Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-24 / 69. szám

.Hyíryidék. 1928. március 23 Az 1928—29. évi állami Völtségve'és parlamenti tárgyalásakor mondo ta a pénzügyminiszter, hogy a mai 14 százalékos kamatláb oly magas, hogy annak megváltoztatására kamattörvény megalkotását tervezi, amelyben a magánkamatláb maximumát 10 százalék körül igyek szik megállapítani. Akik ma jelzáloggal biztosított kölcsönök adása és felvételével foglalkoznak. vagy ilyent igénybe vettek, tudják, hogy a bíróság nem nyújt jogvédelmet magasabb kamatláb biztosítására, mint csak 8 százalékig terjedőre. A ma is még érvényben levő és senki által meg nem változtatott, fel nem függés» tett, érvényétől meg nem fosztott büntető törvénykönyv rendelkezései szerint kialakult joggyakorlat, a 8 százalékná

1 magasabb kamat szedését minősítette a jó béke idején, az uzsora fogalma alá tartozónak, egyéb tényái'adékok fennállása mellett. Ma tehát azt mondhatjuk, hogy a jogszolgáltatás terű létén, a 8 százalékos kamatláb az a maximum, amelyet még védelem érhet. A mai gazdasági élet, annak egész területén kezd tnind mélyebbre"sülyedni az. eladósodásban. A mezőgazdák éppen ugy panaszkodnak e miatt, mintáz iparosok é; a kereskedők is egyaránt. Az eladósodás terén azt mondhatjuk, hogy helyreállott mennyiségileg a békebeli állapot, illetve, a háborút megelőző állapot. E mennyiségi meghatározásnál nem az adósság összeg? hanem az adósnak teljesítő képessége mellett nyújtható és a hitelkamatlábat is figyelembe vevő mennyiség értendő. Számszerűleg tehát jóval alatta van a kölcsöntőke a békebelinél, de az adósok teherviselő képessége szinte teljes kimerítést talált, kevés kivétellel. Hitel nélkül, ebben a tőkeszegény országcsonkban termelő munkát végezni lehetetlen.. E tekintetben ott vagyunk, ahol Széchenyi Magyarországa volt. Senkinek sincs akkora tőkéje, hogy a saját üzemét racionálisan vezethesse, idegen tőkéknek felhasználása és igénybevétele nélkül. Az igénybevehető kölcsöntőke nagyságát a kamatláb figyelembe vétele mellett, a mezőgazdaságnál az üzemhozam állapítja meg. Már elég gyakorta lehetett hallani agrár ankéteken is, hogy a magyar mezőgazdaság átlagban, annak értéke 5, legfeljebb 6 százalékánál magasabb hozammal nem bir. E»'érések lehetnek pozitív és negatív irányban is, az átlag azonban az említett. Nagy általánosságban, a földbirtok értéke és aiteitnelő eszközök, — épületek, szerszámok, állatállomány stb. — értéke között a viszbny szám 2:1-hez. Ahhoz tehát, hogy a földbirtok beinstruálható legyen, annak értéke 50 százalékára v<in szükség. Ha mindezek igy igazak, mint ahogyan erről gyakorta hallani. — kilengéseket nem tekintve — akkor a földbirtok megterhelj tősége is adott. A hiteltőkének 5 százalékos kamatlába az a mérték, amely mellett racionális mezőgazdasági terme és folytatható, s amely mellett a földbirtokos is megélhet, egyben más irányú befektetéseket is eszközölhet. Ha igaz az, hogy a földbirtok, annak értéke 5 százalékát hozza meg tisztán, akkor éppen agrárországban, az ingó tőkének is ezzel a hozammal kellene megelégednie. Amint a pénztőke magasabb hozamra törekszik, az ezúton keletkező nyereségtöbblet, veszteségé keli, hogy legyen a lermelő üzemek, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, hozamának. Bizonyság erre napjainkban az, amit a pénzintézeti mérlegek tárnak elénk, ha a mezőgazdasági és ipart, valamint kereskedelmi üzemek mérlegeivei vetjük össze őket. Fényes pénzintézeti mérlegek mellett állandó gazdapanaszok, ipari, kereskedelmi fize ésképtelenségek, kény szeregyezségek, csődök, dobpergés a végrehajtásoknál, tönkremenő exisztenciák, elpusztuló régi firmák, egyebek, mint üzletletenség, forgalomhiány stb. Ez igy sehogyan sincsen jól. A hitel tőke külföldi és méregdrága. A hazai pénzintézetek, bár a tisztviselőket gyengén is fizetik, mégis magas pluszt kénytelenek hozzáütni az igénybevett tőkék kamatlábához, hogy csökkent forgalmú üzleteiket rentábilisán vezethessék. Hazai tőkeképzésre nincs mód az összezmgoroaott forgalom mellett, mert a megélhetéshez szükségesket elég, ha a ^termelőerők megtudják szerezni. Megakadt a pénzforgalom; az alkotásoknak, az üzleti életnek lefékezője a magas kamatlábú és korlátolt hitel. Az előbbi meggondolások u in azt mondhatjuk, hogy nem sok eredmény remélhető az uj kamattörvénytöl és talán fennmaradhatna a mai állapot, amikor hallgatólag ugyan, de elismerjük a régi joggyakorlat helyességét az uzsora tekintetében. A 8 százalékot felemelni 10-re és ezu'on 25 százalékos árdrági ást vég?zni, olyan f'astrom, amelv csak a baj el akarására, de nem annak gyógyi ására alkalmas. Amig az O. K- H. 9 és félszázalékkal bocsátja a hiteltőkét a kis szövetkezetek rendel kezesére, és amig a «Hangya» központ 12 százalékos áruhitelt kénytelen adni, addig hiába beszélünk 8, vagy 10, vagy ehhez közelálló uzsorakamatról,' mert azt amúgy is átlépik az egyéb pénzintézetek is, mert azok sein kapnak továbbadható olcsóbb hiteleket. Ezen a területen a drákói szigor csak önmagunkat és saját szerveinket kell, hogy sújtsa, de a baj gyökerét meg nem fogja. A kölcsöntőke kamatja annál kisebb mértékben terheli a termeivényt, minél rövidebb idő alatt lehet" azt értékesíteni, vagyis, minél kisebb ideig van az áru az eladó vagy a termelö'birtokában. Hogy az áru gyorsabb értékesítést nyerhessen, ahhoz élénk gazdasági é-et kell, ame.yben a portéka könnyebb A Máv. igazgatósága Hajdúszoboszlóra, Lillafüredre, Tapolcafüredre, az Aggteleki cseppkőbarlangra és Nagyiiortobágyra is kiterjesztette a kirándulóit kedvezményes jegyét. Sikerre vezetett a nyíregyháziak akciója. (A «Nyirvidék» tudósítójától." Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy a Máv. igazgatósága erre az évre április hó elsejétő* kezdődőleg kiterjesztette Nyíregyházára vonatkozólag a vasárnapi és ünnepnapi, iuetve hétvégi é= egy napos menettérti jegyek kedvezményes körzetét. Ez az intézkedés, bár több száz percentes javulást mutatott a tavalyi 'állapottal szemben, amikor a nyiregyhaziak csak Tokajba utazhattak vasárnaponként kedvezményes menettérti jeggyel, mégsem elégítette ki a nyiregyházi polgárság jogos igényeit. Vertse K- Andor fe-t íelős szerkesztőnk ebben az ügyben a helybeli középfokú iskolák igazgatóinak és társadalmi egyesületek elnökségeinek bevonásával akciót indított, amellyel kapcsolatban kérvényt nyújtott be'Szabolcsvármegye főispánjához, hogy s?e mélyes befolyásával észközölje ki ennék a kedvezményes körzetnek a kiterjesztését. A kérvényre most jött fe a válasz a Máv. igazgatóságának kiegészítő rendelkezése képében, amely szerint az alábbi uj viszonylatokra fognak április hó 1-től kedvezmé.," """ * •i«i»»m»( elhelyezést talál. Ennek iskolapéldája az amerikai «Ford»» üzem. a hol a termelő tökje gyorsan fluktuál és állandó körforgást végez. Ez az ipar és kereskedelem iterén elérhető volna, ha a kereseti lehetőségek és alkalmak a kellő mér -kre szaporodnának, vagy ott ál-tanának. A mezőgazdaság 'erűlétén évente egyszer lévén ara'ás, a ihifettőke fluktuációja korlátozott és egy esz'endőre minimálódik. Ezfen a terűié en a termelés intenzivebbé tétele lehetne a segitő eszköz, ha viszont a produktumoknak meglenne a szükséges «Absatzgebiet»-jük. Az utóbbi mindinkább korlátozódván nemcsak künn, hanem id'benn is, mert hiszen a fogyasztás csökken, amint ezt a húsfogyasztás Herén Budapest példája mutatja, a helyzet javulására kevés remény jelentkezik. Amig tehát Széchenyi Magyarországában a forgalom stagnálása melle t hitel sem volt, addig a mai Csonkahazában a meglevő korlátolt forgalom és hitei meljeft,,még a hiteltőke drága volta is sújtja a nem! zetgazdaságot, amely pedig 10 szá| zalékos hi.eikamatlábat sem bir DIADAL. MOZGÓ Három napin kerül bemutatásba! Március 23-tól, péntektől, — március 25-ig, vasárnapig 0OUGLAS FAIRBANKS legújabb, témájában, feldolgozásban és megjúszásban legmodernebb világattrakciója: KARD ES KORBÁCS ÉS A KÍSÉRŐ MŰSOR! Előzetes jelentés: Március 2<5-án é« 27-én, hétfőn és kedden: SANGHAY-i FOGOLY Bernhard Götzke a Hindu síremlék és Ganges királynője főszereplője. Bolondos éjszaka — Harry Liedtke. nyes jegyeket adni: Hétvégi menetterti jegyen. Nyíregyháza- Hajdúszoboszló. Nyíregyháza Miskolc "(Liláfüred Tapolcafürdő.) Nyíregyháza- Szin Aggteleki cseppkőbariang.) ' * Ezenkívül hétvégi menettérti jegyet adnak még ki a következő v iszonylatokban : Debrecen—Sziny (Aggteleki cseppkőbariang.) Eger Mátravérebélv (Szent kuli kolostor.) Mária pócsra Hajdudorogrói, Miskolcról, Sátoraljaújhelyről, Szerencsről, Záhonyról. Sátoraljaújhely Misko'c (Lillafüred, Tapolcafürdő.) Székesfehérvár--Cerídömök. Egy napos meneftírti jegyek: Nyíregyháza Nagyhortobágy. * Ezenkívül egynapos menettérti jegyeket adnak még ki a következő viszonylatokban: Beréttyóujfaiu - Hajdúszoboszló. Hódmezővásárhely Kakasszékfürdö. meg. Uj kamaítörvényre tehát aligha van szükség. A régit betartani és ennek bsíarthatására módot nyuj tani, ez lenne a (kormányzat feladata — ha erre a megcsonkított ország nemzetgazdasága módot nyújtaniDe mert Trianon van és önnek megváltozása alig látszik remélhetőnek, a mai gazdasági helyzet a lassú, de biztos elpusztulásnak a fundamentuma. Ezt be nem látni, ezt tudva tagadni: az elpusztuláshoz segédkezet nyújtással egyenlő. Vérébe kell oltani minden magyarnak, lelkébe égeini mindéi hazáját szerető honfinak, bármely foglalkozási körben és bármely pozícióban van Íj az, ,hogy a mai ország csonkon nem lehet élet, csak lassú halódás, biz os pusztulás. Minden tettünknek, minden munkánknak oda kell irányulnia, hogy Árpád Magyarországai visszakapjuk, liogy minden termelő anyagát visszanyerje a magyarság. • Es amikor erről beszélünk, akkor még a honszere'jettől függetlenül, a tisztán üzleti szempontokat tekintve is, ugyanarra az eredményre kell jutnunk. Ha tehát volna valaki, akiben szikrája sem élne a hazaszeretetnek, s aki tisztán az «üzlet: üziet» szemszögéből is tudná tekinteni a kérdést, ugy akkor annak is a honszerelem álláspontjára kellene he.yezkednie. Mert ha afjasan, csupán csak önmagába í megélő üzemnek is tekinthetné Magyarországot, akkor is azt kellene látnia, hogy például az az üzem, a mely maga termeli a maga nyersanyagai; és maga dolgozza ' fet, versenyképesebb é; igy jobban boldogul anná', amely a nyersanyagot vásárolni kényszerűi és ezen az uton hasznának egyrészét is le kell, hogy adózza. Magyarország mai állapotában ezt a hasznot fizetgeti el a külföldnek, passzív külkereskedelmével pangó nemzetgazdaságával, méregdrága készpénzadóssága kamataival, vérével, verejtékével. Hiába terem a jó magyar föld több magot a bevetettnél, elviszi azt és még többet is a külföld. És ezen nem változtat az uj kamattörvény sem. Mert Trianon az uzsorakamat! És mindaz, ami vele összefügg! Uzsorakamat. Irta; Pisszer János.