Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

2 iJFISJ '"wfiHL 1921. március 1. Az ultraaodern feitésze! csődje. Dr. Nagy László. irta A napokban nyilt meg Budapes­ten eg> képzőm űvéS2£ti kiánitás, amely" kivétel nélkül ^ «progresz­szív-müvészek» munkáiból íj.11. A mintegy- háromszáz képbői és szo­borból összeválogatott kiá'Uitás» ékes bizonysága annak, hogy az uítramodern festészeti törekvés csődbe jutott, nincs ezen a tárla­, ton tegyetien olyan festmény, amely a szemlélőben művészi hatást tud­na ébreszteni, amely minimálisan is ki tudná elégíteni a szép után vafó vágyakozást és egy sincs, amely ne sértené az egészséges mű­vészi izíést. Mit is akarnak az uj «müvé­szek»? Milyen elgondolások vezetik őket müvészkedésük utján? Mi az az uj az ő művészetükben, amivel a haladást véfik ejösegi­teni? Az immár klasszikussá érlelődött naturalizmussal és realizmussal szemben és az impresszionizmus re­akciójaként hozták a síkábrázolást, a perspektíva néfkül vafó megoldá­sokat, a természettői vafó- távolo­dást, a mozgás kifejezésére való törekvést. A kevert szinek helyébe az alapszíneket tették. A lélek transcedens mozzanatait akarták megrögzíteni s ezeknek kifejezé­sére nemcsak festészeti formákat és megoldásokat használtak, hanem a többi művészet területéről vették át formát, stilust és technikát. Elmé­leti megokolásukban arra hivat­koznak, hogy a művészet célja az embernek és a dolgodnak lényegét kifejezni, ezt pedig - szerintük — nem fehet összetett konstrukciók­kai, hanem csak egyszerű sémákkal, vonalakkal és mértani aiakokkaf így tett legfőbb ismertető jegyük a sikábrázofás, az egy dimenzióban váló ábrázolás. Ez természetesen ki­küszöböli a távlatot a testek nem egy térben elhelyezetteknek látsza­nak, hármas kitér fedettségük eftü­jniíc s igy puszta geometriai formák­ká egyszerűsödnek- A sikábrázolás követői ellentétbe kerülnek a leg­egyszerűbb biologiai 'jelenséggel, mert felejtik, hogy mi, a testeket, a tárgyakat mindig, mint térben adot­takat fátjuk, tehát hármas kiter­jedésben és sohasem síkban- Mi nem mértani fugurációkat veszünk észre és ezeket egészítjük ki testek­ké, mert éppen a két Szemmei való " fátásnak a tulajdonsága a testszerü látás. Nekik t ehát biológiai törvé­nyeket keflene megváltoztatniok, hogy elgondolásaik életszerüeknek, természeteseknek hassanak. És Így ellenkezik minden mű­vészeti törvénnyel a mozgásnak adaequát kifejezése is. A futuris­ták mégis megpróbálják érzékiteni, még pedig ugy, hogy efe mzik, fázi­sokra bontják a mozgást "és a- ké­pen ezeket az egyes fázisokat egye­sitik. így jönnek létre a száz-karu, fejű és lábú alakok. Ezek azonban sohasem tudják® bennünk a moz­gás képzetét kelteni, művészi élve­zetet pedig parányit sem nyújta­nak. Ugyancsak lehetetlenségre vállal­koznak e festők akkor, amikor idő­ben egymásután következő mozza­natokat' térben akarnak egyesíteni, ábrázolni. Ezt a művészetek kö­zül csak a színművészet tudja el­érni, a többinek anyaga ellenáll az ilyen törekvéseknek. Valamely ese­ménynek a festészet csak egyet­len mozzanatát áttrázofhatja, nem pedig az egész fofyamafot. Nem haladást, hanem visszafej­lődést jelent az ultramoderneknek az a törekvése is, hogy a kevert színeket 3íapsztneftre bontják s minden árnyékolást, finom szin­megküíönböztetést mellőznek. Te­szik ezt azért, hogy az alapszínek egyszerű tömörségévei a dolgok fé­nyegét ,alapját domborítsák ki. Láttukra az ókori egyiptomi festé­szet színezése jut eszünkbe. Ujitás még náfuk az, hogy ide­gen művészetek elemeit akarják be­olvasztani a festészetbe. így a dí­szítő efemeket és formákat az iparniüvészetből, világítási effektu­sokat a szjnpadtechnÉkábői, archi­tektúrái formanyelveket az épiíé­szeüjfőt stb., hogy pedig zenei ha­tásokat érjenek ei hangjegyeket fes­tettek a képre s kótajefzéssei akar­ták a vásznon gondolataikat kife­jezni. | Ezekkei áz újításokkal óhajtot­ták felfrissíteni a művészetet $ uj irányt adni a festészetnek, nem gon­dolva arra, hogy ezekkel a megol­dási módokkai Ellentétbe kerümek a művészetnek és az emberi termé­szetnek legegyszerűbb törvényeivel. Ezeknek az újításoknak eredménye az emberi testnek és a természet­nek eltorzitása, az ízlés dekaden­ciája, a szépnek megcsúfolása, a művészet primitiyizáíása. Ez az eredmény pedig nem győzelmet je­lent, hanem kudarcot, teljes cső­döt. Myiregyháza város tanácsa foglalkozott a március 15-1 ünnepség tervével és elhatározta, hogy a nag? események nyolcvanéves év­fordulóján, az első törvényesen elrendelt ünnepen nagyszabása programmal idézi fel a szabadsághősök emlékezetét. Az üutpség íéiyputja Kossuth emlékezete. — A polgárság meg fogja koszorazai Kossuth szekrát. — Háronszáztági Moasire éieSikar aája elé a Hiamszt és Hiszekegyet. Sasi Szaké László mouá iiinepi beszédet. (A «Nyirvidék» tudósi tójától.) Március tizenötödike mindig fán­gofó lelkesedéssel "idézi fel a sza­badságharc emlékét. Ebben az év­ben még erősebb erkölcsi indítás ereje áramlik a márciusi ünnepség­ből. Három okból is. Elsősorban azért, jnert ez«n a napon hódol a magyar géniusz dicsősége előtt a vifág legnagyobb, leghatalmasabb nemzete: Amerika. Ezen a napon leplezik le világraszóló ünnepség keretében Newyork város főterén az amerikai Kossuth szobrot. Kos­suth neve kél a hír szárnyára és e név bűvös hatalma újra felfokoz­za a magyar vágyakat, a magyar szabadság égő tüzét. Másodszor: ez az idei március 15-e évforduló, nyolcvanéves évfordulója ama cso­dás (napnajk. Végül, mert ez az (ün­nepség fesz az első, amelyet a magyar országgyűlés háza által ho­zott törvény szerint is meg keli ünnepelnünk. Sokáig a kormányok részvétele nélkül 'ünnepeit a társa­dalom s most immár magyar tör­vény mondja ki a negyvennyolcas március örök életű ünnepségének szentségét. A törvény, ameiy egy­szersmind törölte április 11-ének ünnepi voltát, elrendeli, hogy min­den városban és községben, ahoi a magyar szabadságharcra, a márci­usi események hőseire vonatkozó emlékművek vannak, ezeknek az em fékmüveknek megkoszorúzásával kefl méltatni a nagy magyar haj­nal jelentőségét. Nyíregyházán ott ái, Kossuth szobra és ez a szobor többé nem marad fcoszoruzatlanul, helyesebben, ezután nemcsak az állami tanítóképző ifjusájg koszorúzza meg piárctus 15-én hanem a város közönsége is. A város tanácsa foglalkozott "a nagy­szabású ünnepség tervével. Minde­nekelőtt elhatározta, hogy magyar lelkeknek a márciusi eszmékben való eggyéforrását akarja Nyíregy­háza dokumentálni- Ezért a prog­ramm nagy dalszámait a tanács terve szerint Nyíregyháza valamennyi é«efc kara együttesen adja eló, te­hát háromszáz énekesbe állói monstrekar zendití meg Köt csey Himnuszát. A megkapóan szép t srv keresztülvi­tele érdekében a tanács értekezlet­re hívta az énekkarok vezetőit. A nagy kart Jakab József, a Váro<» ; Dalegyfet karnagya fogja dirigálni. Minthogy a március 15-ének meg­ünneplésére vonatkozó törvény is­tentiszteletek megtartásával kívánja kezdeni az ünnepségeket, értekez­letre hívja a tanács az egyházak lel­készeit és az iskolák "igazgatóit, hogy ne essék iskolai ünnep az is­tentiszteletek idejére. Az értekez­kezfeten állapítják meg, hogy az egyes iskolák mikor tartsák ünnep­ségüket. Az a körülmény, hogy március 15-én leplezik le Kossuth szobrát » """ mmi nii H Mi Mii ii i »mt»^i«MtCT» » f Amerikában, arra késztet, hogy a nyíregyházi Kossuth szobornál is legyen impozáns ünnep és' koszo­rúzzák meg Kossuth Lajos szobrát. A nagy márciusi ünnepen Szohor Pál, helyettes polgármester mond megnyitóbeszédet. Az ünnepi oda írására és efőadására Dsgsy Sándor kir. tanfelügyelőt, írót kérte fel a tanács. Az ünnepi beszédet a NyírVsdtk főszerkesztője: dr. Sasi Szaíró László kir. kor­mányfj&tanátsos mondja. Közreműködik az ünnepségen a katonazenekar is, amely erre az al­kalomra a Kossuth indulót tanul­ta be és elő fogja adni a Rákóczi in3ulót 'is. Minden rfíozzajnatában impozánsnak, lelkesítő erejűnek igerkezík az idei márciusi "ünnep­ség Nyíregyházán is. A város tisztikara és közönsége kiesni vett Bencs Kálmán polgármestertől, aki tegnap délnlán üt vonatra, hogy elinduljon ásserikába a Kossuth szobor leleplezési ünnepségére. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) BencS Kálmán dr. kir. kormány­főtanácsos, Nyíregyháza város pol­gármestere a tegnap délutáni gyors­sal utazott Budapestre, hogy onnan Bécsen, Páríson át Amerikába utazzon a Kossuth szobor féleple­Zési ünnepségére, amelyen Kossuth egyik leglelkesebb városát, a min­dig függetlenségi 'érzelmű Nyíregy­házát "képviselie^ azt a várost, ahol a legrégibb középiskola Kossuth La­jos nevét viselte abban az időben, amikor Kossuth Lajos életben volt. A polgármestert a tanács tagjain, rokonságán kívül számos híve kí­sérte az állomásra és a Máv. pálya­udvaron lelkes bucsuünnepséget diktált a szíveknek a polgármester iránt érzett hála és szeretet. A tanács tagjai már a délelőtti órákban elbúcsúztak a polgármes­tertől, akit utrakelése alkalmá­val Bzohor Pál főjegyző, a polgár­Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, dísz­bokrok, élőnővények és virágok a leg­olcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. — Telefon: 201. Központi telefon: 156. — Árjegyzék ingyen! 1144 mester helyettese üdvözölt, Isten ál­dását kérve hosszú útjára. Kérte a polgármestert, vigye el a szabad­ság földjére, Amerikába, Nyíregy­házának forró szívvel váló üdvözle­tét, háláját, annak a Nyíregyházá­nak köszöntését, ahoi olyan íde­áfizmussal, olyan hevülettel élt Kossuth apánk kultusza évtizede­ken át és ahoi sze nt hagyománnyá nemesedett ez a kultusz a fiak szi­vében. . 1 •. Dr. Bencs Kálmán meghatolt szavakban köszönte meg a tisztikar ragaszkodó szeretetébői" fakadó "jó­kívánságokat és arra kérte a tisz­tikart, legyen a város érdekeinek szerető képviselője és szolgája az o távollétében is. Bizalommal kél hosszú útjára is, mert a város ügyeinek vezetését erős kézbe, jó kézbe, hivatott férfi kezébe he­lyezte: Szohor Pál főjegyzőnek „ kezébe. A polgármester a március 14-én érkező hajón a magyar városok és községek képviselőivel együtt érke­zik meg Newyorkba. — Ha fáj a feje é« szédül, ha teítséget, bélizgalmat, gyomorégést • oldalszurást, mei;szorulást és szív­dobogást érez, igyék minél előbb valódi »Ferenc József« keserüvizet Gyomor és béfszakorvosok bizo­nyítják, hogy a Ferenc Józset vi:>. remek t ermészetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom