Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

1928. raároíus 13. jáü&yiDiiL mellett a Rákóczy-titon vonul » menet a Városháza elé. Leventék! Legyen áldott az 1848nagyidők megszentelt emléke — és a magyar föld, melyért osapáink annyiszor vérez ek. A kárpáti szellő felénk hozza rab magyar testvéreink bus panaszait; a Retyezát és Hargita égbe nyúló csúcsai várják a magyar trikolort és óva intenek mindnyájunkat testvéri összetartásra. Petőfinek idegenben porladó magyar szive lángos'orral költögeti e "hon alvó fiait és megdicsőült szelleme azt zúgja fülünkbe, hogy pirkad már a magyar hajnal! T

alpra magyar;' Hegyszer lőtt utána régi haragosának egy njirgyulaji fiatalember. {A «Nyirvidék» tudósitójától). Kaluha Ferenc nyirgyulaji lakos bejelentette a csendőrőrsnél, hogy régi haragosa, Tóth István fényes nappal, amikor ő elhaladt a hálzuk elő t, az hi telen beszaadt előle a lakosba és ugyanolyan . hirtelen visszatérve, a zsebéből előhúzott 9 mm-es Steyr ismétlő pisztolyát rásütötte. A lövés azonban célt tévesztett, amire ő futásnak eredt. Tóth István ekkor még 3 lövréi'st adott ,le utána, mivel azonban ő elővigyázatossáeból kanyarogva futott, ezek sem találtak. Tóth István, amikor Kaluha feljelentése ,után kihallgatták, védekezésül /azt hozta fel, hogy az neki régi haragosa, mivel még a múltévben ugy megverte, hogy azóta munkaképtelen és katonának sem akarják bevenni. Tettét tehát bosszúból és elkeseredettsége miatt követte ei Egyenruhát kainak a leány középiskolák tanaiéi. A vaJJás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a következőket mondja: «A középiskolai leánytanulók öltözködésben inutaikozo divatkiíengesek megszüntetése és a leánytanulóknak az egyszerűbb és nemesebb izlésü ruhavisefeth^z való hozzászoktatása végett kívánatosnak tartom a kötelező egyenruhaviselet meghonositását. Ennek a célnak legjobban az u. n. matrózaiba (kékszövetü, esetleg berakott alj, kékkel díszített, öletve szegélyezett matrózbfuz feier meg. ^Gazdasági okokból azonban csak a fokozatos bevezetés elvét 'kívánom alkalmazni. Ezért e tárgyban a leányközépiskolák igazgatói hívjanak össze szülői értekezletet, ame.'yen tapintattal mutassanak rá azegyenruhaviseletnek erkölcsi nevelő hatására és gazdasági előnyeire, figyelmeztetvén a szülőket' arra, hogy az uj iskolaruha beszerzésének szüksége esetén már a fenti egyenruhát szerezzék be. Ily módon a szülők külön anyagi megterhelése nélkü; bevezethető a kötelező egyenruhavisefet, ugy, hogy az 1930 31. tanévtől kezdve már minden feányközépiskolai tanú ó&az iskofa által' előirt egyenruhát tartozik viselni mind az iskolában, mind az iskolai "éfettei összefüggő más alkalmakkor. Az év február 22-én keftM7279 V. számú rendelet felhívja az illetékes királyi tankerületi' főigazgatókat, hogy figyelmeztessék az internátussai kapcsolatos leány középiskolák igazgatóit, hogy az iskolai növendékek számára azt az egyenruhát vezessék be, amelyet az internáUisi növendékek számára már bevezették. * Ml* »<)»«•*

«• — Tavam divai^pok megl: ke-atek az Ujságboítb*. k Bristoli siáiló elöl indrJsak a társasutazás autói. A nyíregyházi autótaxisok egy csoportjának az a vállalkozása, hogy megszervezik az utazóközönséget és ingyen tartják nyilván az egy irányba utazókat, általános tetszést váltott ki a közönségbői és a 456-os telefonáiíbmás alig győzi febonyoÜtani azt a nagy forgalmat, amelyet a folytonos érdeklődé

s okoz. A vállalkozás igen ötletes, nem kerül a közönségnek semmibe, viszont minden utazónak az az előnye származik belőfe, hogy útiköltségének 75 százalékát megtakaríthatja. Ugyanis az egész vállalkozás azon alapszik, hogy mindig vannak többen, akik égy irányban utaznak, de nem tudnak egymásról,' nem volt szerv, amely az utazók érdekeit egybekapcsolja s igy bizony gyakran megesett, hogy egy-egjy sürgősen utazni kívánó üzletember egymaga volt kénytelen megfizetni i az egész viteldijat, j Ma már ez tulhaladot-"álláspont, inert ha valaki bárhová akar utazni, akár külföldre is, egyszerűen felhívja a 456. telefonszámot és bejelenti szándékát. Ott nyilvántartásba veszik és rövid időn belül már meg is kaphatja az értesítést, hogy kik lesznek az útitársai, akikkel aztán meg is egyezhet az indulás idejében. Az. utazás költsége természetesen igy megoszlik s például egy debreceni utért 40 pengő hefyett mindössze 10 pengőt keh fizetni egy-egy utasnak, Ami 'tekintetbe véve azt, hogy &z autó az üzletembert magában Debreoenben is odaviszi helybe, ahol dolga van s akár rögtön vissza jöhet, akár három órát is vár rá a kocsi, igazán nem jelent nagy- kiadást, mert a többietküfönbséget százszorosan behozza az, amit időben és gyorsaságban nyer. Egy vasárnap délután a Homok tanyai nagy diákok bőgött. Tavaly ínég analfabéták Toltak, ma már az elemi ismeretek tudói a tanya Sáfcss Kálmán felnőtt tanítványai. Barna; Jenő szabadoktatási titkár nagyiiatasn beszéde a tanya népéhez. Kemény téli vasárnap. Fagyos uton gördül a kocsi a nyiregyhá.

1ziakkai Kótajból Jármy Jánosné" hírneves gondozoítságü tanyája, Homoktanya felé. Színtelen, sivár a táj, most is «olyan a föld mint vén .koldus, valóbán».. Az árkokban még ovt a jétt a h& Ez a lavasz k<j(sjk. Hideg, fütyülő északi szélben mégis tavaszról aikmodom: a magyar nép tavaszáról, amelyet a kultúra fokozásától, a t

udás, a lelkes érzések terjesztésétől várok. Barna Jenő népművelési titkár, Bökényi Dániel szerkesztő az útitársaim. A kocsin vetítőgép, filmek. A Homok tanyán ma vizsga lesz, vetitetfképes előadás lesz, erre az alkalomra, mint ünnepre indultam útra. özv. Jármy Jánosné Amerikába utazott a Kossuth szobor leleplezésére. Kocsink Gábos Kálmán tanitó lakása előtt áll meg. Ez a szerény magatartású, fiatal erdélyi tanitó a Székelyföld szívósságával, önzetlenül, forró magyar érzéssel tanítja, neveli itt a tanyán az analfabétákat, az iskolázatlan felnőtteket. Az analfabéták tavaly vizsgáztak az előtt á bizottság előtt, amelyen Mikecz István alispán, a ifép művelődésének lelkes támogatója elnökölt s most a sok derék férfi és felkes asszony, beavatottan a betű misztériumába, hónapokon át szorgalmasan tanúit, bővítette ismereteit, ihletetten hallgatva tanítójának, Gábos Kálmánnak előadásait, oktató-nevelő igéit. A volt analfabéták továbbképző tanolfyamon vettek részt és ma délután ennek a tanfolyamnak vizsgájára jöttünk. A vizsgálatra Nagyhalász község képviseletéhen Lénárt István jegyző jelenik meg. Eljön a lelkes földesúr: Klár Gyufa, akiről messze földön tudják, hogy elmélyedő gondossággal foglalkozik a népművelés kérdéseivel, maga is apostoli lélekkel tanitja sokszar személyesen órákon át tanyájának népét. Itt van Pajtás István, a Nyírvíz Szabályozó Társulat gatfelügyeíője, Hornyik András közigazgatási gyakornok. Délután 3 órakor kezdődik a vizsga a tanyai iskola szép világos, napfényes termében. Eljön a tanya népe, itt vannak a csodálkozó öregek, «a fiaitok, 4 gyermekek. Komofy figyefemmei kísérik a népmüvelés minden mozzanatát. A szük padokban hatalmas szál férfiak, asszonyok, sok gyermekes családapák, anyák, most diákok, akik szinte megilletődve várják az ünnepi aktust, amely téli estéken át való tanulásuk szorgalmuk próbatétele fesz. Felhangzik a Hiszekegy, amelyet itt a tanyán, amint az erős mellű homoki magvarok ajkáról valami kemény daccal lendül cg feíé: csak könnyes meghatódottsággal tudok hallgatni. Lénárt István jegyző megnyitja a vizsgát, ameiy írás, olvasás, számvetés, földrajz, történelem, alkotmánytani ismeretek utjain vezeti a nagy" diákokat. Hallottam őket egy év előtt, mint analfabétákat és most megállapíthatom: Gábos Kálmán tanitó ur becsületes, feíkes, odaadó munkát végzett. A tanyalegények, férfiak, asszonyok biztosan, bátran, büszke örömmel felelnek. Tudnak, és érzik, hogy a tudás őszinte éiet_ boldogság, gyönyörűség, áldás. Barna Jenő titkár, Gábos Kálmán tanitó kérdéseire szabatos, világos feleetet kapunk. Majd szavalók jönnek elő sorra. Kiss tanyai diákok, akik a magyar fájdalom perzselő igéit zendítik itt meg ofyan igaz átérzéssel és ofyan erejű előadásban, hogy méiy csendben, hevülő szivveí hallgatjuk. A vizsgálatot Barna Jenő népművelési titkár beszéde zárta be. Olyan beszéd e

z, amely mé.y hatást keft a nagy számban megjelent tanyaiak lelkében, olyan beszéd, amelyet sokszor el 'őkeflene vennie mindazoknak, akik a magyar néppel, a magyar faluval foglalkoznak. A népművelési titkár a többek között a következőket mondotta: Jól esik meghallanom, hogy nem csak hivatali kötelességből jöttem de idehozott az a megértő szellem, amelyet a tanyai lakosság előhaiadásával szemben a múltban itt tapasztaltam. Ezen a f öklön mutat példát a nép müvelésének fokozására Klár Gyula földbirtokos is, aki e téren egyedülálló példa. Ez a megért őgondoskodás mindenkor ige

n szép formában nyilvánult meg elsősorban Jármy Jánosné őnagysága részérői abban az erkölcsi és anyagi Diadal Mozgó Március hó 12 én és 13 án, hétfőn és kédden 5, 7 és V orakor: A kurtizán Prevost abbé világhí ű regényének filmváltozata 12 felvonásban. Főszereplők: John Barrymore, Doloret Costello. Borneo csodavilága (A kannibálok Fzigetén.) Érdekés, izgalmas es tanulsago* 7 felvon. s. Előzetes jelentés. Márc. 14. és 15. sz«rdán és csütörtökön: A RÓKAÚT Sudermann Hermán ismert regénye filmen. támogatásban, amit alkalmazottainak szellemi előhaladása érdekében nyújtani kegyes volt A bizottság igaz köszönetét tolmácsolom Lénárt István jegyző ur. nak, aki a község részérői anyagiakkal támogatta p tanfolyamot. A birtokos együttérzö, buzdító jóakarata, a községi elöljáróság támogatása, a hallgatóság komoly elhatározása és tudás vágya voltak azok a ható tényezők, , amelyek megsokszoroztak az isitora derék tanitójánrk Gáboi Kálmánnak erejét s lehetővé tették, hogy ezen a helyen ismeretet nyújtó, léleknemesitő munka induljon meg. E szerencsés körülmények szerencsés összetalálkozásában láom én a-tanfolyam meglepően szép sikerének zálogát. Az iskola falai között eltöltött 20 évn& hosszabb múltra tekinthetek vissza magam is s igy kelTően tudom méltányolni azt a fáradságot, amelyet a tanfoL fyam vezetője a siker érdekében kifejtett, de tudom értékeim azt az elismerésre méltó igyekezetet is, pie!yet a haljgéatáság a napi fárasztó munka után a pihenés óráit feláldozva az alapvelő ismeretek megszerzésére fordított. Éppen ezért nem kutatom én az pkát, hogy mért nem szerezték meg ezekei az elemi lelki készségeket a boldog gyermekkorban, liisz annak oka egyénenként más és más lehet. Ehelyett engedjék meg nekem, hogy röviden rámutasnak, milyen nagy szel:emi vagyon birtoklásához jut az, aki megtanm könyvet olvasni, betűket írni, számokkai bánni. Aki megszerezte ezeket a felki készségeket, az megtanult látni. E készségek nélkül 'lelki vakok az emberek. A lélek mintha sötét börtön ben volna, néz és nem Iát. — Ezekkel az ismeretekkel be tudunk hatolni a tudomány gazdag tárházába. Aki elsajátította ezeket az alapismereteket és felki ügyességeket, az ma már a miniszterségig emeíkedlietik. Igy kerüft az ekeszarvátói az országgyüléstermébe a nemrég elhunyt Nagyatádi Szabó István és mert szerette a könyvet, kereste ezzel a tudásával az igazságot, miniszter lett belőle s neme és munkássága örökemlékezetü fesz hazánk