Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-21 / 66. szám
2 1SSS. már«us 21 á Mépsz§?etség legégetőbb feladata a Hegértés politikája. Irta: Straky lenrik. ii. A Népszövetség tekintélyének felette ártani fog, hogy ha fennállásának nyolcadik évében képtelennek bizonyul arra, hogy legégetőbb feladatát, a megértés politikáját közelebb hozza a megvalósuláshoz. Az előkészítő bizottság eddigi ülésein nem sikerült egységes szöveggé átdolgozni Angliának és Franciaországnak tavaly márciusban beterjesztett javaslatait. Nem sikerült azért, mert Angliában van hajlandóság a szárazon való leszerelésre, Frankhonban nincs. Angliának főhadi ereje a tengerészet, ehhez ő sem enged hozzányúlni. A franciáknak kell a kontinentális ármádia. Ez az állam azt javasolta, hogy csak a tényleg szolgálatot teljesítő szárazföldi haderő létszáma állapittassék meg, a tartalékcsapatoké nem. Viszont London az utóbbi csapatokét is kívánta, ezért nem jöhetett létre a megegyezés. Nyílt kérdés maradt a hadianyagok korlátozásának kérdése is. A tengeren vaaló leszerelés kérdése is kátyúba jutott, amennyiben nem tudtak megegyezést létesíteni a flották megengedhető tonnatartalmára vonatkozólag. Amikor ez a kérdés szőnyegen volt, akkor a szigetország idegeskedett. Anglia idegessége folytán abban sem lehetett megegyezni, hogy az összflottán belül, bizonyos hadihajó-tipusoknak mennyi lehetne a toninatartalma. Arra vonaatkozólag is nagyon eltérőek voltak a vélemények, hogy a leszereltség; illetőleg a korlátolt mér'ékü felszereltség ellenőrizte, sék-e. A kisantant persze, nem az ellenőrzés szükségességét hirdette. De azért Szentgotthárdért ránk katonai ellenőrzést zúdított vo'na legszívesebben. Csak abban tudtak megegyezni az előkésziiő bizottság múlt ülésén, hogy a kémiai háborít tiltott dolog. Felmerül a kérdés, hogy ilyen ellen'etek és véleménykülönbségek mellett létrejöhet-e a megegyezés, vagy legalább megszülethetnek^ az altalános és egységes irányelvek. Én pesszimista vagyok nem hiszek benne. Mégis azt keli mondanunk, meg kell történnie, ha az államok azon erős elhatározással mennek a tárgyalásra, hogy kölcsönös engedékenység árán elérjék a oélt. De csak is ekkor, másként nem. A helyzet politikai' lag annyiban javult, hogy Oroszország is részt vesz a tárgyalásonA balti államok hozzájárulhatnak a határozatokhoz, nem kell azon kikötéssel élniök, hogy ők bármi* is csak abban az esetben akceptálhatnaak, ha Moszkva is hozzájárul, mert különben annak részérői veszély fenyegeti őket. Oroszország részvétele dacára is felette kétséges az, hogy a hatvanhárom paragrafusból álló szovjetjavaslatot, amelyet még a mult év novemberében terjesztettek elő lényegileg tárgyalják. Az orosz javaslat tudvalevően nem kíván mást, mint az összes szárazföldi, vízi, és légi haderők feloszlatását. Az ujoncszedés megtiltását, a vezérkarok feloszlatását. A szárazföldi és vizi haderők minden támpontjának, erősségeknekelpusztitását. Tilalmat arra vonatkozólag, hogy az ifjúság nevelésekor katonai propaganda fejtessék ki, a leszerelés nemzetközi ellenőrzését. Továbbá a legszigorúbb büntetést bármely állam ellen, amely nent tartaná' be a leszerelés határozmányain Amikor 1927 novemberben elő- •' szőr terjesztette elő ezt a javaslatot) a szovjet képviselője, akkor zavarba hozta az egész bizottságot. Egyedül gróf Bernstorff, B enin képviselője támogatta a javaslatot, legalább erkölcsileg, amennyiben rámutatott arra, hogy öt-hat évvei ezelőtt, amikor a Népszövetség első ízben foglalkozott a leszerelés kérdésével, mindenki ugy gondol La azt, mint az orosz képviselő. Boncour francia delegált erre, mint ellenzéki szónok izgatottan azzá. elelt, hogy a Népszövetség ke'e:kezése pillanatában sem gondolt ilyen radikális leszerelésre. Szükség van bizonyos csapatokra azért is, hogy a Népszövetség sziikség ese•én esetleges szerződésszegő tagjaival szemben felléphessen. Erre orosz részről az a vélemény nyhyánittatolf, hogy- a radikális leszerelés a biztonságnak olyan mérvű megerősödését jelentené, amety mellett franciaizii kénYSzerexkűciókra nem lenne szükség. iA világot különösen az érdekli, ihogy milyen álláspontot fog az orosz ja- , vaslattal szemben elfoglalni London és Páris. Oroszország abban az eseiben is részt vesz a bizottság ülésein, ha javaslatát nem fogadják el, hanem más formában viszik közelebb a teszere'és lehetőségét a megvalósuláshoz. A leszerelést előkészítő bizottságnak külön bizottsága a »Sicherheitsausschus«, amely a világbiztonság kérdésével foglalkozik és vajmi csekély eredményt ért el eddig. Ennek eredményeire á leszerelést előkészít bizottság nem igen támaszkodhat. Bár a világbiztonságnak megkeltene előznie az általános leszerelést. A leszerelést nem lehet elodázni, a kérdést tárgyalni kell, legalább az előkészítő bizottságban, nem kell várni a »Sicherheitsausschuss« jelentősebb eredményeit. Ezt Stresemann vitte keresztül, ez Németország érdeme. Egyik állam sem állhat elő azzal, hogy- ne tárgyaljunk leszerelésről, amíg nincs föltétlen világbéke-biztonság. A leszerelést előkészítő bizottság ütései valószínűen 3—4 hétig is elhúzódnak. London, Hollandia képviselője fog az üléseken elnökölni. A világ feszült figyelemmel várja eredményeit. í S-^sí m -í* JB sok betegség 8 ZJM tárt 1 kapuja 1 „Nyíregyháza fáros neve a iélek és a szív tisztaságát birdeti." Szöüor Pál főjegyző rádióelőadása Nyíregyházáról. Megírta a «Nyírvidék» lvogy Szohor Pál főjegyző előadást tartott a rádió stúdiójában Nyíregyházáról. Az érdekes előadást sorozatosan közöljük. A főjegyző a következőd ket mondotta: A Nyírség székvárosával most egy fél órán keresztül az elektromos hullámok fogják önöket egybekapcsolni. Az a sok szívdobbanás, mely régi cselekvő nyiregyháfei emberek keblét hevítette," most az én szavaimon keresztül mind befesugárzik a világűrbe és tünő emléket állít elköltözött munkás polgároknak. Ki tudja — az apák nem ülnek-e most odafenn az egi rádió mellett és hallgatják csillogd s ZemekKeí az unoka jelentését, hogyan sáfárkodott a ráhagyott becsületes Srökséggef. Nyújtsak ide a kezeiket Hölgyeim és Üraim és járják be vetem az emlékek gazdag tárházán át: Szabolcs vezér ősi foglalásán a nyíri vadvizek lankáin épüit Nyíregyházát. A város neve a lélek és a szív tisztaságát hirdeti. Nyíregyháza jelenti a Nyírség templomát, a 'Nyir egyházát. Régi címerének felső mezejében egy-tornyu templom ál' Pénteken délután érkezik meg a Gangesz királynője, aki nagyobb feltűnést kelt majd, mint a Cezarina. Nyomában ragyogó kiiéret és olyan világsiker, amely elhomályosítja minden film eddigi hírnevét. A Gangesz királynője kíséretében Bernhard Götzke szuggesz;ív hatású alakítása emelkedik ki, aki ebben a grandiózus filmben a Hmdú síremlék felejthetetlenyogiját is túlszárnyalja Jegyek elővételben az Apollóban. t ' i Ma, kedden utoljára! SüE&ikjél rituális vígjáték főszerepében: Prellstein Samu és Társa Víg családi bonyodalom $ felvonásban. Mari Prcvos Társadalmi dráma 7 felvonásban (Pictrett és a halál) Szerdán Gsak felnőtteknek! Csütörtökön Halálmeniegző Egy apacs szerelmi regénye 7 felv. Clara Bow a főszerepben. ÉJFÉLI TRAGÉDIA Szerelmi regény 7 felvonásban, lehn Barrymar e a főszerepben. Btiaáások kazdete: 5, 7 és 9 órakor. pasziillák a benyomuló kórokozókai ártalmatlanná teszik és igy jól megvédnek súlyos betegségektől, mini torokgyulladás és főleg e retleget spanyolnátháldL nyírfák lombjával övezv-e. Alatta pedig a kapavas, ez a serény föidforgató szerszám, meiy aranyat fordít fei a nyíri homokból. Cim errajzoló sohasem adhatta volna jobban vissza egy istenfélő, szorgalmas város jellegét. Ide építette már Szent István a 10 község egyházát s a XlI-ik századtól kezdve gyakorta találkozunk fakó okmányok lapjain az Ecctesia de Nyír nevével, ösi kötelezettség ez nekünk a tüneményes magyar múltból. De a sorscsapások ökle alól Nyíregyháza sem menekülhetett. A kuruc-lafranc háborúk jégverése ledöntötte a régt magyar vetést. Az egykor virágzó község helyén 1753-ban kialudt tűzhelyek, parlagon maradt szántók hirdették csak a régi dicsőséget. A kardforgató kuruchajdukat elvitte a harci virtus Kálló ostroma és a zempléni Rákóczi csaták. Az asszonyi hűség pedig követte a hajduférjeket éhségen, gyujtogatáson és ragályon át — az efmulás karjaiba. A pusztulás nagy esztendejében 1753-ban két főúri család birtoka (volt a föld. A Károlyi és Desewffy családok meglepetten látták régi munkás jobbágyaik elpusztulását. - Megbízást -adtak egy tanulatlan csizmadia mesternek becsületes Petrikovits János uramnak, hogy a békési Harrukern birtokon Ssszégyüít s föfdnélküi maradt felvidéki telepeseket hozza át á búzatermő, de most parlagon heverő nyíregyházi földekre. £s hosszú szekérkaraván indult meg Békéscsaba, Szarvas és Orosháza felől a Nyírség szivébe. A szekéroidaion át egy pár szőkefürdő gyermekfej kiváncsiskoídoít s a saroglyába néhány, gazdasági szerszám voít odavetve, mint a városalapítók egyedüli vagyona. A gvermekkez csakhamar hozzátörött a" kapa nyeléhez s egyenes sorokban vezette a törékeny faekét, mely aranykalászu búzát tört fel a kövér termőföldből. Az uj telepesek hamar megszerették az éiet "bukolikus szépségeit. Nincs is szebb annál, mint a (ángyán omló szántásba hinteni a magot, simogató tekintettel járni v*égig peggélenkint a kötélalja föld határát s örülni a barnaföldet zöld selyembe öltöztető gabonalevéfnek. Az uj lakosság kizárólag fö'dmiveléssei foglalkozott, az állattenyésztés csak annyiban érdekelte, amennyiben szerves kiegészítő részét képezi az a földművelésnek. S éppen ezért etső pillanattól kezdve nem volt városlakó népesség. Már a letelepedéskor is a tanyá nyugalmas csendjét választotta sigy alakult ki az egész országban páratlanul áiló tanyabokor rendszerünk, amelyhez hasonlót csak Kecskemét város határában találhatunk. Milyen más és mennyivei sivárabb "látvány tárul fel ' szemeink