lehetséges, ugy érthető feltárását, az ipari tudás, stb.-nek az emberekbe beotlását elérni szükséges. A szellemi nívót emelni, sok emberbe a ewási Az utóbbi időben gyakran bukkannak fel világhírű készítményünk silány utánzatai, amelyek megtévesztőén utánozzák a Diana sósborszesz közinmert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást éa tisztességtelen veraenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló éa súlyos következményekkel járó törvényes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilye* megtévesztő utánzatok forgalombahozatalától és kérjük a fogyasztóközönséget, hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját ér dekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi R -T. Budapest. pontosságot, Tvötefességiudást már a fiatal korban belerögziteni szükséges. Sok más egyéb itt fel nem sorolható dolog kell és felette szükséges éppen azért, mert csonka az ország, mert többet, jobbat kefl termelnünk, mert minden magyarnak a helyzet javításában részt teli vennie, árra közre kell munkálnia. Ehhez kell a speciális szerv, amely megérti azt, ami véréből fakad az iparnak, amely a testületeket munkára szorítja, gondolatokat termel, igyekszik javítani ott is és ha kell néha még rabulisztikus uton is, ahol esetleg az érdekek ütköznek, mert ez ütközés csak látszólagos lehet. Ha a 4íözös kamarák életereje nem csorbul, ha az ipar kívánja a küfön centrumot és annak életerőt is hajlandó adni, akkor ezt a törekvést meggátolni nem lehet különösebb ok. Az élet mutatja meg, hogy a kézműipar Számára & támogatásban verseingő két féi közül, melyik tud többbet nvujtam. Tud-é magának lendületet szerezni áz uj, nem-é szárnyalja tuf az ujat a régi, a maga' gazdagabb tapasztalatával, megizmosuft és "kipróbált erejével. Ha reményem nem csal, ugy ebből nemes küzdelemnek lehet kisarjadzania, amelyből Jjihetőleg a pusztulásra ítélt kézműipar megerősödésének kell kifejlődnie, fegyelmezett testületi és magánélettel egyetemben. Mindez előrelátható, mindez remélhető és mindez biztató reményt keltő, mert ugy valósulhat mep, hogy az uj, nem rontja a régit, de ha lehet, még azt is javíthatja. Ezért nem ellenzem az ipartestületi központ intézményes létesítését, ha 'azt netalán tán »K

am*ara« néven neveznék is. A j6 gazda I áQnni INE" «»•<•-«* ,f

a«„UmUULIHC tiriliiikat tiisznál. Vezérképviselet: Nyíregyháza. Széche«yi-ut !4. 461 2. Telefoa : 5*7. Á természetes íwSfc keserűvíz gyomor és b éitisssKtitó hatása párailen. Ax Igmándit ne tévessze essze másfajta keseritfixxel! Kafkité nindenitt kis ss mgy ivetta. SshnKtkuir MMM KMiírom.