Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-05 / 29. szám

Nyíregyháza, 1928. február 5. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 29. szám. SKKxtttfel Arak kelten ét «Mtt«t: % Mre 8'iO f>®«8§. H*sf«tém 7-6Q pwiflö. •Hfcilllu'fllMfc te hrtWrinrwmnnmwm HIFI i'rn-i

—•eagaa M&pÜoUi JÓBA KL&K PétatktaU i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*Mfe twUttl*( VCJKTOE K. ANDOR. ItawiwtstSaéa H kiadóhivatal: SZÉŰHENYi-UT 8. SZÁM, T«l«fMttá» í39, Poatachequ* wcLunfc viasza. Tisza-hid Polgáron Szabolcsvármegyét és Nyíregyházát is érdekli az a mozgalom, amely rőt a Nyirvidék e hó 2-iki száma beszámolt és ameiy azt célozza, hogy Debrecent Miskolc-cai ofyan autóút kösse össze, amelyen a két város cca másfél órajj fdó alatt legyen egymásközt megközelíthető. Az utvonai Debrecenbői, Hajdúböszörményen, Tisza polgáron, • az itt megépítendő Tiszahidon át, Sajószöged, Ónod, Sajóíadon keresztül, Alsózsofcán tul, Felsőzsolcán kapcsolódnék belé a Miskolc—Sátoraljaújhely közt haladó állami müutba és a mai tiszai kompköziekedés megszüntetésével, kétségtelenül közei ' hozná Miskofcot' Debrecenhez. Ennek az útnak hossza, megkdaefifőfeg 100 ki.'ométer lenne és Polgárt kivéve, amelynek . vasutvonalát kerveszíezné, eddig I vasuttalan vidéken haladna át, ahol az autóbusz közlekedéssel, nagy vidéke ennek az alföldi résznek, kapcsolódnék beié a kereskedelmi forgalomba is. Szabolcsvármegyének nyugati része így, valószínűleg kikapcsofódIrta : Pisszer János. nék a székely üzleti forgalmából, rríert Polgár és környéke, a Debrecen és Miskolc városok nagyobb üz leti forgalmába kapcsolódnék be. Ez a vidék 'eddig is, csak nagy kerülővei jutott a megyeszékhelyhez és főként olyan menetrendi és menetsebességi beosztású vonatokkai, hogy ezek a távolságot csak növelték olyannyira, hogy a tiszémenti éme vidékeket az automobil forgalom fejlődése mellett, számosan inkább és költségesebb, de kevesebb időt igénylő automobilforgalom felhasználásával keresték fei, mint vasúton. Nyíregyháza városa északi-, keíeti- és déli 'irányban jói ef van látva vasúthálózattal. Nyugati és délnyugati irányban azonban, a Görögszáilásróf elágazó és Tiszalök —Tiszapöígár irányába haiadó vasútvonalon Rívüi Hajdudorog, Hajdúnánás, vagy Büdszentmihály felé, igen gyengének mondható összekötetéssel Tbir, vasúti' összeköttetéssel pedig csak nagy kerüfo uton Ját. A most megépülő Tiszahiddai, ebből a most meglevő összeköttetésből is jelentőségében veszíteni fog és talán most igazolódik be helyessége azoknak a terveknek, amelyek a Nyíregyházától" nyugat és délnyugatra fekvő vidékéknek Nyíregyházával vasúti összeköttetésbe hozását voltak hívatva szolgálni, de amelyek, az előmunkálati engedélyek birtokában is, eddig csak tervek maradtak. A helyzeten javitotttak ugyan az azóta megépített müutak, de mégsem szolgálják teljes mértékben azokat az érdekeket, ameiyek a nyugatfelé eső részekn

ek Nyíregyházával összekotte'é:ébőf, természetszerűleg kielégítést nyerhettek vofna. A Nyíregyházától nyugatra és délnyugatra levő bokortanyáknak a városhoz közelebb hozása, utforgaimi eszközökkei igen megokolt lenne. Azt az akciót azonban, ameiy a debrecen- miskolci főforgalmi utx'onál létesítését célozzák, természetszerűleg nem gáfoij'a meg. — Nem is vóíh'a megokoCt. A nagyobb városoknak egymáshoz közelebb hozása, csak előnyös lehet. Autóforfa'rm szempontból a most tervezett főútvonalba bekapcsolni Nyíregyházát, talán a Hajdúnánást Nyíregyházával összekötő müutfai, mindenesetre helyesnek látszik és valószínű, hogy ezen az uton megszerezhető fenne az a veszteség, ameiy a debrecen—miskolci főút létesítése esetén Nyíregyházát érheti. Nyíregyházát Miskolchoz, az említett összekötő utvonai, tfifán vaiamive^ közelebb hozná, mint a most Tokajon, Bodrogkereszturon és Szerencsen átvezető ut, ami a tervezett Tiszahid megépítése mellett szólhat. Igaz, hogy Polgárral ma is jó müut köti össze Nyíregyházát és ennek megépítése nagyon indokolít volt. A Hajdúnánást városunkkal összekötő ut azonban, olyan vidéket kötne Nyíregyházával" össze, ameiy eddig, kereskedelmileg szinte kikapcsoltnak volt mondhatóAz az ellenakciónak nevezett mozgalom, ameiyfct Andrássy Sándor gróf, tíszadóbí földbirtokos indított s ameiy a Tiszahídat nem Polgárnál, hanem Tiszalucnái kívánná megépíttetni, a Nyíregyháza-—Büdszentmihály— Tiszadob— Tiszaiuc—Gesztelyen át vezető uctai, -Tvliskoicot rííeg közefeö6 fiozha Nyiregyházához és e&bői a szempontból inkább állana Nyíregyháza Vietórisz József dr.: „Ars poetica mea" Dr. Vietórisz József költői munkásságának uj, jelentős határkövét jelenti 1928. február elseje, mert ezen a napon matatták be az irodalom és művészet reprezentánsai s a müveit közönség előtt s a fővárosi sajtó egyértelmű megáljpaitása szerint «Nagy érdeklődéstől kísérve* «Ars poetica mea» c. tan költeményét. A «Senki Pál» akadémiai babérkoszorúja után íme most a Kisfaludy Társaság ismeri ei dr. Vietórisz József költészetének mély, mindenekfelett tiszta, szépre törekvő értékeit. Kedves kötelességet kívánunk teljesj/jetni e pár sorral, amitor ennek az általunk szeretve tisztelt, csupa kedély, sziv és lélek emberének örömében részt veszünk s megemlékezünk az ötért kitüntetésről. ,Azt viszont végtelenül sajnáljuk, hogy ezidőszerint mélyebben nem bocsátkozhatunk az «Ars poetica mea» költői szépségeinek taglalásába, fenntartjuk magunknak a jogot azonban arra, hogy róla alkalmas időben meg fogunk emlékezni. Most csupán egy-két rövid sorra' ismertetjük tankölteményét. Az «Ars poetica mea» öt részre lerjed, mely a költészettel, közelebbről a lírai költészettel foglalkozik ,s bizonyos mértékben tükre kíván lenni Vietórisz poézisének. Minden rész egyenként 20 versszíakbói áljí s a versszakok 12 sorosak. így a tan köKemény 100 versszakot, foglal magába s ezt megelőzi még három versszakból álló előhang. Ez költői müvének külső felépítése. Tartalma, melyről azt is mondhatjuk, hogy hü tükörképe lelke világának, a következő: Első rész. Az én világom- Költészet. Gyakorlati esztétika. Szép ési rut. Jó és rossz. Igaz ésjiamis. Viszonylagosság. A költő- Ars poetica. Lira. A tehetség határai. Második rész. Szemlélet és reflexió. A természet szépségei- Lelki szépség, nagyság, jóság. A szép a művészetben. Költői hivatás és hatás. Eszményjség, eszményítésHarmadik rész. Szimfónia. Isten fei'é. Magyar március. Az én szerelmem- A fészek dalai- Alkalma költészet. Az ár ellen. Az uj és a jó. Lírai műfajok- Egyéniség. Negyedik rész. A "műhelyben. Tartalom és forma, összhang. A ritmus. Eredetjség, könnyedség, változatosság. Szerkezet- A nyelv zenéje. Rím. A műgond és a szabad verselésötödik rész. A költő célja. «L' art pour 1' art.» Költői irányokProgramm-költészet. Értelem és érzelem. Lírikusaink. ízlés. Optimizmus, pesszimizmus. Az én költészetem. Tan költeményét a Kisfaludy Társaághoz nyújtotta be. Az igazgatósági ülésen a főtitkár mutatta be j s Vojnovich Gézának dr. Vietórisz Józsefhez intézett levele szerint elismeréssel fogadták s megad'ák az engedélyt az ülésen való, bemutatásra. ' • A szerdai ülésen Kéki Lajos egyetemi magántanár mutatta be a tankölteményt s amint azt e sorok elején jeleztük is, nagy elismeréssel fogad ta a közönség. A tankol.emény értékének ezen az elismerésen kívül van még egy értékmérője is, ez pedig az, hogy a Budapesti Szemle engedélyt kert dr. Vietórisz Józseftpl arra, hogy a műből részleteket közölhessen, vagy esetleg egész terjedelmében is közzétegye. Miután pedig a folyóirat szerkesztősége erre megkapta a közlés jogát, ildomtalan cselekedet volna, ha részleteket közölnénk a műből. Arra azonban engedélyt nyertünk, hogy az Előhang három versszakát bemutathassuk, amit szíves örömest teszünk meg, hiszen ezekben a sorokban találjuk meg a ,céi kitűzését. Az Előhang a következőkép szó': A klasszicizmus lángja óta, Meiy ránk a múltból fénylik át, Az újkor egyre to'dta-foldta A régi ars poeticát. Veszik s túladnak rajta, mintha Nem ltudna hozzánk szólani; Nem mintakép, csak áruminta Az ,ős. görög s a római. De ami uj is, mind hiányos, S nejn fesz sehogy se általános; Azt, <ami tiszta műremek, Szabályba fogni nem lehet! így jncm tehetne semmit arról, Hogy versbe mind nem szedhetem Beszélek, .íme önmagamról: Minő (az én költészetem? Mit -vár, mit ad, mit mond, mit érez, Ha 'erve. célja, gondja van? Hogy 'Szóljon ezrek szelleméhez, Mely nem tud élni boldogan?! Eszményiséggel, égi lánggal Megtelve küzd a földi vággyal A hitre lendült tört remény: A győzedelmes költemény! i , Megfogni, ami láthatatlan, Megkötni, ami illanó, Hogy véle minden pillanatban Álomba ringjon a való; Erezni, amit lélek alkot, Ha szomjú vágya égbe tört, S ihogy viv anyaggal néma harcot, Amíg az eszme testet ölt: Hadd zengjen ihlet, eszme, ének A szent költészet istenének: Kristályba öntött gondolat, Nevedre ajzorn lantomat! Remek báli és estélyi divatcipők arany és ezfietbőr, brokát, selyem és lakk, világhírű „Bally" és „Princess" gyártmányokban, gyönyörű választékban. Selgemharisnyék az összes báli cipöszmekben Telefon: 195. — Kirakatainkat és választékunkat ! Benedekffynéi

, a Hungária Cipőáruházban, Ny

íregyháza. Itt^Z S — ii iiwiiiiii ii mm• iniMiiimiTii—nna Egyei szára ára 16 fillér.