Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-15 / 62. szám

4 JSÍYÍRYIDÉK. 1938. saárcius 15. A történelmi nevezetességű március 15-i proklamáció, amely igazolja, hogy a nemzet kívánságát legitim eszközökkel vívták ki a márciusi ifjak. A szabadságharc öt eredeti röpirata a nyíregyházi állami tanítóképző gyűjteményében. Foszladozó, sárguló papírok, nyolcvan ev előtti nyomtatványok vannak asztalomon: a negyvennyolcas szabadságharc öt proklamációja. A régi betűk zenéje óborok mámorába tüzesit. Itt van a Landere

r—-Heckenast nyomdából kikerült «Nemzeti dal», a szabad szárnyalásra bocsátott sajtó első terméke, iU van az a proklamáció, amelyet 1848 március 15-én a Pest város tanácsa áítai kijelölt választmány adott ki, hogy örök időkre •teszögezze: a máráu$i v.rtelen forradalom a lígjtim formákat kereste, sze retett koronás királyokról beszélt Sokan megkísérlik a történelem meghamisításai, különösen a negyvennyolcas eseményekkel szemben. Olyan vakmerő irast is olvastunk, amelyben a szabadság, a haladás apostolainak akcióijára felvirradó tavaszi napot, március 15-ét 5. iogikáttanság, a borgőzös mámor könyeímüségének degradálja. Pedig erők sz'pségek, örök erőforrások napja 1848 március 15-2. Nem igaz, hogy e

mtéke hűvösödött, nem igaz, hogy n«m tartalmaz célkitűzést, hogy mindent, amit a március 15-e kiván t, megva/osuK A márciusi álom, inig egyetlen sötét, szük ablakos, fertőző falusi ház lesz, mig a kuItura levegőjétől elzárt analfabéta magyarok, m

:g rab magyaro* vannak, álom marad. Forró indulók zenéje muzsikát fet'ém, mámorító tavasz ihata árad, a szabad magyar jövő hajnalának pirkadása pirostik a horizonton, amikor Petőfi Nemzeti dalát, a 12. pontot, az orosz betörés effcn való végső harc riadóját olvasom, majd az örök magyar tragédia beethoveni gyásza hull reám, amikor olvasom Paskievicz herceg zsarnoki gőgjének irását, a Varsóban kelt kiáltást nézem. Az ötödik okmány Klapka Komáromának győzelmét -hirdető harci jelentése. A szabadságharc legendás éveiből fennmaradt, immár 80 éves doku- i mentumok a nyíregyházi állami tani ók'p zőintézet gyűjteményéből valók és Lukács Béla igazgató szíves engedelmével itt használom fel a márciusi ünnep alkalmából a nyomtatványokat. A «Nemzeti dal» meflett a szabadsajtó első terméke az a proklamáció, ajnely a 12 pontot tartalmazza. Ezt a proklamációt szószerin t közöljük. Kitűnik belő'e, hogy Vasváry, Petőfi, Irinyi és a márciusi ifjak a délelőtti esemér nyek után mozgalmuknak törvényes formát igyekeznek adni. Pest közönségének régi vágya teljesült március 15-én és Pest város tínácsa magáivá tette a forradalmi határozatokat. Éppen abban az órában, március 15-én délután 3 órakor, amikor Nyíregyháza város közönsége impozáns ünnepén idézi fei a nyolcvan év előtti eseményeket, ebben az órában 1848 március 15-én a közönség előtt megnyílt Pest város tanácsterme és Petőfidet a hivatalos város választmányába küldte kt, hogy mint Pest választmányának tagja?, fegyéK meg a további intézkedését. A nemzetes proklamáció szószerinti szöveg- a következő: «Pest város közönsége nevében alo.'irottak szerencsések hivafa'osan értesíteni á magyar nemzetet, hogy a mi más országokban polgár vérbe került, — a reformot — Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes uton kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyan is a választott polgársággal értesülvén arról, mikep a' város polgárai és lakosai vele együtt alkarnak értekezni az idők komoly fejleményei felett, a' tanácskozási teremek" századokon át zárva volt aj tájit 1848-dik évi martius 15-kén délután 3 óraa' népnek megnyjtá, 's miután megr értette annák törvényes kivánaÉait, azokat mint nagyobb részt már eddjgelő is kebelében ápolt 'hazafiul' óhajtásokat, egy sziwei. egy akarattal elfogadta magáévá teve, sőt azon tizenkét póntot meflyeket nagy részben a' nemzet 1790-dik év óta törvényhozás utján is anynyiszor sürgetett; ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendőkérelmezéskin t aláirta. A' nemzet óhajtásainak emiitett pontjai 'következők: 1. Sajtó szabadság a' censura ei. törlésével. 2. Felelős minisztérium Budapesten. 3. Évenkénti országgyűlés pesten. 4. Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási' tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 1 8. Esküüszék, képviselt egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. ,A| katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A' Politicai status foglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéiyíyel. Következtek a' közgyűlés határozatai miszerint a) pest város iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjeszsze elő az ország rendeinek Ö Felségét pedig hódolva szeretett koronás -királyunkat kérje meg, hogy ezen országgyűlést minéf előbb "pestre tejgye át. b) A' közgyűlés alolirt/választmányt bízta meg, hogy a' rend fentartásaui czélszerüen intézkedve, határozatait foganatosítsa. Meflyeknek teíjssiíéseül alolirtválasztmány kiküldetéséhez képest. a) Tüstént 'átmene Budára a' N gy.né tó á;u magyar ki álvi helytar io tanácshoz, 's ugyanott azon kormányszéki határozatot nyerte, melly szerint a' oensura nyomban megszüntettetek, a' sajtó annyi százados bilincsei alól fölszabadult, 's addig is, mig sajtó törvények hozatandnak, a' sajiókihágások felett a' nemzet bizodalmát biró 's a' Nagyméltóságú helytartó tanács ái. tai a hozandó törvényig ideiglenesen kinevezendő egyének fognak a' fenálló törvények szerint. j

me e' lapok is tanúsítják a' határozat foganatát. b) Kieszközöltetett, hogy a' sorkatonaság nem fog a' rend fentartásába elegyedni, melynek biztosításául aío-irt választmány intézkedett, hogy' a' pesti polgári őrsereg eddigi száma jeienieg 1500-ra szaporittassék 's mint rie'mzeti 'őrsereg nemzeti színekkel ékesittessék. c) Kieszközlötte, hogy Stancsics Mihái hazánkfia, ki azért mert szabadon irt, mint statüsfogoiy Budán ie vaia tartóztatva bírói Ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, 's a' nép kíséretében családjának adatott vissza. Hly békés és törvényes uton minden vérontás és csendzavar nélkül kivívott nagyszerű reform-diadal megünnepléséül holnap Budapest ki leszen világítva 's innen Un Pest város, mint a' haza szíve törvényházának tornyán nemzeti szinii zászló fobogand. Budapest a' törvény és béke korlátait nem sérté meg, 's miután a' rend fenntartása hazafiúi érzelmű lakosainak kezébe tétetett, reményli: hogy az egész haza ebben is követni 'foga példájátKölt Pesten 1848dik évi martius 15kén. Rottenb'Üer Leopold s. k. választmányi elnök. Molnár György s. K. Irány? Dániel s. k. Vasváry Pál s. K. Petőfi Sándor s. k. Tóth Gáspár sGyurkovics Máié s. k. Kacskovícs Lajos s- K. Klauzál Gábor s. k. Nyáry Pál s. K. Egressy Sámuel s. k. Irinyi Józset s. k. Staffenberger István s. k.» Mátyás király óta Rákóczi harca idején színesedett f

ei a lelkekben a szabadság, függetlenség'gyönyörű álma, amely újra felragyogott Kossuth szabadságharca ideién. A szabadságünnep mámoros proklamációja után itt van a kezemben az a nyomtatvány, amely a fegyverek győzelmét hirdeti: 1848 október 8-án' kelt Pécsett, a líceumi nyomdában készítették. Igy kezdődik: örömhir. Roth és PhiHippovics Tábornokok Dandára nincs többé! Éppen e perezben hozza Perczei Gyula, Tolna Megye Főbírája, mint szemtanú s a kivívott dicső Diadalnak munkás részese, azon hivatalos tudósítást: Mi szerént, tegnap Octóber 7-én Ozorán, Tolna szélén a Sió mellett, Tolna Megye öszves felkelt Népe, a már csak futásban menekvést kereső Ellenségnek útját állván, az elő csatárok által váltott csak néhány puskalövés után, meflyek közülünk egy embert *sem ejtettek ei, az összves sereget fegyvereik letevésére kényszeriték! Az eredmény ez: Négy Zászló, Tizenkét Ágyú, Huszonnégy Munjtiós szekér, Hat ezer ötszáz Hadi fogoly, köztük Roth s Phiíippovics Tábornokok, öszves tisztikarokkai, kik közt két Tüzér tiszt nálunk szolgálatot váiaft. Hazafiak! isten az igazságos ügyet ei nem hagyja, hitszegés s árulás más gyümölcsöket nem teremhetnek mint alávaló eszközeiknek a boszuló Nemesis általi lesujtásáí! A dölfös Pártütő Jellacsics ki a magyar korona gyöngyei után szemtelenkedett kezeit kinyújtani, kengyelfutóvá lealázva, gyülevész népei mint őszszei a legyek hullanak el! K

evés nap még csak, s bitor ellenség nem fogja Hazánk szent földét tiporni! Remény, Csüggedetlenség kebleinkben, az ezredéves magyar vitézség még nem tagadta meg magát, miénk a Győzelem! — mert vélünk van Isten és igazság! — Éljen a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Pécs october 8-án 1848.» Diadalok legendás tettek örökre tündöklő héroszok tettej lobognak fel, az ország győzelmi mámorban úszik. De jön az orosz. A szabadság virágait orosz csizma tapodja. «Lóra magyar, lóra, most ütött az óra» - irja a szelíd lelkű Arany János is. És itt Van előttünk a tüzes rapszódia hangján felriadó kiáltás, felhívás az utolsó .győzelemre. Budapesten 1849, junsus 25ié" Ikelt a végső tusára való felhívás. — Csodával határos az az elszántság, az önbizalom hősi ereje, amely a következő sorokból harcra Ielkesiitette a nemzetet: «Hazafiak! Szabad fiai az ezred éves szabad magyar hazának. Édes anyánk a' haza, - elhunyt őseink" hamvai, mellyék e' fötdet szentelik, dicső vértanúink árnyai, kiknek vére szabadságharezunkban érettünk ömie ei, kiáftalanak hozzátok: Fel " fegyverre, győzelemre, dicsőségre 1 A' szabadság'istene velünk, ki ellenünk! A' mult évben a' 300 éven át vérünkkel, vagyonúnkkal táplált Habsburg-Lothríngenek, meglopták becsületességünket, tuíbizaimunkat, eskütszegve efárultanak. Elkáromlák, hogy kiirtanak bennünket e' földről, me'.Iyet egy ezred évnek küzdelmei szentelének sajátunkká. Az egektől nem remélve kárhozatos árulásukhoz segélyt, a' pokollal szövetkeztenek. Horvátot, ráczot, szerbet, oláhot bőszítve ellenünk 9 oldalról rohan tanak meg. Saját testvéreink is efárultanak. Meg az elemek is szövetkeztenek ellenünk. De velünk volt a' szabadság istene. Sértette a' magyar népet a' szemtelen "káromlás, és föflobogoft 'keblében a* hazaszeretet szem fángjk. Akarta. Es meghazudfofá a*'Icáromkodót Megbün teté százados bűneiért. Megtörte, elpusztította kérkedő seregét. Összezúzta *s sárba dobta trónjának rongyait. Száműzte. Hogy legyen neve nyomott és gyalázat Eur-opa előtt. Pedig a harcz kezdeten nem volt fegyverünk, nem volt hatalmas seregünk, semmink sem volt. De a' nép akarta. Türt, szenvedett, áldozott és győzött. 'S íőn szabad és független. Most a' száműzött hálátlan, bevalf* Saxlehner András Hunyadi János természetes keserűv

;ze világhírét és elterjedtségét sziltrd alkatrészei állandó tömörségének, enyhe és mindig megbízható hatásának köszönheti.