Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-18 / 64. szám

4 •UH t JSÍYÍRVIDÉK. 1928. mirmm 18. Ismét itt az alkalom! Ezer meg ezer ember n/ert már magy. kir. osztálysorsjátékon! Ma majdnem mindenki vesz osztály­sorsjegyet, mert kis összeggel egyszerre nagy vagyont nyerhet! Április 14-én kezdődik az aj sorsjáték, nagyon ajánlatos, bogy még ma r adeljen egy sors­jegyet bármely íőárusitónál, mert akkor reménye biztosan lesz, söt váratlanul meg Is gazdagodhat I Az elérhető legnagyobb nyeremény: 500.000 pengő. tiltatom és főnyeremények : 300.000 pengő, 200X»0 pengő, 100.000 pengő, 50-000, 40.IJ00, 30000. 25.000, 20X100 stb. stb. pengő. A sorsjegyek fele okvetlenül nyer! Az I. oszt. sorsjegyeit hivatalos árai: Egész u Fél | Negyed a Nyo:cad | 20 P 8 ÍO Pl 5 P 12'5Q P | Próba — szerencse! lése kezdte meg, akik Zwick Vilmos tanár vezetése alatt a Honfidalt. a műsorszámok között pedig a Kos­suth nótát éneklik nagy sikerrrei. Igen sikeresen szerepelt a zenekar is, melyet Kónya Gábor ref. hit­oktató-felkész vezényelt. Az ünnepélyt a Himnusz elének­lése zárta be. Az ünnepély végezté­vel az ifjúság a tanári karral együtt a Kossuth-térre vonult, ahol Ko­szorút helyezett a szobor talapza­tára. Énekkari szám, Tettsch Ist­ván VII. o. tanutó interpretálásá­ban dr. Vietórisz József egy köl­teményének elmondása és Möczay Gyulának az ifjúság nevében mon­dott szavai után elhelyezik a ba­bérkoszorút a szobor talapzatán a Himnusz éneklésével zárin az ün­nepség. Délután az iskola részt veti a polgárság ünnepén is.­LEVENTEÜGY. A nyíregyházi leventék március 15 én A tegnapi nemzeti ünnep egyik kiemelkedő mozzanata a nyíregyhá­zi és a hozzátartozó környékbeli leventék impozáns felvonulása volt. A leventékn ek az ünnepé'yen való teljes számú részvétele mindenki­ből azt az érzést váltotta ki, hogy Magyarország jövendő sarsa biztos kezekbe van letéve. Ezt mutatta el­sősorban is az a körülmény, hogy á különböző felekezetekhez tartozó leventék reggel 8 órakor oktatóik vezetésével példás rendben temp­lomaikba vonullak ünnepi isten­tiszteletre. Délután pedig a Buza­térről indult a Városháza elé a más­félezernyi ifjus£reg a Baross cserké­szek zenekisérete mellett. Legszebb része pedig az a mozzanat volt a leventék ünnepi viselkedésének, mi­dőn az ünnepély végén katonás fe­gyelmezettséggel és képzettséggel elvonultak a Városháza előtt, a melynek lá'tára minden magyarbian hangosabban vert a szív a jóleső, büszke örömtől. Most láttuk csak, hogy milye? nagy munkát is végez a vármegy-e es a város testnevelési vezetősége, '. elvárunk a magyar ifjúságtól, amely annyi és annyi fiatalembert \ Elsősorban e nagy és nemes ni un már idejekorán ily szép eredmény kát végző hazafiak felé száll tehát nyel nevelt rá a kötelességtudásra j a hálás köszönő szavunk a tegnap és arra a viselkedésre, amelyet ma i látottak után. A flrcok erdejében. Köröskörül sűrűben és bozótban mennyi szem villan — az idő visz tovább; itt-ott megállna s messzefutna máskor de gépszerün megy tovább a láb. Itt nincs menekvés — aki idetévedt, haraggal harsog felé a. lomb s az ág, idegenek közt idegen barangol és senki meg nem érti a szavát. Mély tenger ez, a partra el nem ér törött árboccal a szem napestig inthet; őserdő ez, haragos és sötét, nem fúrja át egy melegebb tekintet. De villaként, tőrként mered felém horgas dühhel és sárga irigyen millió szempár, ízekre szedne szét s a torkomban ijedten ver szivem. Ma megnyugodtam, vége nem soká, foszlik sötétje az erdő sűrűjének, már fény dereng a fákon át elém s holnap talán a sűrűből kiérek. \ Marad mögöttem mogorva és sötét is ravasz-ferde fanus-arc elég, — de marad kedves is, sötétpilláju lányarc s örömmel gondolok az erdömélyre még. Qödöllö, 1928. II. 5. NYÍRI SZABOLCS. üisztelettel értesítem kedves megrendelői­met, hogy angol és francia női divatszalonomat árpád-utca U. szám alá helyeztem ál. üisztetettel Cráélyi Jdnosné á katonaság és a polgárság közös célkitű­zését hirdették a hadsereg nyíregyházi csapatainak szabadságnnnepén. A nyíregyházi helyőrség március 15-1 ünnepe a Városi Színházban. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) 'Magasztos ünnepség szinheiye volt március 15-én a városi szinház. A nyíregyházi m. kir. honvéd hely­őrség ünnepelte meg délelőtt 11 órai kezdettel nemzeti ujjászüiefésünk­nek, a polgári és politikai szabad­ság diadalának napját. Annak a tűznek a melege, melyet a hadse­reg gyújtott föt az emlékezés ol­tárán, soha nem .látott tömeget vonzott a színházba; mindenki ott akart lenni, Iwgy együtt .ünnepeljen a mi honvédségünkkel*, amefy az iinnepéíy szonoka szerint, ; Ttus a nemzet'"testébőf, vér a nemzet vt : réBőf s amelynek szuronya ; hegyén babonás hatalmú fénnyel a hazasze­retet ragyog. Az ünnepélyt a 12 .jjy. e. zenekara Kéíer ünnepi nyitányával kezdte meg, a tőle megszokott precizitás­sal. "Utána Petőfi Ne mzeti'dalát sza­valta Bajnay Áron csendőr mély átérzéssel és tűzzel, magával ra­gadva a hallgatóságot. Ezután Ka­tona Magda, a fefsökereskedelmí is­kola III. osztályú növendéke éne­kelte Mihó—Domby «Magyarok imáját» a 12. gy. e. zenekarának kísérete mellett. Lágyan csendült fel ajkán az ének, hogy utat találjon az egek Urához, majd honleányi szivének minden keserűségével "sír­ta vissza a menekült urileány ((Kos­suth apánk telkét! Énekévei mint- j egy betecsokolva a hallgatóság szí- j vébe a magyar feltámadás hitet. Most következett az ünnepély í messze kimagasló eseménye: Hall Géza szds. ünnepi beszéde. Szinte fáztüzben égtek a szemek, amikor Márciust idézte, Márciust, ameiy megérezte a tóíszhafoToói ébredm kezdő titán legelső szivdobbanását, hogy benne testet öltsön az Eszme, mely jit'mzetünk üdve fett. *£s a hallgatóságon végig borongott ,a magyar bánat, amikor Világosról, Arad golgothájárói és az osztrák uralom gyalázatos, pénzen vett pri­békeiről beszélt. A mai állapotokról szólva megál­lapítja, hogy az igazság láncraverve nyög és ma újra a megújhodás szorryusá­gátói epednek el á'-elkek. Idézi "tör­ténelmünket, hogy abbból tanulsá­got merítve, minden magyar szi­vében fobbanjon fef a márciusi fáng, az élni akarás tüze! Egységes munkára hivja fm a katonaságot, a polgárságot, mert — úgymond — a hadsereg ÍR azt a' oéfc látja maga előtt, amit a nemzeti élet többi szervei akarnak szolgálni, a2 integer Magyarországot. .Érzéseinkben, piunkánkban magya­rok (együnk! A gőgicsélő gyermek imádsága is magyar fegyen, mert az Isten is csak akként érti meg! És ha uj ezredévünket mégaianozó munkánkban parázna erők álínák utunkat, akkor a hazaszeretet, mint­egy tűzoszlop vezessen pusztító; munkára ellenük, segítségül liiva a poklok hatalmát is, ha keíf. f Hyen érzésekkel kívánja megün­nepelni március 15-ét, mert ebben az összefogásban tátja a márciusi L&tvériség szént gondolatát. Nagy 'hatású ünnepi beszédét a szónok a mult idézetevei fejezi "be, amikor Kossuth azt ízen te;... és «verje meg az Isten, veretlen sne hagyja, aki elfeledné, hogy mind­nyájunknak el J<e[i menni, ha még egyszer azt aenné»» és ha mind­nyájan elmegyünk és ha hazafisá­gunk lánggal ég, mint hajdan a Talpra magyarban, akkor a multat ünnepíés.ünk jövőt "teremt, mert hi­szen tavasz volt akkor is... (Esz vjrág mostan is. ' A tüzérosztály katonáinak kvar­tettja következett ezután. «Tavasz elmuít» csendült fel a katonák aj­kán mély átérzéssel. Kozma Andor: Karthágói haran­gok c. melodrámát -szavalta Szo!­mayer János kp. őrmester Keiler Andor tőg. VI11. oszt. tanulójának zongorakisérete mellett jó hatást váltva ki. Majd Habina Mihály hu­szár szakaszvezető énekelt ha­zafias érzéstől áthatottan a 12. gy. e. zenekarának kísérete mellett. Fefcsendül a zene, pattog a rit­mus és a bájos Katona Magda tán­ca dobogtatja meg a sziveket. A magyar szólót a, világ fegszebb tán­cát járja a jelenlevők gyönyörűsé­gére. Frenetikus tapssal 'jutalmazza lelkes .közönsége. Hasábokat lehetne írni hevülve táncának szépségén, amit a közönség szűnni nem akaró ovációval "fogad, mire ismét megje­lenik mosolygó árca a sánpadon és hálás közönségét — táncát meg­isméteíve — tffra gyönyörködteti. Ez a tánc egy szikra voft a nagy magyar tüzbői, amely lángra fob­banfotta a sziveket. A műsor utolsó számaként Saí­Bélának ((Meghalt az iste n» egy felvonásos drámai jelenetét ad­MMBMMMMBMMMMIBMMMIIIIHiflK Saxlehner András Hunyadi János; természetes keserűv'ze világhírét és elterjedtségét szil »rd alkatrészei állandó tömörségének, enyhe és mindig megbízható hatásának köszönheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom