Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-18 / 64. szám

Nylregynáza, 1928. márdus 18. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 64. szám. Előfizetési érak helyben és vidéken: Egy bóra 2'50 pengő. Negyedévre 7-50 pengő. Kéxtisztviselóknek es Unitóknak 2ü°/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 2966%. Kéziratokat nem adunk vissza. Utóhang a községek kongresszusához. A „Nyirvidék" számára írta Máyer János földmivelésügyi miniszter A községek kiküldötteinek márciusi kongresszusa előreláthatólag nagy mértékben elő fogja segített: a falvak társadalmi és gazdasági — valljuk be őszintén — elhanyagolt fejlesztése kérdésének a megoldását. Ezen a kongresszuson ugyanis nemcsak a községek panaszkodó kiküldőiéi vettek részt, hanem a magyar gazdasági, társadalmi és po i ikai étetnek számottévő képviselői is. Kiküldték képviselőiket a törvényhozás mindkét háza, az országos mezőgazdasági ipari és kereskedelmi szervezetek, Budapest székesfőváros, a törvényhatóságok, az egyházak stb., akik azonban nemcsak a jóakaratú hallgatók szerepét játszották, de tartalmas felszólalásaikkal maguk is nagyban elősegítették, hogy a falú fejlesztés prob émái' tisztázódjanak. A kongresszus fénypontja tertnészcesen Magvaroi rszág fenkölt lelkű kormányzójának mély érzéstől áthatott, hatalmas megnyitó beszéde volt. amely valosaggat irányt szabott a kongresszus tanácskozásainak s amely meggyőzhetett mindenkit arról, hogy' a bőségek bajait, társadalmi és gazzdasági elmaradottságát, de ezzel szemben nagy hivatását is még a legfelsőbb helyen is ismerik -es éppen a legfelsőbb helyen van meg a \eljes készség e bajoknak az orvoslására s minden oly intézkedésre, ami a mostani állapotokon változtatni tud. A földmivelésügyi kormány már évek hosszú sora óta legfőbb programmponíjának tartja a falu gondozását, mert hiszen a falu problémája szoros összefüggésben van a mezőgazdasági fejlődés problémájával. Én azonban ugy érzem, s ezt, azt hisaem, velem együtt vallja minden, a dologgal komolyan foglalkozó ember, hogy a falvak alpraálütása, jobb sorsba való helyezése nem kizárólag mezőgazdasági kérdés. Ha községfejlesztésről, a falusi lakosság mai mostoha gazdasági, társadalmi, de főleg kul urális helyzetének a javiiásáról van szó, akkor, itt, egyformán nagy szerepe van a közígazga ásnak, a pénzügyi tényezőknek, a kulturmozgalmak irányítóinak, a közegészségügyek hivatott őreinek, de mindenekfelett magának a bajbajutott falusi társadalomnak. Csakis, ezknek közös, egyetértő munkája hozhat a bajokra orvoslást. Csakis ez az egyetértő munka szüntetheti meg, hogy a községeket, a jövőben, nem fogják mostoha gyerek szerepére kárhoztatni. Arra kérem tehát az első községi kongresszus minden egyes tényezőjét, hogy a megkezdett munkát ni hagyja* abba. A kongreszszus minden kiküldöttje érezze magát apostolnak s iparkodjék-elsősorban a falvak társadalmát a mai derme.tségéből, zsibbadtságából felrázni a kongresszus minden egyes felszólalója áltat hangoztatott szervező munkát ke|i első sorban elvégezni, mert ha a falvak népe, rnint egy szervezeti tábor jejentkezik jogos kívánságává!, azt nem tudja megtagadni semmiféle tényező. Mi ifi a. központban állr.andóan ébr'n tartjuk a kérdést. Remélem, nemsokára fölépülhet az ország fővárosában a községek háza is, amely állandóan figyelmez cini fog mindenkit arrra, — hogy Magyarország jövő gazdasági és ársadalmi fejlődéséhez, föltétlenül szükség -van a falu fokozottabb gondozására, föltétlenül szükség van, különösen annak a nagy kulturális ellentétnek a kiküszöbölésére, ami a falusi é^ várost lakosság közö t bizonyos tekintetben még határozottan fennáll s a mi legfőbb oka is volt annak, hogy a falu .és a város nem inint barátok, inkább mint ellenségek álló tak egymással szemben. A nyíregyházi közigazgatási tanfolyam első szabadságünnepe. Mikecz László dr. árvaszéki elnök nyitotta meg az ünnepséget. — Az ünnepi beszédet Szohor Pál főjegyző mondotta. A >>Nyirvidéfc« tudósítójától. Csütörtökön, március 15-én reggei 8 órakor bensőséges ünnepre gy űltek egybe a közigazgatási tanfolyam hallgatói. Ez volt az első ünnep a tanfolyam megnyitása ó'a és a jegyzői hivatásra való előkészítés utján szinte szimbolikus jelentősége van annak, hogy a jegyzői tanfolyam hallgatói a szabadság, egyenlőség testvériség eszméit ünnepelték legelőször. Az ünnepségen megjelentek Mikecz ist' án alispán, a tanfolyam igazgatója, Mikecz László dr., vármegyei árvaszéki elnök, a tanfolyam aligazgatója, a vármegyei tisztikar tagjai a tanfolyam előadói. Az ünnepséget M

;kecz László dr- árva sziki el ' nök nyitotta meg a következő lendületes szavakkal : Alig 80 éve, hogy a majgyar ijiép lelke, lelkivilága felszabadult évszázados tesp

edésébői. A honnak kiváló, lelkes, hazafias tűztől átitatott vezérei ugyanis, a nép lelkében felébresztették a nemzeti öntudatot, nem ismerve fáradtságot, megküzdve ezernyi veszéllyel és akadályfyal, megalkották," lerakták alapköveit, a magyar .alkotmányos szabadságnak, a magyar törvények előtti "egyenlőséget. 80 év nagy idő nemcsak az ember, de a nemzet életében is, s ezaiaft gyakran a legnagyobb alkotások, legnagyobb hősi tettek, sőt a legnagyobb emberek is feledés homályába merülnek: de én ugy érzem", sőt ugy tudom, hogy a mzgyar nép lelkéből március idusának alkotásait k

:törülni, elhalványítani nem lehet, amedd

;g magyrr — magyar marad ez<-n a szent 'fc'Idö.i, minden egyes magy:r ielKéfcen izzó láng kent kell, hogy lobogjon a márCu»i szíp napo« emléke, _ amelynek alkotásaiból még most is hitet"Ss reményt merítünk válságos küzdelmünkben és azon szent érzést, hogy a magyar horizonton fel kell és fei fog ragyogni a szabadság csillaga, s nekünk, magyaroknak ujgonbót el fog jönni, de a NagymagyarorSzágon március idusa. Ezen. hitben és érzésben a mai ünnepélyt megnyj,'om. A megnyitó elhangzása után Bertgszászy Tamás közigazgatási 'tanfolyami haí'gjató lelkesítő erővefáíHvaíta Petőfi Nemzeti dalát, majd Szohor Híi főjegyző mondott nagyszabású ünnepi beszédet. Rámutatott tendü.'etes beszédében arra, hogy a községi jegyző hivatása minden kulturális és 'förténe.mt mozzanatnak a köz/ég leikivi ágába való elméyilése. Nemcsak a jogsegély nyújtása a szorosabban vett közigazgatási teendők elintézése a jegyző célkitűzése, hanem az is, hogy a nemzeti és valláserkölcsi ideálokért való telkesedésre és áidozathozataira inspjrá'ja forró magyar szívvel, a haza imádatos szeretetével a község lakosságát. Ezután mélyen szántó szavákban fejti ki a márciusi 'ünnep jelentőségét. Rámutat, hogy a szabadság nagy napja történelmi folyamat ered ménye volt, amely örök dicsősége a magyar nemzetnek. A déli harangszó, amely Hunyady János diadalát zengi, épp ugy a magyar dicsőség örök hirdetője, mint Kossuth neve amely ma Amerikában a dicsőítés szárnyán száll" a magasba. Kossuth varázsa egybefogta a különböző nyelven beszé ő népeket annak bázonyságául, hogy a nemzett érzés egysege különböző nyelvet beszélők szivében is élhet. Hivatkozik « nyiregyházi telepesekre, akik tót ajkúak voltak, de már kezdetben fu-fejezésre juttatták magyar érzésüket, hazafiságukat. Itt is igazolódott "^z, fiogy a nemzeti érzés, nemzeti gon-dolat erősödése tekintetében milyen nagy jelentősége van az Irányító egyeseknek. A jövendő jegyzői lelkesedést meríthetnek ebbőr a példából is, a nemzeti érzésre váló nevelés utján. Március 15-én a magunkbaszáüás, az imádságos, csendes elmélyedés pillanataiban készüljön az' ifjúság nagy feladatairaA méiy hatást keltő ünnepi beszéd után Stan

cz Béla tanfolyami hallgató a magyar fáj'daom és dac a magyar bizakodás 'lelkes hangulatát ébreszte.te fei a szivekben irredenta dalával, amelyet hegedükisérettei adott elő. A dal Párisróf, Trianonról szól és síró dallámára | föisajgott szivünkben a magyar Golgotha-járás fájdalma. A bensőséges ünnep a Himnusz* imájával ért véget. A nagylónyai csendőrök elfogták és Nyíregyházára hozták Jeszenszky Mihályt, a veszedelmes tolvajt és betörőt, aki a napokban a rendőrségi fogdából cseh megszállott területre szökött. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megirta a Nyirvidék, hogy je-i szenszky Mihály a betörő és tolva/, aki kaiandokrá indulva követté ei a sorozatos'lopásokat, kisurrant az államrendőrség épü étéből mielőtt a kir. ügyészségre kisérték volna. j Az államrendőrség azonnal táv-' szenszky Mihály Nyíregyházáról a trianoni határ felé vette u^Tát é§ meg szállott terüetre szökik. A rend-iő őrség feltevése helyes vo-t. A betörő cseh megszállott területre sző' kött, ahova sikerült fe átjutnia. A cseh megszállott terü'eten való tartózkodást nem nagyon szerethette Jeszenszky, mert néhány napt irati megkeresést intézett a iiafárrendőrségekhez és csendőrötökhöz, .ott tartózkodása után újra át akarta Onert aiapos voft a gyanú, hogy Jje- lépni á határt, hogy hazatérjen. A Női és férfi utcai és alkalmi ruhák festője és tisztitója Biró 1473-10 Zrinyi Ilona-utca 5. Központ : Debrecen. Fiókok : Nyíregyháza, Berettyóújfalu. Egyes szám ára 16 fillér.