Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

6 j/kíhyidésl ly-2*. feb»uár 26 B/zros s* 0* 5' c/mte OOKOIADIES HAIMAITO* á sanda diplomata. A Az újonnan kinevezett berfim "ró mán követ Petrescu Comnen aiapo san beietrafált Tituiescu külföldi agitációs útjába. Tudvalevőleg Ro­mániának éppen elég problémája j van, amelyekhez szükséges az euró- ) pai hatalmak segítsége. Nem utofsó j Iteíyen szerepel ezek között a nagy i gazdasági válsággal küzdő ország | pénzügyi helyzetének rendbelípzá- ' sa, de legnagyobb gondot mégis a kisebbségek kérdése okozza neki­Tituiescu miután egy pár küfföldt nagyvárosban megfordult már, mód ja volt tapasztalni azt az ellenszen­vet, ami országával szemben éppen a kisebbségi kérdés miatt nyilvánul meg. Berlinbe érkezve a Streseman­nai folytatott tárgyalások során is kellő kioktatásban részesült e te­kintetben s dacára a barátságos eszmecseréről beszámoló félhivata­los kommünikéknek, mindenki tud­ja Berlinben, hogy a német biro­dalom külügyminisztere igen nyo­matékosan figyelmeztette Titulescut arra, hogy Romániának azon kivüi, hogy pénzhez akar jutni, vannak még más problémái is, mint például a kisebbségi jogok bizto­sításának ügye. A német birodalom külügyminisztere igen konzekvens volt élőbbeni cselekedeteihez, ami­kor az optánsüggyei kapcsolatban azt ajánlotta Tiuilescunak, hogy tessék megegyezni Magyarország­gal, amiből ókkal 'lehet levonni azi a következtetést, hogy Németország kormánya, de bizonyára annak tár­sadalma is teljesen tisztában van azzai, hogy hiába nyilatkozgatnak a román diplomaták unos-untalan, foyalis bánásmódról a kisebbségek­kei szemben, etekintetben Romá­niában nagy bajok vannak. Csak­nem egy időben, amikor Strese­mann azt ajánlotta THulescunak, hogy a magyarokkai szemben visz­szavonás politikáját adja fei s he­lyezkedjék vele szemben a becsü­letes megegyezés álláspontjára, — szinte bombaként hatott Petrescu Comnen nyilatkozata, amelyik sú­lyos támadás volt hazánk ellen, — szinte meleg sütetü bizonyítéka an­nak, hogy Románia diplomatái nem nagyon törekszenek arra, hogy meg szívleljék a külföldi államok taná­csait. Ebben az esetben azonban mondhatnánk jói jött Magyaror­szágnak ez a támadás, mert miköz­ben az uj berlini követ sanda szemmel Magyarországra akart ütni, ez a csapás Tituiescu útját érte,.akt rózsás képet szeret festeni a romá­niai kisebbségekről. Az ő szín­pompás diplomata vásznát egyet­len ujjmozdulatával összemasza­tolta Petrescu Comnen. Amaz állí­tására, hogy az ő országában nincs egyetlen politikus sem, aki ne íen­ne meggyőződve arról, hogy teljes fejlődési szabadságot keli adni, va­lamennyi kisebbség számára, iga­zán nem tartjuk érdemesnek érdem béli választ adni. Nagyon jói tudja a külföld, hogy az erdélyi nagy városokban nemrégiben végig dun diákpusztitás s a már évek óta egész Európát foglalkoztató optáns­per, Erdély kultúrintézményeinek tönkretétele, s az a felsoroíhataf an elnyomási láncolat, ameynek áldo­zatai lettek különösen Erdély terü­letén a kisebbségek, semmiképen sem bizonyítják azt az állítást, amit százszor megisméteiVe hali a román diplomaták ajkáról Európa közvéle. ménye, de egyszer sem tud oiyan fiefyzetbe jutni, hogy azoknak hitelt adhasson. Petrescu ama burkolt gyanúsítására és vádjára, hogy a háború előtti időkben a román "nép egy része évszázadokon keresztül szenvedett, csak a nemzeti paraszt­párt néhány vezető tagjának nemrég történt kijelentéséf idézzük emlé­kezetükbe, akik már hirdették, hogy csalódtak faj testvéreikben, meri a magyaréra idején emyoma­Hsban sosem von ??szük. Szobor Pál főjegyző mond megnyitó beszédet dr. Szabó László egyetemi tanárnak a magyar ajságirás egyik büszkeségének nyíregyházi előadásán. í áz eloadoest, amelyei a kereskedöifjak rendeznek március i 3-án lesz a Koronában. — Szabó László dr. tiszteletére ! impozáns bankét lesz a Koronában. SAL7AT0R-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDÍTŐ, GYÓGY- ÉS ASZTAl.I VÍZ Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terh is és szoptatónő ne* nélkülözhetetlen SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! A magyar újságírók egyik l eg- • népszerűbb, ' egmunkásabb" egyéni- 3 íége Dr. Szabó LAszló ég)*'- rn. tá­tim a Pf^ti Napló kivaio csil­lagos cikkírója, máraus 3-án, a Kei eskedő Ifjak Egyésü!e.ének meghívására előadó estei rend'ez a Koronában. Dr. Sza­bó Lászlót nem kell bemuiatni, mert hisz a magyar újságolvasó társa­dalom, csillagos cikkei révén már megismerte, megszerette- Vidéki előadásai ennek legbeszédesebb me­mentó!, mert ahol még eztdeig megje.ent az előadói pódiumon, mindenül, olyan hatalmas lelkese­déssel fogadták a kiváló szellemes előadót, hogy utja valóságos dia­djalut volt. Előadása itt is óriási ér­deklődést keit, olyannyira, hogy á rendező egyesület dacára annak, hogy az előadás ingyenes, a rend fen tartása érdekében, számozott jegy eke- kénytelen kiadni­Jegyek hétfőtől kezdve Hoffmann Adolf csemege-üzletében, az egye- . sülét emökénél kaphatók. A nagy- \ szabású előadás tárgyát még csak a . jövő hét elején küldi meg Szabó László, hogy mint fürge újságíró, a legaktuálisabb témát választhassa, ugy, hogy előadása a társadalom minden ré'ege részé te egyformán , érdekességgel fog bimi. Városunk illusztris nagy vendégé­nek előadását Szolior Pál városi fő­jegyző fogja megnyitni. Értesülé­sünk szerint, a Szabó László hívei, nagyszabású bankettéi rendeznek tiszteletére. Áz országos dalosverseny a jövő évben Debrecenben lesz. A nyíregyházi dalosegyletek már most készülnek a versenyre. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Debrecenbői jelentik: Emlékeze­tes még, hogy tavafy Szegeden fé­nyes keretek között lezajlott or­szágos dalosversenyt r £nd eztek. En­nek keretében Debrecen város ki­küldötte bejelentette, hogy a város közönsége a legközelebbi daíosver­senyre az ö§szes egyesületeket meg­hívja Debrecenben. 'így tehát 1929­ben tartják meg az országos dalos­versenyt. Az Országos Dalosszövetség most megkereste Debrecen városát és kérte, hogy az országos verseny­re tegyék meg az eiökészzületi in­tézkedéseket és Bafla Bertalan ta­nácsnokot bizzák meg a rendezés munkájával, mivel ő már régóta állandó összeköttetést tart fenn a szövetség elnökével. A tanács készséggel eleget tesz a kérelemnek és tegnapi" ülésén megbízta dr. Batla Bertalan tanács­nokot, hogy lépjen érintkezésbe a versenye ügyébe n a szövetséggel, egyben tegye meg az előkészületi intézkedéseket. Dr. Ballá Bertalan lelkes és oda­adó híve a magyar dalnak, állan­dóan részt vesz a versenyeken és igy az ő ügyszeretete és buzgó agi­litása biztos gararicia arra, hogy a jövő évi verseny, melyet itt tarta­nak, Debrecenhez méltó keretek között zajlik majd le. Értesülésünk szerint a nyíregy­házi dafosegyletek már most készül­nek a versenyre. I A3POK-3L.O n>m»«iimniihIX—hihihi ini i • iwii in iipii •»iiiiiiiiii—>n in miiniwiii ••••• n——•! Szombatnn tfatsarnsp HABOLD W OYű ez évad első nagy attrakciója: MEGJÖTT A 45 ÓI* Y A Egy elsőéves egyetemi hallgató mulatságos, bravúros kalandjai t felv. HAMM és PINGULIN BURLESZK. IT Két órás nevető orkán! Hétfőn JACH HOLT legújabb bravurfilmje: Kedden PREIBIE GAVáLLÉEli Kalandok a Wild Westen 7 felvonásban. Ronnsó "fös FÚRIA Bánatos szerelmi affér 7 felv. HARRY LftNGDQN a fő zerepben. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 orakor. A magyar faivak népe tiltakozik a Iázz Bánd térfoglalása ellen. Hajdubadházi levél a Nyír­vidék szerkesztőségéhez. A következő levelet kaptuk: Kedves Szerkesztő Uram! Sohssm vo't kenyerem a »polenu­zálás«. De ez egyszer bocsánatot kérek, amiért két reám nézve tel­jesen idegen ur dolgába bele szó­tok Deési Sándor ur »válaszol« Ne­mess Endre ur versére. Tessék ei­nézé?sei ie nni, hogy milyen véle­ménnyel vagyunk mi vidéknek- Mert mi is olvassuk a «Nyirvidéket», hajdú fiuk. Nemess Endre ur verséie azt mondhatjuk, ha az író­ja ís teljesen át van hatva versétől, akkor nagy ember lehet. Magyar ember. Deési Sándor ur egy-egy szót kiragad és kiforgatja eredeti értelméből- Bizony nem illik most vigadni. Én nem mondom, hogy egy lakodalom, vagy családi ünnepélyen az ember kedvét nem kap egy kis mulatságra. Istenem a harctén szolgálaóinkért megérdemeljük- De menjen végig Deési Sándor ur Debrecen és Budapest utcáin éjjel és nem fog hinni a fülé í ek, ha meghallja, hogv a magyar zene száműzve van és helyette fülsike­títő aenejcaosz, a jazz-band-ra rán­gatózik a hajdan hites magyar- — Nemcsak- kávéházban, magán laká­sokban ís! Nem tehet ebíltanr, mondják a hivatottak, mert az or­szág fele igy mulat! Szép dolog ez nagyon. Hová sül védünk? Magyar költőt nem kellene gúnyolni, de vállvetve vele együtt kellene küz­deni e me visszás helyzet ellen­Azt írja Deési Sándor ur, hogy már is »mord arccal jár mindenkié­Igen, ha aura gondol a hivatalnok ember, ha egy kávéház, vagy bár eiő-t elhalad: Istenem, ha annyit lapnék egy hétre, amennyit csak a főúr zsebiévág ma este, gyerekeim nem éheznének annyü- Igen akkor eltűnik a mosoly, ném pedig azért, mert r.em engedik mula.ni. Az ünneplésről csak annyit, liooy én nekem jobban tetszik az a már­cius 15, amelyen felvonulnak a ha­di özvegyek, hadi árvák és mi had­viseltek a hősök emlékoszlopához és elvisszük levente századunkat. Szép ének, emlékbeszéd, olyan meg­indító ez. Egy csöppet sem meg­ható, ha külképre tetszetős ís, mi­kor a sok autó felvonuf, a libériás hajdúk serege, gesztikuláló szóno­kok, akik csak beszélni t udnak, d e ha baj volna »nélkülözhetetien mun­kaerő 'enne mind. Ez nem ünnep­lés. Nincs miért verni »most« meg a mellet. Talán azért, mert haza­futottunk 1918-ban? Vagy talán azért mert felelőtlen bocskoros had lépten nyomon lepökdös bennün­ket? • Mi pedig verjük a mellünket, hogy mindent eltűrünk­Mi végigszenvedtük a nagy hábo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom